Miért van az, hogy a magyar irodalom tananyaga tele van értelmezhetetlen, végtelenül elvont művekkel?

A magyar emberek nagyon nagy hányadának sajnos tényleg nehezen megy a szövegértelmezés, pláne az elvontabb tartalmak meglátása Ezért a kötelező olvasmányokról is az a véleményük, ami neked. Te még a jobbik eset vagy, valaki szerint kivétel nélkül mind hülyeség, sőt egyesek szerint az is hülyeség, hogy "ráerőltetik" az olvasást az emberre. Ez nem a te hibád, hanem a tantervé, amiben tök jól ki van dolgozva, hogy ezt meg azt a művet kell kielemezni órán, csak épp alapot nem adnak hozzá, nem tanítanak meg arra, hogy ha olvasol valamit, akár kötelezőt, akár csak úgy magadtól, akkor te magad megláss benne valami értelmet vagy mélyebb mondanivalót tankönyvek segítsége nélkül.

Egyébként meg az is belejátszhat a problémádba, hogy ugyebár az emberek különbözőek, ezért mindannyian másképp gondolkodnak és más az ízlésük - lehet, hogy egy másik ember szerint Ibsen művei mind marhaságok és értelmetlenek, Hoffmann meg tök jó. Én személy szerint Az arany virágcserepet nagyon élveztem, viszont pl. Máraitól vagy Jókaitól a falra másztam, egyszerűen nem jött be a stílusuk. Ez nem bűn, vagy ilyesmi, viszont azok a művek is az alapműveltség részei, akár tetszik, akár nem. Középiskolás korodra már hozzászokhattál volna, hogy az iskolában nem csupa olyan dolgot tanítanak, amit te szeretnél. Egy ilyen könyv elolvasása legfeljebb 2-3 napot vehet el az életedből, de valamit akár egy fél óra alatt ki lehet végezni. Ennyit csak kibírsz, nem?

Na most több okból sincs igazad.

Egyrészt az irodalmat pont azt különbözteti meg a hétköznapi közléstől, hogy elvontabban fogalmaz, és más művek ismeretén, a szövegben lévő összefüggések felismerésén, a műveltséged által fölismert utalások révén, a szokatlan képzettársítások révén, lírában, de részben más műnemekben is a szöveg összecsengése, ritmusa stb. révén nyeri el a szöveg a végső értelmét, ami ilyenformán annyira bonyolult és összetett, hogy hétköznapi, egyszerű, lényegretörő szavakkal nem adható vissza. Ha pl. azt mondja Kölcsey, hogy

"s nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára"

az nyilván más értelmű, mintha azt írta volna, hogy

"és Mátyás fekete serege még Bécs várát is elfoglalta, pedig Bécs nagyon erős volt",

nemde? Azt, amit Kölcsey eredetileg írt, nem tudod hétköznapi szavakkal úgy megmagyarázni, hogy a hatását teljesen visszaadd.

Az irodalomoktatás pontosan ezzel a másféle közlésmóddal próbálja megismertetni a diákokat, tehát ha úgy vesszük, minél elvontabb, annál több értelme van tanítani. A teljesen konkrét közléseken (pl. "a Duna vízállása 1054 milliméter, hajóvonták találkozása tilos") nem sok magyaráznivaló van.

Egyébként ezek a művek, amiket említesz, a közelébe sem érnek az igazán elvont és bonyolult műveknek.

Más dolog - azért írok ennyit, mert a kérdező viszonylag értelmesnek tűnik -: igen, más korokban teljesen más dolgok iránt lelkesedtek az emberek. Sőt, napjainkban is, ha belegondolsz, hogy emberek képesek például öngyilkos merényleteket végrehajtani a vallásuk miatt, nyilvánvaló, hogy nem a "nemi aktus" iránt lelkesednek mindenhol a legjobban úgy az emberek, mint itt Magyarországon. Az irodalom pedig többek között arra jó, hogy segít megérteni ezt a másfajta gondolkozásmódot.

Nem olvastam el az eddigi válaszokat, de ez eléggé ízlés dolga. Én például jobban szerettem a mitológiát Ibsennél, a Vandkacsa nem nagyon érintett meg. Jobban szeretem az ókori írásokat mondjuk Ady Endrénél. Értem, mit mondasz, de azt mondod: ezt senki nem tudja értelmezni. Én eddig akárhányszor bonyolódtam irodalmi vitába nagy társaságban, ahol valaki kijelentette, hogy XY olvasmányt mindenki utálta, valaki rögtön beleszólt, hogy neki az volt a kedvence.

Mindazonáltal nem tartom jónak, hogy olyan verseket, mint pl. a Ló meghal... alapórán is mutatnak. Mármint feltételeztem, hogy nem vagy magyar fakultációs.