Angol vagy a Spanyol nyelv a könnyebb?

tegnap 18:32

A nyelvek szépsége főleg a beszélőtől függ. Hallhatsz iszonyat rondán beszélő spanyolokat és szépen beszélő angolokat és fordítva.

20:59

"A magyar semmi esetre sem könnyű külföldieknek, kifejezetten nehéz."

Idegen nyelvet tanulni mindig nehéz. De mihez képest nehéz a magyar? A németnél pl. sokkal egyszerűbb, ahogy a szláv nyelveknél is. Biztosan nehezebb egy angolnak magyarul tanulni, mint svédül, de pl. a csehnél már könnyebb, a kiejtéstől a nyelvtanig az összes létező szempontból.

"És az, hogy a ragozás nehéz, logikailag semmiképpen nem jelenti azt, hogy ami nem ragoz, az feltétlenül könnyű."

A ragozás NEM nehéz. Megtanulni 6-8 ragot fél óra. Részletesebb ragozási szabályokat megtanulni néhány délután.

"A ragozás pedig természetesen nehéz, mert logika nélkül kell nagy mennyiségben betűket, betűkapcsolatokat magolni. Szemben az angollal"

Ha az angol prepozíciókat nem a szó elé írnák, hanem a szó végére biggyesztenék, már kész is lenne a ragozás. Semmi bonyolult nincs a ragozásban. A flektáló nyelveknél kezdődik a sok magolás, pl. a latinnál és orosznál, ahol a flektálás sokkal bonyolultabb, mint a magyar ragozásnál.

A magyart azok a külföldiek képtelenek megtanulni, akik nem értik, hogy a rag ugyanaz, mint a prepozíció, csak máshova kell írni, hanem ehelyett az orosz mintájára "esetekről", "nemekről" stb. beszélnek, ami a magyar nyelvtan teljesen inadekvát megközelítése.

21:37

Azért tégy különbséget a ragozás nehézsége között is. A spanyolban megadott ragokat kell hozzácsatolnod a szótőhöz, míg a magyarban azért gyakran összetett ragokat kell használnod.

Pl: pofonjaiért - itt már külön rag a -ja, az -i, és az -ért.

Ezt pedig nem könnyű összerakni annak, aki nem született bele, ráadásul ez még egy viszonylag könnyű szó volt...

Aki szerint a magyar könnyű nyelv, annak tapsolni tudok.

minden igének más a ragozása:

enni - ő eszik

lépni - ő lép

de ha ő eszik, akkor én nem eszek, hanem eszem, ezt még a magyarok sem tudják, mindenki azt mondja, hogy én alszok, én futok, lakok, ami már annyira megszokott lett a magyaroknak, hogy fel sem tűnik már.

Akkor egy bonyolultabb szó: lakhatom. Erre minden falusi azt mondaná, hogy hinnye az atyaúristenét, közbe meg ez a helyes kifejezés.

Te lépsz

Te eszel

Ez is kétfajta lehetőség, de ha átrakjuk feltételessé, akkor meg könnyű lehet összekeverni a dolgokat:

te ehetsz, léphetsz, ez alapján megint nincs semmi különbség, szóval még keverni is lehetne visszaalakításnál.

Felszólító mód: egyél!, lépj!, fuss! - és az igéket így kell megtanulni.

Aztán a hol és hová kérdése:

Az autóba van a szatyor. Ez se tűnik fel sok embernek, pedig a szatyor minden esetben az autóbaN van. Hová - ba, Hol - ban, ezt a magyarok is szívesen elfelejtik.

Szóval még a magyar ember sem tud rendesen magyarul, hát még egy külföldi, aki nem tud különbséget tenni a keresztül és az át igekötőn, pláne még azt is megértetni vele, hogy fű, de füvet, de nem fávat, hanem fát. Viszont tűt, de nem lót, hanem lovat. Szóval vannak ínyencségek a magyar nyelvben, ami miatt egyáltalán nem tartozik az eszperantó, lovári cigány nyelvek közé (nehézségileg).

Amúgy meg bocs az OFF-ért, de a véleményemet már megírtam.

10:08

""eszik-egyél, ad-adjál, megy-menjél, hisz-higgyél", csak hogy a magyar nyelv könnyűségéről néhány szót ejtsek".

Ragozási osztályok vannak, meg kell óket tanulni. Néhány nap. A spanyol "nem teljesen szabályos" igealakok, hogy témánál maradjunk, sokkal többen vannak, mint a magyarok.

Az angolnál viszont a szavak kiejtésében van rengeteg szabálytalanság. Erről beszélek egyfolytában.

"Egyébként egy elöljárót lexikai egységként vagyis szóként sokkal könnyebb megtanulni, mint egy egy vagy két betűs értelmetlen ragot"

A prepozíció is "egy vagy két betűs értelmetlen" szó, amíg meg nem tanulod. Kicsit furcsán közelíted meg a nyelvtani kérdéseket, tele vagy értékítéletekkel és elfogultságokkal.

Sőt. A prepozíciók az angol nyelvet leszámítva általában nehezebbek a ragoknál, mert a vonzataikat is meg kell tanulni, pl. az oroszban (ott ez könnyű) vagy a németben (ahol igen nehéz). A magyar ragoknak nincsenek vonzataik (nem is lehetnek), legfeljebb a posztpozícióknak vannak, de ezen a téren a magyar könnyebb, mint a német.

Tehát a ragok és prepozíciók kérdésében a magyar nehézsége valahol az angol fölött, de a német alatt van.

"ami más egyes számban és többes számban, keménynél és lágynál, hímneműnél és nőneműnél, lágyságjelre végződőknél és -ija végűeknél."

Ez egy olyan szabály, amit tényleg néhány óra megtanulni. Nem ettől függ a nyelvtanulás (több száz órás folyamat) nehézsége.

"ha te 6-8 ragot fél óra alatt megtanulsz, nekem például jó nyelvérzékkel 3 évbe telt az orosz főnévragozás összes előforuló alakjainak magabiztos használata."

Hibák becsúszhatnak, de hibák becsúsznak az oroszoknál is. Ahogy az angolok sem képesek leírni azt a szót, hogy "definitely". De az, hogy vannak hibák, nem jelenti, hogy nem sikerül megtanulni valamit.

15:49

"minden igének más a ragozása:"

MINDEN igének? Az igék 90-akárhány %-ának teljesen szabályos a ragozása.

"ha ő eszik, akkor én nem eszek, hanem eszem"

Mi itt a nehézség? A szótári alak vége -ik, akkor e/1 -em. De rossz a példa, mert a magyar nyelv nagyon kis számú elég szabálytalanul viselkedő igéinek egyike. A németben, a spanyolban, a franciában stb. ezzel szemben rengeteg efféle ige van.

Pl. spanyol saber = tudni, tudok = sé, tudtam = supe

spanyol decir = mondani, diga = mondja (felszólító mód), dicho = mondott (bef. mn. igenév)

német brechen = törni bricht = törik brach = tört, gebrochen = törött

francia lire = olvasni, je lus = olvastam

Stb. stb. stb.

"Te lépsz

Te eszel

Ez is kétfajta lehetőség"

Miért, talán eszsz lenne szerinted a szabályos? Kiejtést könnyítő szabályoról van szó. Meg lehet nézni egy idegeneknek szóló magyartankönyvet, nagyon egyszerűen meg lehet tanítani ezt a szabályt.

Egyébként az, hogy végig az "eszik" szóval példálózol, jól mutatja, hogy a magyarban csupán néhány tucat olyan szó van, ami erősen szabálytalan. Az eszik szóban pl. e- a szó tkp.-i töve, és a -szik egy végződés. Ezt kell levenni a szóról a ragozáshoz, de nem mindig. Ez egy sajátos igeosztály a magyarban, aminek ha jól számolom, 3 tagja van: eszik, iszik, alszik.

A spanyolban ezzel szemben van vagy 80-100 osztálya a különbözőképpen viselkedő igéknek, és minden osztályba tartozik néhány tucat, vagy akár néhány száz ige. Emellett az igék három nagy csoportba is sorolhatók (a teljesen szabályosak is 3-féle ragozás egyikébe tartoznak). Hol van ilyesmi a magyarban? Ne nevettess. A magyar igeragozás nagyon egyszerű. És azt figyelembe se vettük, hogy milyen kevés igealak van a magyarban egy ragozási mintán belül.

"Felszólító mód: egyél!, lépj!, fuss! - és az igéket így kell megtanulni."

A lépj teljesen szabályos, a fuss az igéknek egy sajátos csoportjába tartozik, vö. alkoss, hass. Mint említettem, a spanyolban rengeteg ilyen csoport van és az igék jelentős része valamelyikbe beletartozik. A német is tele van Brechungos, Umlautos és gyenge igékkel.

fahren = utazni, fährt = utazik, fuhr = utazott.

fliegen = repülni, flog = repült stb.

"Aztán a hol és hová kérdése:

Az autóba van a szatyor. Ez se tűnik fel sok embernek"

Az autóbaN van. Néhányan lehagyják, mert nem különböztetik meg beszédben ba-t és a ban-t. Ez bonyolult? Nem.

A bonyolultság ott kezdődik, amikor a németek kérdezgetik egymástól, hogy az ausserhalb (-n kívül) vagy a laut (szerint) prepozíciók részes vagy birtokos esetet vonzanak-e.

"Szóval még a magyar ember sem tud rendesen magyarul"

Előíró nyelvtudomány... látom, te is időbusszal jöttél a 19. századból :))))))

"megértetni vele, hogy fű, de füvet, de nem fávat, hanem fát. Viszont tűt, de nem lót, hanem lovat."

Minden külföldön kiadott magyar szótárban benne van a főneveknél a tárgyeset vagy a tbsz, amiből következik a többi alak. Szóval ez nem rejtély. A magyar főnév szótári alakja úgy néz ki, hogy főnév, többesszám. A németé úgy néz ki, hogy főnév, nem, tbsz. Az angolé úgy, hogy szó leírt alakja, kiejtés.

A magyarban és az angolban két információt kell megjegyezni egy főnév megtanulásához (kivéve rendhagyó szavak: mouse - mice, wife - wives stb.), a németben főneveknél hármat, igéknél egyet, vagy akár 2-3-at (ha pl. umlautos/brechungos és a múltideje is rendhagyó), a franciában és spanyolban főneveknél a szóalakot és a nemet kell megjegyezni, igéknél általában 0 vagy 1-2, vagy akár 7 igealakot, amikből a többi következik (vagy nem következik).

"Szóval vannak ínyencségek a magyar nyelvben, ami miatt egyáltalán nem tartozik az eszperantó, lovári cigány nyelvek közé (nehézségileg)."

A lovári cigány egyáltalán nem egyszerű nyelv, ezen a ponton erősen látszik, hogy nulla nyelvismerettel próbálsz nyelvészkedni.