Miért nincs egy igazán jó magyar egyetem sem?

Fontos dolog a hazaszeretet, de szerintem az fordítja ezt a hazája hasznára, aki látni meri azt is, amiben a hazája le van maradva, amiben sokat kell még előrelépnie. Az a fajta "hazaszeretet", amely önáltatáson alapszik, hogy egyenrangúak volnánk felsőoktatásban a legjobbakkal, legfeljebb az illető önbecsülését szolgálja, nem a hazát. El kell ismernünk a gyengeségeinket, különösképp a tényeket. Az angliai University of Cambridge már önmagában ezidáig 90 Nobel-díjast nevelt ki, míg a Magyarországon született Nobel-díjasok száma összesen 9, s közülük is kettő sosem fordult meg magyarországi egyetemeken. Az egyik brit egyetemen, ahol tanultam, a posztgraduális hallgatók több, mint fele külföldi volt: a világ minden tájáról özönlöttek a hallgatók oda tanulni a csillagászati tandíjak és megélhetési költségek ellenére. Mindezt nem nagyon lehet mással magyarázni, mint azzal, hogy a brit egyetemek rettentően jól teszik a dolgukat, magas minőséget nyújtanak. Én személy szerint ott kinn egyetlen év alatt többet fejlődtem szakmailag, mint itthon az 5 éves ELTE-s tanulmányaim alatt. Ez nem anglománia, nem feltétlen külföld-ajnározás, hanem egyszerűen elismerése annak, hogy ami jobb, az jobb. Nekünk itthon pedig nem az a feladatunk, hogy "hazaszeretetből" homokba dugjuk a fejünket, hanem hogy megpróbáljunk a körülményekhez képest valamennyire felzárkózni. Nem azt mondom, hogy majmoljuk a külföldet, de saját gyengeségeinket elismerni és mások sikereiből tanulni sosem szégyen.