Mik vannak egy orvosi egyetemen? Miért mondják, hogy durva? (A tanuláson kívül)

Szia! Én kicsit "idősebb" vagyok, mint az ide írogatók (4. éves), így már saját tapasztalataimról is tudok beszélni.

Az első évek eléggé meglepőek lesznek, ha nem beszéltél pár ismerőssel (vagy másokkal), akik már túl vannak rajta. A "meglepetés" alatt azt értem, hogy abszolút nem olyan lesz, mint amilyenre számítana az ember. Sehol sem lesznek betegek (sőt, a pl. DOTÉ-n első félévben még anatómia sincs), csak tömény, "szürke" elméleti tárgyak (kémia, biofizika, molekuláris biológia, latin, sejtbiológia stb). Az ember ekkor még nem látja, hogy ennek vajon mi köze lesz a későbbi klinikumhoz, ezért sokan demotiváltak lesznek már rögtön az elején (ismertem olyan lányt, aki 3 hónap, és olyat is, aki 2 év után hagyta ott az egyetemet. Nem azért, mert olyan "durva" dolgok történtek, sőt nem is a nehézség miatt, hanem azért, mert egyszerűen rájöttek, hogy ez nem az, amire számítottak még a felvételi beadásakor.) Az anatómia sem olyan, hogy rögtön ott lesznek a hullák, mint a CSI-ban, hanem először csak csontokat fogsz látni és szidni fogod azokat, "akiknek annyi ideje volt, hogy minden apró, alig látható, kis jellegtelen sz@rnak és bütyöknek latin nevet adnak". Utána pedig a formalinos hullák jobban hasonlítanak a műanyag bábukra, mint egy emberre, szóval nem olyan "megterhelő" a látvány (ellenben a formalingőz eléggé égeti az ember szemét és légútjait). De a tananyag mennyisége és milyensége (értsd: telefonkönyv jellegű) eléggé sokkoló lesz, emiatt ne aggódj.

Harmadik éven látja az ember az első "igazi" hullát (pathologia) és igazi beteget. Ami a patkós boncteremben először fel fog tűnni (azon kívül, hogy a szagok pont olyanok, mint egy disznóölésen), hogy a friss tetemek belül "tényleg hasonlítanak az anatómia atlaszra", ami a formalinos tetemekről nem mindig mondható el. Amúgy látvány itt már durvább (pont olyan, mint a puruttya extrémen), de eddigre már túl van az ember 1-2 dolgon, így nem kell nagy lelki összeomlásokra számítani. Boncolni a szó szoros értelmében véve a hallgatóknak nem kell, ellenben a különféle szervkomplexeket be kell tudni állítani és elemezni (vagyis hozzájuk kell nyúlni, csak vágni nem kell, ezt a boncmester/pathologus végzi.) De ha valaki nagyon akar vagdosni, akkor természetesen megengedik.

A különféle gyakorlatokon általában betegeket kell kikérdezni és megvizsgálni (pl. hallgatózás, kopogtatás, ízületek mozgathatósága stb), de hallgató nem végezhet komolyabb beavatkozást (de vért vehet és injekciókat, infúziókat is adhat, természetesen csak azt, amit az orvos jóváhagy).

A műtétes gyakorlatokon (a műtéttanos kutyákat leszámítva) a hallgatók 95%-ban csak állnak és kampóznak, nem műtenek (azért be is b@szna, ha egy hallgató műtene valakit), de ha valaki nagyon ügyes és a sebész is jó kedvében van, akkor lehet a hallgató másodasszisztens is.

Az egyetemi törzsanyagot pedig mindenkinek el kell végeznie, vagyis nincs olyan, hogy valaki pl. háziorvos akar lenni, ezért nem kell bejárnia mondjuk sebészetre... Mindenkinek mindent végig kell csinálnia.

Valamelyik leendő kolléga pedig írta, hogy a rezidensképzés 2 év. Ez nagyon nem így van, a legtöbb rezidensképzés 5 éves (de van pár 4 éves is), míg például a sebészet 6 éves. Ez majd inkább felsőbb éveken és főleg a lányokat fogja nyomasztani, mert ugyebár nekik még szülni is kellene valamikor 30 éves koruk előtt... Beszélhetnék még a rengeteg munkáról (sok helyen a rezidenseket güriztetik +ügyeletek) a társuló hatalmas felelősségről valamint mindezekért és a rengeteg tanulásért "cserébe" a minimálbérhez közeli fizetésekről, de nem akarom elvenni a kedved. Minden estre, inkább ebben az utolsó bekezdésben leírtak a "durvák", és ez hangol le rengeteg hallgatót már az egyetemi évei alatt. Mert mit lát? Mindig csak sokasodnak a szigorlatok az egyetem alatt, és a végzés után nem a korábban képzelt Kánaán várja az embert, hanem a "sötét" jövő.

(Magyarul és kicsit vulgárisan megfogalmazva: azért szívott 6 évet, hogy utána még jó esetben 5 évig, rosszabb esetben élete végéig szopjon...) Míg mások végigbuliznak egy büfészakot és utána ezred annyi felelősséggel és tized annyi munkával 3-5x annyit keresnek.

19:58-as:

A "leendő kolléga" vagyok, illetve már azóta szerencsére másodéves "kolléga".

Nem úgy van, hogy maga a szakképzés 5-6 év, de csak az első 2 évet (pontosabban 26 hónapot), azaz a törzsképzést nevezik "rezidensképzésnek"?

Ezek szerint az egész szakképzés=rezidensképzés?

Én az első verziót tudtam:)

Azzal természetesen eddig is tisztában voltam, hogy a szakosodás nem 2 év:)

Jól írod, csak gyorsan futottam át a korábbi válaszokat, és a "2 éven" megakadtam, míg a "majd a szakosodás" részen átsiklottam :P

De amúgy is "belekötöttem" volna, nehogy azt higgye valaki (főleg a friss jelentkezőkre célzok), hogy pár évvel az egyetem után valaki már szakorvos lehet. Ezt nem azért emelem ki, hogy megmutassam, hogy milyen hű' de kemény ez a hivatás, hanem azért, mert például azoknál, akik fejében mondjuk 24-25 évesen érik meg az elhatározás, hogy jelentkeznek, nekik ez nagyon sokat számíthat és nagyon kellemetlenül érheti őket, ha ezt nem tervezik be előre...

Sziasztok!

A válasz megírásának időpontja: 02-12 20:38

Ha esetleg tudnál válaszolni néhány kérdésemre, vagy valaki, aki éppen hallgató, azt nagyon megköszönném. Elég bizonytalan vagyok ezzel az egésszel kapcsolatban, és mielőbb tisztázni kéne mit is akarok.

Köszönöm.