Milyen angol tanulási praktikák vannak?

Bőven megteszi a beszeljangolul.com.

Olvasni meg a könnyített olvasmányok.

Beszédet meg csoportban lehet gyakorolni, vagy magadban, mint szerepjátékot.

Nézz angolul videókat, olvass, nézz filmeket. Ezek sokat segítenek, sok mindent gyakorolsz ezekkel. Ha van olyan szó amit nem ismersz akkor írd fel vagy screenshotold le, és nézz rá reggelenként vagy esténként akár egyszer is, sokkal gyorsabban és jobban megjegyzed. Az angoltanárom azt mondta rakjuk ki a szekrényünkre a szavakat, szembe találkozunk vele este is meg reggel is :D A beszédet a google fordítóval jól lehet gyakorolni, egy-két hét alatt már folyékonyan lehet beszélni és jól ki lehet ejteni a

szavakat. Ha játékosan csinálja az ember akkor jobban megy minden :D A beszédet az angoltanárral vagy kistanárral nagyon jó ha tudjátok gyakorolni nyelvvizsgakor, mi jót szórakoztunk mindig. Van egy jó játék amivel sokat játszottunk, az a neve hogy this or that, nézz utána mi imádtuk.

Nem kellenek ide angol praktikák. A magyarok is pont jók. Sőt!

Angoltanulási praktikákból pl. sokkal inkább magyar praktikák léteznek, hiszen a magyarok konkrétan tanulják az angolt, az angolokra meg csak úgy, tanulás nélkül ráragad.

Amit nekem sokat segített a nagyon-nagyon alapoknál (bár nem angolhoz, mert azt még az iskolában elkezdték tanítani, de más nyelveknél később, amiket már magamtól tanultam), az a környezetem felcímkézése és a gondolataim futtatása azon a nyelven.

Minden (értsd tényleg minden, kivéve az apró) tárgyra felragasztottam post-ittel az adott nyelven a nevét, relatíve nagyban.

Mellette pedig kisebb cetlire (hogy távolabbról ne nagyon lehessen elolvasni) felírtam pár példamondatot az adott tárggyal (akkor is, ha nem volt benne az adott szó a mondatban).

Ezt követően pedig megpróbáltam mindig a gondolataimat elmondani magamban (vagy ha egyedül voltam, akkor akár hangosan is kimondva) az adott nyelven.

Pl. Felragasztottam a konyhai szekrényre, hogy "Cupboard".

Amíg nem maradt meg a szó, csak azt hagytam ott. Mindig amikor használtam, láttam a szót, úgymond "beleég" az ember agyába.

Felírtam a gyakori mondatokat, mint "I need a glass from the cupboard", "Where did I put the cereal", "The white bowl is in the front", "This cupboard doesn't have enough space for my things".

Olyanokat, amik "gyakran" előfordulnak a gondolataimban magyarul is. És mindig amikor a konyhaszekrénynél futottak a gondolataim, megpróbáltam őket az adott nyelvre fordítani fejben.

Ha a mondat még nem szerepelt a listán, akkor hozzáírtam. Ha már szerepelt és jól fordítottam, akkor tettem mellé egy jelzést, ha pedig nem jól csináltam, akkor a meglévő jelzésekből (ha volt már) töröltem egyet. 10 jelzés után áthúztam kétszer, így már nem olvasható könnyen (hiszen eddig ugye befolyásolhatott, hogy láttad a mondatot odaírva, ezért gondoltál rá egyáltalán), csak ha kifejezetten próbálod, majd újabb 10 jelzés után teljesen lesatíroztam.

Mivel volt olyan szerencsém, hogy abszolút rugalmasan, otthonról dolgozzak mindig is, így szakíthattam rá időt, hogy minden alkalommal, mikor rosszul fordítottam, egy a komplett lakásra érvényes fő lapra írogattam azonnal, hogy mit hibáztam, mi lett volna a helyes, és mi volt az elgondolás, miért úgy fordítottam, hogy az rossz lett.

Később ebből a fő lapból tudtam 3 naponta egy komolyabb jegyzetet készíteni.

------------

De ismétlem, ez egy korlátozott módszer és csak a nagyon-nagyon alapokra jó, a saját otthonodba, az otthon témakörében egy kis szókincs-fejlesztésre, illetve valamennyi nyelvtanozásra, főképpen a mondatalkotásra, szósorrendre.

Őszinte leszek, angolul nem tudom mennyire hatékony, de a távol-keleti (kínai, koreai, japán) nyelveknél nekem sokat segített.