Hogyan lehetne használhatóbbá tenni a közktatásban tanított Magyar nyelvtant?

"én csak PL.-t láttam"

Akkor nézd meg jobban: se a 2., se a 3. sor elején nem nagy az L a Pl.-ben, vagyis csak azért nagy P mindkettő, mert épp a mondat elején van. Én meg a 29.-ben nem a mondat elején használtam, azért írtam úgy, hogy pl.

A helyesírás tanítása is az iskola dolga, nagyrészt konkrétan az "iskolai nyelvtan" dolga, nem? De persze ahhoz, hogy tudd, miknek kéne utánanézned, mielőtt elküldöd a válaszodat, legalább derengenie kéne ennek-annak helyesírás ügyben. Ha viszont meg vagy róla győződve, hogy márpedig PL-nek kell írni, akkor hiába van ott a kezedben az egész internet, nem fogsz utánanézni, hogy hogyan is helyes. Pedig szerintem te is tudod, hogy hol nézhetnél utána, mert a te tanáraid is megtették a dolgukat, megtanították, megmutatták, hogy hogyan használhatod minél helyesebben a nyelvet, beleértve a netes eszközöket is, amikor írásban kommunikálsz a neten, de ha te minden erőddel ellenállsz, akkor a tanár a feje tetejére is állhat. Szóval szerintem használhatóvá van téve az iskolai nyelvtan, csak pl. te mégsem akarod használni, amit megtanítottak.

"Az anyanyelvi szint ugyanis, az a szint, amikor a használója érzi, hogy mikor mit kell mondania. Ezt a felnőttektől tanulja el."

Csak részben a felnőttektől: kortársaktól is, fiatalabbaktól is, szóval bárkitől, mindenkitől.

"Én azt várnám el az iskolai nyelvtan tananyagtól, hogy ebben segíti a gyerekeket."

Segíti benne őket, de sokkal komplexebb módon, mint hogy

"az értelmező szótárakat használva egyik szót a másik után letisztázzák, hogy pontosan milyen értelmet adtak annak a szőnak, akik megalkották. És milyen átalakuláson esett át a használat során."

1. Nem minden szót "alkottak meg" valakik: a legtöbb csak úgy kialakult "magától".

2. A nyelvtörténeti lexikális tudás (vagyis hogy pontosan melyik szó milyen változásokon esett át, mire olyan lett a jelentése is, a helyesírása is, stb., mint amilyen ma) nem szükséges ahhoz, hogy magas szinten, szabatosan tudjuk használni a mai élő magyar nyelvet.

Viszont az iskola anélkül is egy halom szót és kifejezést megtanít a diákoknak, hogy elő kéne venniük az értelmező szótárat. Megtanulják pl., hogy mit jelent a "kovalens kötés", a "prímszám", a "genetika", meg még egy sor más dolog. De jól van az úgy, hogy egyáltalán nem konkrétan a nyelvtan órán kell ezeket megtanulniuk, hanem más tantárgyak keretei között, és hogy nem közvetlenül az értelmező szótárból tanulják meg se ezeket, se azt, hogy pl. "empatikus", "alattomos" vagy épp "hipokrita", hanem az utóbbiakat meg az iskolai szocializáció kapcsán.

Az értelmező (és egyéb) szótár(ak) készségszintű használatára viszont igen, jó lenne nagyobb hangsúlyt fektetni szerintem is, de úgy hallom, hogy egy csomó mindenre eleve nincs idő, ezért van többek között az is, hogy nyelvi jegyek többnyire úgy születnek, hogy az irodalmi fogalmazásoknak értékelik a helyesírását...

"Egy kultúra tudásanyagát a SZAVAK hordozzák."

Hát... Szavak? Talán inkább szövegek akkor már, nem? Mert jó, persze, azok is szavakból állnak, de milyen tudásanyag van pl. abban a szóban, hogy "hogy"? Semmilyen. :)

"Iskolai szocializációnak nevezel valamit, de mit?"

Azt, hogy az iskolában a gyerekek más gyerekek között vannak, meg néhány felnőttel is összezárva egész nap, így megtanulják, hogy hogyan szóljanak egymáshoz, mire hogyan reagáljanak, ha nem akarnak folyton veszekedést, hogy hogyan segíthetik egymást, és hogy hogyan kérhetnek segítséget, ha szükségük van rá, hogyan ismerhetik meg egymást jobban és kiket tekinthetnek a barátaiknak, stb.

"Amikor én jártam iskolába, akkor nem is láttam szótárt."

Na de megtiltva azért nem volt, hogy használd...

"Ment a tanításnak nevezett tevékenység, anélkül, hogy a használt szavakat bármikor is megmagyarázták volna."

Hát igen, ez engem is nagyon zavart egyébként már általános iskolától kezdve, hogy valami királyokról magyaráztak, meg császárokról, törzsfőnökökről meg fáraókról de valójában kész katyvasz volt a fejemben, hogy mikor kit kell királynak nevezni meg kit nem és miért nem, és min múlik az, hogy valaki a sok "főnök" jelentésű szó közül melyik. És én akkoriban még azt se tudtam, hogy ezeknek valahol utána lehetne nézni a tankönyvön kívül, de az se mondott róla semmit, csak hogy az egyik országban fejedelem volt, a másikban meg király... És akkor tulajdonképpen belenyugodtam, hogy én a történelmet nem értem, és ezért nem is szeretem.

"Most, túl a hatvanon, az kezdett érdekelni, hogy a nyelvtannak nevezett tárgy miért ilyen életszerűtlen."

Ja? :) Ez mondjuk több tantárggyal kapcsolatban is felmerül... Szerintem a kémiával kapcsolatban ugyanúgy meg lehetne kérdezni, hogy miért ilyen életszerűtlen, mert nekem csak úgy, a saját kis hétköznapi életemben kb. annyi közöm van a kémiához, hogy ha az orvos felír valami gyógyszert, akkor beszedem, meg hogy a takarítószereket nem keverem, biztos, ami biztos. Slussz. :)

"Egyáltalán , miért alkották meg ezeket a nyelvtani szakszavakat, amiket a hétköznapi kommunikációban semmire se lehet használni?"

Ja? :) Hát azokat azért, hogy a nyelvészek tudjanak beszélni azokról a dolgokról, amiket tanulmányoznak. Éppen ezért szakszavak: csak az adott szakmában van rájuk szükség, azon kívül nem igazán jók semmire. De ez ugyanígy van más szakmák szakszavaival is. Az iskolába meg úgy kerülnek be, hogy van ez a nyelvtan nevű tantárgy, aminek olyan a tananyaga, ami pont a nyelvészet témaköréhez tartozik: kommunikáció, nyelvhelyesség, nyelvi rétegződés, mondatszerkezet, stb. Olyan szavak nélkül, hogy "alany" vagy "kérdőszó" nehéz lenne ezekről beszélni - mint ahogy nehéz lenne mondjuk tapétázásról beszélni olyan szavak nélkül, hogy "tapétaragasztó", "létra" meg "illeszteni".

Lehet, hogy érdemes lenne elővenned valami iskolai nyelvtankönyvet. Abból sokmindenre választ kaphatsz. Itt van pl. ez:

[link]

Szerintem egész értelmes, és életszerű feladatok is vannak benne. A baj az, hogy nincs rá idő...

Abba a szóba milyen tudás van bekódolva, hogy "hogy"?

Vagy az nem is szó? Akkor mit nevezel szónak? (Máris benne vagyunk a nyelvészet bugyraiban, máris szükség van pl. pont arra a szakkifejezésre, hogy "szó". Definiálni kéne...)

És milyen tudás van abba a szóba bekódolva, hogy "sámli"? (Ez talán szó, gondolom, a te definíciód szerint is, bár lehet, hogy nem...)