Mit gondoltok azokról az egyetemistákról, akik főszak mellett dolgoznak, és nem mennek inkább levelezőre?
Én nem képviselek határozott álláspontot, mert mindkét oldalt megértem.
Egyrészt egyetemistaként sok olyan hallgatótársam volt, aki próbált pénzt keresni, és ez végül is becsülendő.
Másrészt vannak óraadó doktorandusz meg tanár ismerőseim, és ők nem szeretik az ilyen hallgatókat. Az egyik volt tanárom is kimondta előadáson, hogy aki dolgozni akar, menjen levelező szakra. Nincs mindenből levelező szak, ezt én is tudom. Az említett ismerőseim nem szeretik, hogy a hallgatóik folyton erre hivatkoznak, szerintük azért találták ki a levelező szakot, hogy akik dolgoznak, oda járjanak, ne a "rendes" képzésre, mert ott elvárás, hogy be tudsz járni, erre épül az oktatás, és nekik nem feladatuk alkalmazkodni ahhoz, hogy valaki eltér attól, amire ők az órát tervezték. Biztos az is benne van, hogy sokan erre hivatkoznak akkor is, ha szimplán csak nem tanultak meg valamit, és a tanárnak nem feladata igazságot tenni.
Ti mit gondoltok? És aki tudja, hogy dolgoznia kell, mniért nem megy levelezőre? Mások a lehetőségek a két szakon?
Az említett ismerőseid nyilván egyoldalúan látják a dolgot, mert faxszopók és nem is halandóak egy icipicit elgondolkodni.
Nagyon sok egyetem úgy szervezi meg a levelezőt, hogy félévente 3x1 hét, vagyis 15 nap. Plusz vizsgák. Az összesen egy évben MINIMUM 30 nap. A cégek nagyon nagy százaléka csak úgy enged el, hogy azokat a napokat a saját szabidra veszed ki. És a szabid még nem is elég. Fizetetlenre is el kell menned. Vagy kötnek veled egy szerződést, hogy jó, enegedünk minden második hét pénteken szabin kívül, de akkor szerződésben állsz velünk, hogy nem mondhatsz fel x ideig nálunk. Fas*án hagzik, mi?
És igen, a másik ok, hogy nagyon sok szaknak nincsen levelező formája. Én speciel nem tudtam olyat választani, aminek lenne, de a cégem sem engedett el normálisan.
Így felmondtam, elmentem nappalira és az órák nagyrészére nem járok be, mert gyakornokként dolgozok egy másik cégnél.
Arról már nem is beszélve, hogy mivel ilyen "kedvesek" a levelezősökkel a cégek, hogy kb nincs olyan cég, aki ennyi minusz nappal alkalmazna, de éhen dögleni meg nem akarunk, hát marad az, hogy megyünk nappalira, csak vagy egyéni tanrendet kérünk, vagy be se járunk. Nem mindenkit tart el apuci meg anyuci.
Szerintem rémkínos zsebpénzt kapni a szüleidtől 24 évesen, ha nem orvosnak készülsz.
Amúgy én úgy csináltam végig a 6 éves nappali képzést munka mellett, hogy sosem derült ki egy órámon sem, hogy dolgoznék. Délelőtt iskola, délután munka este 8-ig. Hétvégén házi, beadandók. Sosem volt 4,0 alatt az átlagom és mindig megkerestem a 100ezret, végefelé már a 130-at is. Csak akarni kell.:)
"Szerintem rémkínos zsebpénzt kapni a szüleidtől 24 évesen, ha nem orvosnak készülsz."
De a kérdés nem írról szól, hogy miért dolgozonak, hanem hogy miért nem levelező mellett.
Mert a levelező mellé nem jár diákigazolvány így pl. nem tudsz diákmunkázni, aminek rengeteg előnye van - például hogy vizsgaidőszakban gond nélkül mondhatod hogy sry, akkor én most 3 hétre eltűnök. Meg azért a diákigazolvány sem előnytelen, ha az ember szeret tömegközlekedést igénybevenni, kultúrálódni (mert ugye a legtöbb európai múzeumban elfogadják).
Nappali+20/30 órás meló, nyáron 40 ezerszer jobb deal szerintem mint levelező+40 órás meló pénzügyileg. Meg amúgy a levelezős ismerőseim inkább nem végezték el az egyetemet mint igen.
Kinek van nagyobb esélye az állásra?
Levelező vagy nappali?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!