Aki nem ért egyet a tanárok tüntetésével, miért nem?

#10, igazán kifejthetnéd, hogy miért nem értesz vele egyet. Tényleg érdekelne a véleményed.

A fő probléma egyébként alapvetően nem a fizetéssel van, mert aki már évtizedek óta tanít, azok azért szép pénzt visznek haza (bár való igaz, hogy a külföldi tanárokéhoz képest az is csak töredék), a nagyobb problémát a pályakezdő pedagógusok bére okozza, akik jóformán minimálbért kapnak, és csak évek múltán emelkedik egy kicsivel, a bértábla alapján.

Hogy sokan nem támogatják őket, annak szerintem két fő oka van.

Az egyik, hogy szinte mindenki találkozott már rossz tanárral, és sokaknak ezek a traumatikus élmények villannak be először, ha a közoktatásra gondolnak. A probléma ezzel az, hogy éppen a tarthatatlan körülmények / alacsony bérek okozzák szakma felhígulását, ezen kell segíteni, ha változást akarunk. Igen, ez azzal jár, hogy első körben a rossz tanár is több pénzt kapna. A pálya anyagi és erkölcsi megbecsülése nélkül viszont a mostani értelmes, motivált fiatalok nem lesznek tanárok. Sajnos tudomásul kell venni, hogy ezt a problémát csak évtizedes távlatban lehet megoldani, és ha nem tesszük, végleg lehúzhatjuk a rolót.

A másik ok szerintem az, hogy most mindenkinek nehéz, és erre rosszul reagálunk. Az lebeg az átlagember szeme előtt, hogy a saját élete legyen könnyebb, de legalábbis ő ne legyen pechesebb a többieknél - vagy másképp szemlélve másnak se legyen jobb, mint neki. Ezzel is az a gond, hogy nem a megoldás felé vezet. Egy-egy csoport nem tudja hatékonyan képviselni a saját érdekeit a hatalommal szemben, csakis akkor, ha mások is melléjük állnak. Akkor lesz változás, ha meghaladjuk az archaikus reakcióinkat (vagyis az elemi önfenntartási ösztönt: az egyéni sérelmek megtorlásának vágyát, illetve a "nekem legyen jó, más nem érdekel" mentalitást), és változtatunk a szemléletmódunkon: ha az az igazságtalanság is fáj, ami nem velem történik, és azokért is kiállok, akikhez személyesen semmi közöm. Egy ilyen népet nem lehetne kizsákmányolni.

Én nem vagyok tanár, de megadatott az, hogy középiskolában találkoztam egy olyan tanáregyéniséggel, aki egy életre nyomot hagyott bennem pozitív értelemben. Így valamelyest el tudom képzelni, milyen lehetne a közoktatás, ha harcolnánk érte - illetve milyen lesz, ha nem.