Bele vágnátok az orvosi egyetembe így?
Először is 20 éves vagyok. 19 évesen jöttem ki az iskolából, mert évvesztes voltam. Ez sajnos egy informatikai iskola volt, ezért nem is érdekelt amit tanultunk, és így rossz tanuló voltam, pedig az eszem a helyén volt. Így volt 2-3-4-5ös eredményem is, de az utolsó évben, már a tanárok miatt, és a covid miatt, teljesen nem érdekelt, mert nagyon rosszul álltak hozzánk, és hozzám is. Mondhatni utáltak a tanárok minket, és nem is álltak ez miatt jól hozzánk, anyagot nem adták le, érettségire nem dolgozták ki nekünk a tételeket, hanem be kellett küldenünk amit megcsináltunk, és ami nem úgy sikerült azt egyessel díjazták. Fenyegetek minket, hogy kirúgatnak minket, meg, hogy minden órán dogát írunk. Ha megszólaltál az órán egyest kaptál. Szóval ez teljesen elvette a kedvem, és az is, hogy nem mehettem oda tanulni ahová akartam, mert szüleim ebbe küldtek. És villámcsapásként ért az, hogy ide felvettek. Mert 4-es 5-ös tanulót meg nem. Na de nem is ez a lényeg, ezt csak úgy leírtam.
Szóval,
Igazából mióta kijöttem az iskolából azóta csak az egészségügy jön be. És már nagyon ki vagyok, hogy nem tudok lépni, mert úgy érzem már öreg vagyok ide, hogy neki álljak bárminek, és hogy már nem fog sikerülni. És már nem tudom, hogy van értelme neki állni tanulni. Szívesen csinálnám életem végéig is akár, de nem tudom mennyire viselne meg ez a sok tanulás.
Szóval, most ott tartok, hogy nagyon akarok menni, de nem tudnak benne támogatni a szüleim, és végig az volt csak legyen meg a kettes érettségi és minden jó lesz, majd elhelyezkedek az infóban, és dolgozok egy irodában.
De....nem így lett, mert ez a hiány szakma még se annyira hiány, és sehol se találok munkát, és nem is tudom, mit tudnék benne dolgozni.
A baj, az hogy rosszak az utolsó két évi jegyeim, ezen már nem tudok változtatni, valószínű fel se vennének miatta. És se fizika, se kémia emeltem nincs. És az egész érettségim, úgy rossz ahogy van. Tanulás nélkül mentem be, és ahogy éreztem hogy megvan a kettes, abba hagytam. Szóval itt mindenki meg volt lepődve, hogy hogy sikerült, mert az osztályból rajtam kívül 2 ember nem bukott még. Szóval jó volt az arány, persze ez a mi hibánk szerintük.
A lényeg, szerintetek van esélye, hogy felvesznek vagy ezt engedjem el?
És a következő, hogy szerintetek újra érettségizni, meg ilyeneknek neki álljak-e, és hogy érdemes-e.
Azt, hogy nem tudnak támogatni úgy értettem, hogy önköltségesre nem tudok menni miatta, alap dolgokba természetesen segítenek. (lakhatás, könyvek, meg stb.)
Utolsó, 2-es bizonyítványom, nem magam miatt lett. De, ha elolvastad volna amit írtam fent, akkor értenéd. De persze, gondolhatjátok, hogy ez csak kifogás meg ilyenek. Olyan dolgot tanultam ami nem érdekel, de ami érdekelt az nagyon könnyen megragadt bennem. Amit szeretek, azt olvasom, tanulom.
Amiért orvos szeretnék lenni: mióta eszemet tudom, segítek az embereknek, és nagyon sokat hallok arról, hogy a háziorvosok, vagy éppen az orvosok, nem foglalkoznak a páciensel, és ez miatt rosszabbodik az állapotuk, és nem kapnak megfelelő ellátást.
A másik, nagyon szeretek róla olvasni, gyógyszerek/betegségek, főleg az utólag említett. Egész nap tudnám olvasni, diagnosztika meg egyszerűen egy csoda, nagyon szerettem. Néztem, ilyen orvosos sorozatokat, és egyből beugrik, hogy mi lehet a baja a páciensnek. És nagyon jól levezetem magamban, az egészet. Unalmambam betanultam az egész vérképet, és hogy azok mire utalhatnak. Ezek mellett tüneteket, is tanulom. Gyógyszerek összetételét mire mire jó, és hogy állítják elő. Emberi testet, és anatómiát is szoktam olvasni. Egyfolytában nézem a protexin, és más oldalak segítség kérdéseit, (orvos válaszol) és én is gondolkodok, hogy a tünetek alapján mi lehet.
De lehet, hogy ez semmi. És már csak álom marad, de egész életemben bánni fogom, hogy nem próbáltam meg. De persze, ha nem vesznek fel, amire nagy az esély az is fájdalmas lenne, de így könnyebben túl tudnám tenni magam.
Az, hogy nem tudok családot alapítani, meg nem tudok élni a tanulás miatt, az már nem is igazán érdekel. Dolgozni meg nem is szerettem volna, lehetőleg minél többet tanulni, és vizsgákon a legjlbban elérni.
Mert ez érdekel, és ezt maximálisan megtanulnám.
Semmiképpen nem sebész lennék, de ez lehet változna a későbbiekben. De leginkább, háziorvosnak praktizálodnék.
#4
Azért mertem javasolni a fogorvosit, mert rövidebb a képzési idő. Ha mindenáron orvos akar lenni, akkor az tud lenni, összeszed 3-4 évre elegendő tartalékot, újraérettségizik és elmegy arra ha annyira akar orvos lenni. Aztán nyári szünetekben összehúz annyi pénzt, hogy lassabb ütemben élje fel a többit a képzés mellett.
De ja, akkor meg méginkább menni fog a hiszti, hogy öreg már hozzá. Ez van.
"Utolsó, 2-es bizonyítványom, nem magam miatt lett."
Hát akkor ki a fszom miatt? Ne szórakozz már, ezzel a mentalitással úgy basznak ki első félévben orvosiról, mint a huzat. Aki nem vállalja a felelősséget a saját hülyesége miatt és a csúf, gonosz, őt hitvallásból gyűlölő tanárokra fogja, hogy nem bírja lenyomni a torkán kevésbé ínyére való anyagot, az húzzon a gyárba.
Nem a tanárok volt a fő oka, nem is ezt írtam. Viszont közre játszottak ők is. Amíg nem élted át azt mint mi, addig ezt a véleményed nem fogadom el. Más lett volna akkor, ha azt tanulom amit én akarok. Igszad van, hogy ez egy rossz hozzá állás. De ilyenek mellett élni, nem volt kedvem, nem hogy 5-ösre felkészülni.
De, úgy hogy 21 darab egyest kellett kijavítanom angolból is. Mert beteg voltam, és cysta miatt járni nem tudtam. És nem voltam iskolában, és mikor vissza mentem ki kérdezett tőlem 200 szót, és amennyire nem tudtam válaszolni annyiszor kaptam egyest. Hála isten, közbe szólt egy tűzjelző. De nem mertem bemenni utána nap már. És ez csak egy a 100 közül.
Szóval sajnálom, hogy rossz a mentalitásom a tanáraimal szemben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!