Nem tudok beilleszkedni az egyetemre, más is van így? (bővebben lent)

Más is van így, pl én.

Csak velem az a probléma, hogy nem is igazán akarok beilleszkedni sehová.

Hiába vagy emberek között, de igazából nem vagy velük.

Olvastam nemrég egy hasonló problémával küzdő srácról. Itt tett fel egy kérdést.

Nem a valós nevével volt fent facebook-on és ott atrocitások érték emiatt is részben. És szintén voltak beilleszkedési problémái.

Már unalmas ez a "hú de egyedi vagyok", mert lenézem a mai trendeket.

Egyáltalán nem leszel attól különleges, hogy nem nézel filmeket/sorozatokat, nem jársz bulizni, nem játszol, nem fb-ozol.

Szimplán egy kattantnak fognak nézni(főleg ha még hangoztatod is) és magad alatt vágod a fát, mivel nem tudsz ismerettségeket kötni, amikre nem tudod, hogy mikor lesz szükséged.

Engem sem érdekel annyira a bulizás, mégis elmegyek néha. Miért? Hogy legyenek kapcsolataim, amit majd tudok hasznosítani.

Fb-om is van... sokaknak számít, hogy betudjanak jelölni. Nem kell különcködni.. attól nem leszel kevesebb, hogy rákattintasz az első héten 30-40 új ismerős jelölés elfogadására. Arra meg senki sem kötelez, hogy napi 20-30 percnél többet szánj rá. (Én kb. napi 10 percet szánok rá összesen, mégsem vetődik fel senkiben, hogy na én egy fb ellenes valaki vagyok.)

Ha írnak, akkor jelez, amúgy meg nem kell fent lenni

Amúgy meg ha mégsem tudsz változtatni minimálisan sem a szokásaidon. Akkor szimplán ne arról beszélj, hogy te mit nem szeretsz és miket nem csinálsz, hanem arról, hogy miket. Illetve, ami fontos, hogy legyél nyitott.

Én egy kis létszámú szakra járok, mégis tudtam olyan találni, akivel minden nap beszélek az aktuálpolitikáról, olyannal is, akivel eléggé mély elméleti matekról. Miközben egyik sem érdekelt az egyetem elején, csak nyitott vagyok és ide jutottam. :D A 3. évre már mindkettő téma a napi rutinomhoz tartozik.

Az egyetemhez nem úgy kell hozzáállni, mint a gimihez, hogy mindenképp be akarj illeszkedni, ugyanis általában mire egyetemre megy az ember, már van kialakult baráti köre, az egyetemre meg csak bejár tanulni, nem jópofizni. Ezekkel az emberekkel összvissz 3 évet vagy, sőt azalatt sokan otthagyják a szakot, akkor még annyit se. Nekem van onnan néhány barátnőm, pontosabban olyanok, akikkel egyetemen beszélek, de azon kívül mindenki éli a saját életét, még a régebbi barátaimra is alig van időm, nemhogy újakkal mély barátságot kialakítani :D Néha elmegyünk bulizni egymással, vagy ilyesmi, de tényleg inkább csak egyetemen belül beszélünk, bár én leginkább egyedül vagyok ott és átnézem a tanulnivalót, vagy telefonozok, nemis vágyok a sok stréber társaságára, mert nálunk van bőven ilyen :D

Vannak páran, akik mély barátságokat kötottek egyetemen, de ők ilydn kis lúzerek, akiknek nincs máshol baráti köre. Szóval ne úgy fogd fel, hogy neked most mindenképp bájcsevegned kell ott az emberekkel, felnőttek vagytok, a munkahely sem arról fog szólni, hogy “beilleszkedj”. Ez már nem óvoda.

#4

Azért az hogy nem fontos hogy az ember beilleszkedjen és komfortosan érezze magát az elég nagy blődség. Munkahelyen pláne nem hátrány ha az ember úgy tud bejárni hogy kellemes számára a környezet