Elfogadható hogy így viselkedett a tanárom?
Másodéves főiskolás vagyok nappalin. Sajnos itthoni problémák miatt nehezen tudtam felkészülni a vizsgákra, ezért húztam-halasztottam őket. Az utolsó vizsgám hétfőn volt egy bizonyos tantárgyból. Nem mondhatnám hogy hej-de felkészültem rá, de a kettest összetudtam volna nyögni. 5en voltunk a teremben plusz a tanár, mindenkinek kiosztotta a témákat és papíron kellett kidolgoznunk, és aztán jött a szóbeli nála. Olyat kérdezett amire kb gőzöm se volt, de az apró kérdésekre tudtam válaszolni, amiket mellé leadott nekem. Félidőben kihúzta a lapot a kezemből, hogy ez bizony ránézésre is 1es, és hirdet még arra a hétre időpontot. Mára lett időpont belőle.
Tanultam mint a dög, még ma reggel is a vizsga előtt felkeltem hajnalban hogy mégegyszer utoljára átrágjam magam az anyagon. A mai pót-pót-pót-pót vizsgaidőszakon kívüli vizsgán én voltam meg egy levelezős rajtam kívül, plusz a tanár. Kiadta a témákat. Olyan témát adott nekem amit kívülről fújtam, ugyanis a tanár saját jegyzetéből kívülről magoltam be az utolsó betűig az egészet! Aztán kiment a tanár telefonálni. A srác aki bennt volt mellettem, nem tudta a sajátját, diktáltam neki 3-4 mondatot (mert tudtam az övét is) aztán írtam a sajátomat. Aztán bejött a tanár. Az anyagnak még a felét se írtam le, szó szerint írás közben kihúzta a lapomat és elkezdte olvasni, aztán azt mondta 3-as. Szóban meg se hallgatott! Nem hagyta hogy befejezzem az anyag leírását. 5ösre tudtam az anyagot! Pluszban nagyon számítottam a szóbelire mert gondoltam hátha kérdez mást is, mert nagyon tanultam, mindent tudok.
A srácnak az 5 mondatára kettest adott, én meg majdnem rommá írtam a papírom, úgy, hogy még csak be se fejezhettem.
A történethez hozzá tartozik hogy egész félévben nem voltam a tanár óráján, egyetlen egyszer SE. A tanár tudta ezt mert nem voltam neki ismerős, meg is kérdezte mi az oka. De én nem jókedvemből nem jártam az órájára, hanem mert pont abban az időpontban volt testnevelés órám, ami kötelező, ráadásul fizetős, nem hagyhattam hogy elcsússzon a féléves tesim, ami ráadásul az utolsó. A tesi kötelező volt, a tanár órája meg nem, viszont jegyzetből feltudtam készülni a vizsgára.
Elmagyaráztam a tanárnak hogy utolsó féléves fizetős tesim volt, ami kötelező, és muszáj voltam azt választani a tanár órája helyett. Ezt már akkor mondtam mikor írni akarta befele a hármast. Erre megremegett a keze, és azt mondta: "Magának elég lett volna a kettes is" és legyintett egyet, látszott rajta hogy megbánta hogy nem kettest adott a hármas helyett.
Megértem: elvárható lenne a diáktól hogy bejárjon a tanára órájára, ergo örüljek hogy szelel a s.gem és egyáltalán kaptam jegyet. De ugyanakkor úgy gondolom, hogy nyomós okom volt arra hogy miért nem jártam, a B vizsgára pedig már rendesen felkészültem. A tanár ennek ellenére azt se hagyta hogy befejezzem a tételt.
Reklamálni természetesen nem reklamáltam, hiányzik még nekem a balhé meg a kinézés, így is éppen elég nehéz egyik másik tantárgyam, hát ha még elkezdenek a tanárok szívózni velem mert reklamálok..
De valaki mondja már meg nekem kinek van igaza??
Értem, köszönöm a válaszokat.
Annyiban biztos vagyok, hogy nem leszek az átlag diplomás, aki mögött nincs tudás. Szorgalmas tanuló vagyok egyébként, van szakmám, nyelvvizsgám, különböző okleveleim a végzettésgeimről. Azt hittem, egyszer az életben megengedhetem magamnak, hogy nem szakadok ketté, ezek szerint tévedtem.
Egyébként amit bemagoltam a múlthét folyamán, azt most is színötösre tudnám visszamondani. Csak sajnos nincs aki meghallgassa...
válasza:Ne viccelj már, a hármas nagyon jó jegy. Kit érdekel, hogy nem lett ötös? Átmentél? Át. Fel kell venned újból? Nem. Hát akkor?
Lesznek még nagyobb sérelmeid is az életben, mint hogy nem hallgatott végig a nyaralása közepén a tanerő.
Minden korosztálynak mások és mások a problémái, és különböző dolgok jelentik a sérelmeket. Az én apámnak sérelem mondjuk ha a munkahelyén beszólnak neki, és ő nem szólhat vissza, mert nincs joga rá. Nekem az a sérelem, ha a tanárom elveszi a lehetőséget, hogy felmondjam az általa leadott tananyagot. Mert én tanuló vagyok. Apám meg dolgozó ember.
Egy 10 éves kislánynak te se mondanád, ha elejti a fagyiját és ő sír meg zokog, hogy "ugyan már mit foglalkozol vele, az életeben sokkal durvább sérelmek is érnek majd". Azért, mert ő az a korosztály, akinek az ilyen volumenü dolgok jelentik a sérelmet.
Jogom nincs hozzá, hogy bármit is gondoljak a tanáromról, mert tudniillik a diáknak kuss a neve és joga semmi nincs. De ahhoz hagy legyen már, hogy eldönthessem, számomra mi a sérelem és mi nem az!
Azt írod örüljek a hármasnak. Fentébb meg valaki azt írta hogy a rossz oktatás meg a diákok hozzáállása teszi azt, hogy sok olyan diplomás van és lesz az országban, akik mögött nincs tudás.
Akkor jó legyen nekem a hármas, vagy ne legyen jó nekem a hármas?! Egymás ellen beszéltek.
válasza:
válasza:Én is mindkét oldalról ismerem a helyzetet, mivel tanultam és tanítottam is egyetemen.
Hallgatókén nem nagyon (ill. nagyon nem) jártam be órákra, és ebből soha nem volt bajom. Volt jobb dolgom is, mint naponta két órát utazni azért, hogy kétezerhatszázszorra is lekörmöljem azt az anyagot, amit elég lenne egyszer leírni egy jegyzetbe. Végül is nem gyors- és gépírónak mentem. Félév végén szereztem jegyzetet, felkészültem belőle, és abból vizsgáztam. A tudásom semmivel sem maradt el azokétól, akik az idejük nagy részét tábláról másolással töltötték. Én előadások ideje alatt inkább pihentem, dolgoztam, vagy valamilyen aktív/értelmes módon gyarapítottam a szakmai tudásomat.
Tanárként is leszartam, hogy ki jár be meg ki nem, pedig a tanszéken külön közölték, hogy arra az órára írjak névsort. A dolgot úgy oldottam meg, hogy vezettem egy fiktív névsort, ami alapján senkitől nem volt megtagadható a jegy, arra az esetre, ha a tanszékről firtatnák. Az osztályzatokat kizárólag a felkészültség alapján határoztam meg, az órára járás nem volt szempont (meg hát nem is figyeltem, hogy ki jár be, úgyhogy ha akartam volna sem befolyásolhatott volna).
A jegy a tudásra jár. A "hallgatótól elvárható, hogy bejárjon órára" szöveg egy surmó kis ferdítés a gyengébb önértékeléssel rendelkező tanároktól, mert igazából nem a hallgató szorgalmáról szól, hanem a saját önérzetéről. A tanárokat meg ugye nem azért fizetik, hogy az önérzetüket kúrálják, hanem hogy tanítsanak. A hallgatóknak sem az órára járás a fő feladatuk, hanem a tudás megszerzése. Akinek ez megy órán kívül, az tegye úgy. Akinek nem, az járjon be.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!