Ez mennyire elfogadható egy tanártól?

A dolgozatokat lehet objektívan osztályozni: helyes válasz/helytelen válasz, nem találomra kapja senki a pontokat, ráadásul van nyoma, a tanár is le tudja ellenőrizni.

Arra kéne használni ezt, hogy értelmes gondolkodásra (tudja megindokolni, kinek mi alapján osztotta a pontot), és becsületességre neveljék a gyerekeket, nem arra lehetőségeket teremteni hogy másokon átgázoljanak.

Magával a kooperatív módszerrel semmi baj nincsen (félig-meddig olvasva a válaszokat látom, hogy előkerült ennek a bírálata), itt igazából arról van szó, hogy a tanár nem alkalmazta helyesen a módszert.

Ugyanis a kooperatív módszer az nem arról szól, hogy a tanár hátradől, rábíz mindent a gyerekekre, és 20 percig rá sem bagózik a gyerekekre, sőt, ki is megy a teremből. Ilyen nincs. Pont hogy a tanárnak kell irányítania az egész folyamatot. Attól még, hogy kis csapatokra bontja az osztályt, és a csapatokat egy-egy gyerek felügyeli, ez még nem lesz kooperatív módszer :D Ebben én semmi kooperatívat nem látok, ehhez éppen a tanár kell, hogy irányítsa, terelgesse, hogy a gyerekek mit csináljanak...

A másik az értékelés. Az értékelésnek egy pedagógiai szituációban sokféle formája lehet, de az biztos, hogy kizárólag csak a pedagógus értékelheti a gyereket. Méghozzá úgy, hogy közvetlenül azt a gyereket, akinek a munkáját ő maga látta. Ennek csak ez az egy formája lehetséges. Ha rábízza ezt másra (pl. más gyerekre), az már onnantól kezdve nem értékelés a szó pedagógiai értelmében, sőt, súlyos szakmai hiba, és ez nem hogy a kooperatív módszerbe nem fér bele, hanem egyáltalán a tanórába sehogyan sem. Persze a gyerekek a kooperatív tanulási módszerek alkalmazásánál megfogalmazhatják egymás munkájáról a véleményüket (sőt, sokszor ez is része a folyamatnak), de piros ponttal vagy jeggyel értékelni csak a tanár értékelhet, és csak úgy, hogy közvetlenül az alapján, amit ő maga látott. Pl. ezért is szükséges az, hogy bent legyen, és irányítsa a feladatot.

Szóval ez, amit a kérdező leírt, semmiféleképpen nem kooperatív módszer, ennek semmi köze ehhez, és ez alapján magát a kooperatív módszert nem kell szidni, leszólni, mert nem a módszer hibája, hogy valaki nem tud tanárként pedagógusként viselkedni...

27: Márpedig a felelősségvállalást a közös produktumért csak úgy tudják megszokni, ha mindenki kap visszajelzést a saját tevékenységéről is.

Mégpedig valójában tét nélkül, hiszen a felvázolt pontozási rendszer alapján senkit nem ért sem komoly előny, sem súlyos hátrány, max. akkor kapott jó vagy rossz jegyet, ha már órákon, más tevékenységből már gyűltek össze piros vagy fekete pontjai, amelyek ráadásul át is válthatók...

Továbbra is azt mondom, hogy ha az adott diák nem értett egyet a pontozással, lett volna lehetősége azt jelezni a tanárnak. De ha ezt nem vállalta fel, akkor bizonyára maga is tisztában volt azzal, hogy reális volt az értékelése.

#28, én a kérdező eredeti kiírására reagáltam. Ebben az van leírva, hogy a tanár kiosztotta a feladatokat, majd magára hagyta a gyerekeket. A csoportokban pedig mindig volt egy gyerek, aki nem csinált semmit, csak a többi gyereket felügyelte. A kiosztott piros/fekete pontokat pedig önkényesen osztogatta szét, saját magát előnyhöz juttatva. Erre írtam azt, hogy ez így, ebben a formában nem kooperatív munka, sőt, még csak nem is tanórai munkafolyamat.

A kooperatív módszertanban ugyanis a tanárnak is megvan a saját szerepe, a gyerekeket irányítani, segítenie kell, és ellenőriznie kell a munkafolyamatot, kézben kell azt tartania, igaz, nem úgy, mint egy frontális órán. Emellett a tanárnak van csak joga egyedül értékelni, habár a gyerekek kifejezhetik a véleményüket a társuk munkájával kapcsolatban, de ez is kölcsönös és egyenrangú lehet csak, és nem olyan, ahogy azt a kérdező kifejtette (ott ugyanis egyszerű hatalmaskodás történt, és nem véleménycsere).

Az a tanár, aki azt hiszi, hogy a kooperatív módszer arra való, hogy kiadja a gyerekeknek a munkát, és ő kimenjen addig kávézgatni, az eléggé önkényesen értelmezi a szakirodalmat és dilettánsan jár el. Mindenesetre az ilyen munkaformát nem lehet kooperatív munkának nevezni, és nem maga a kooperatív módszertan a hibás azért, ha egy tanár ilyet csinál. Annak, amit én írtam, ez a lényege.

A tanár azt is csinálhatta volna, hogy egyszerűen kiállítja az osztály elé az osztály kakasát, és felhatalmazza arra, hogy ha valaki hangoskodik, akkor fegyelmezze meg. És kimegy. Ilyenkor mi van, a frontális tanári módszertan hibáiról kezdünk el beszélgetni?

A valóságban azonban az én példám semmiben nem különbözik attól, amit a kérdező kifejtett. Ezek a dolgok egyszerűen arról szólnak, hogy a tanár ilyenkor a hatalmaskodó gyerekek mások feletti szemétkedését legitimizálja, és rájuk bízza az osztályt. Innentől kezdve beszélgethetünk a kooperatív módszertanról vagy a frontálisról is, a valóságban azonban itt semmilyen tanári módszertan nincsen, és semmilyen pedagógiáról, tanári munkafolyamatról nincs szó, hanem egyszerűen csak a gyerekek egymás közötti hatalmaskodásáról, ami alá a tanár adja a lovat.

Egyébként az ilyen "tanártól" én el is venném a diplomáját, és a gyerekek közelébe se engedném többet. Szerintem elég sokan tudnának ezekhez hasonló személyes példákat mondani a saját gyerekkorukból, köztük én is.