Orvosi ponthatárok csak engem ráztak meg?
A tavalyi ponthatároknál is jóval magasabb ponttal vettek fel és átlagosnak gondolom magam, ennek ellenére keserédes érzésem van, hogy ennyire nevetséges pontokkal be lehetett kerülni idén bárhova.
Tudom, hogy nem az a lényeg mennyi ponttal vesznek fel, de félek, hogy így le fogják nézni az évfolyamom.
Ti mit gondoltok erről?
Hosszú leszek, előre is bocsi. A 2013-as pontokhoz képest ez semmi. Keresd vissza, akkor milyen viták mentek itt arról, hogy ki mennyire fog kibukni stb. Szerintem aki teljesen rendben van a maga pontszámával és önbizalmával, nem azon rágódik, hogy más hány ponttal jutott be. Értem magát az érzést, mert a 2013-as évfolyam tagjaként nekem is furi volt az akkori ponthatár, de nem voltam bosszús amiatt, hogy más 400 alatt is bejutott. Azoknak az érzéseit értettem meg, akik mondjuk korábban próbálkoztak a két emelttel, amikor nem volt kötelező, mert mondjuk nyelvvizsgájuk nem volt, és lecsúsztak pár ponttal...nekik vacak lehetett szembesülni vele, hogy teljesen azonos feltételek mellett náluk gyengébb teljesítménnyel is bejutottak.
Az egyetem színvonala azonban nem a ponthatároktól függ. Tudom, hogy sokaknak kicsit presztízskérdés ez, hiszen 400+ pontokat szerezni kemény munka, szép teljesítmény, és ha már a ponthatár is ilyen a szakon, az egyfajta garancia, hogy oda ilyen jó teljesítményt nyújtottak jelentkeztek. De akkor mit érezzen pl. az, aki a egy minimum ponthatáros biosz szakra megy 400+ pontokkal, mert az az álma, hogy biológus legyen? Rágódjon azon, hogy milyen alulbecsült a szakja, vagy foglalkozzon inkább a saját előemenetelével?
Az orvosi kemény egyetem, és nem engednek alább a színvonalból, ezen nem kell aggódnod. A mi évfolyamunkról egyébként volt, aki 399 ponttal elvégezte 6 év alatt rendesen, míg ismerősöm öccse, aki 480+ ponttal ment, csúszott, mert annyira megszokta, hogy a jó agya elegendő, és nem tanult meg igazán tanulni...pedig orvosira kell. Ott nem élsz meg pusztán egy szivacs agyból meg logikából, noha ezek is kellenek.
Aki nem képes jól teljesíteni, az kibukik, csúszkál, tökmindegy, milyen pontszámokkal került be. Sokaknak, akik alacsonyabbal kerülnek be, jót tesz ez, sokkal szerényebbek lesznek, ajándékként fogják fel, hogy bekerültek, és igyekeznek bizonyítani, hogy megérdemlik az esélyt.
A magam részéről sok sikert kívánok minden felvettnek! :)
Egy már végzett orvos
Azt azért vedd számításba, hogy a szóbeli sokat dobhat az összpontszámon. Én anno kb 5 pontot javítottam az emelt bioszomon a szóbelin, ami így egyáltalán nem hangzik soknak, de igenis múlhat ennyin, hogy bekerülsz-e vagy sem. Most pedig nem volt szóbeli, nem volt javítási lehetőség.
A pontszámok csökkenése nem vezet butább emberek bekerüléséhez, egyszerűen arról van szó, hogy pont annyival alacsonyabbak a ponthatárok, mint amennyivel nehezebb volt a mostani helyzetben felkészülni és érettségizni.
15-ös vagyok. Nem feleslegesen tetted magasra a mércét magadnak, az ember voltaképpen magának teljesít, nem másoknak. Plusz tanulástól, befektetett energiától kevesebb sosem leszel, és a tudás akkor is értékes dolog, ha csak magadnak szerezted úgymond.
A kevés pontszámosok meg egyáltalán nem biztos, hogy lebzseltek. Sosem tudhatod, kinek milyen okkal sikerült valami rosszabbul, mint akár ő maga is gondolta volna. Van, aki megírja 80-90-re otthon a korábbi érettségiket, aztán "élesben" leblokkol. Ez az élete első, igazi, komolyabb számonkérésén még elnézhető. Vizsgázni is meg kell tanulni, és az érettségi az első komoly vizsgaalkalom. Emellett sok gyengébb pontszámúban ott lesz a bizonyítási vágy, ezért keményebben dolgozik, és talán még jobb eredményeket is ér el, mint valaki, aki csillagászati pontszámmal érkezett és el van telve magától. Azt a tanácsot meg mindenképpen fogadd meg, hogy eszedbe ne jusson sem mások pontszámát firtatni, sem a csoportodban, gólyatáborban, ha mész, elkezdeni hangoztatni ezeket a gondolatokat. A saját pontszámodat sem kell közölni, amíg nem kérdezi esetleg valaki (nem valószínű.) Ugyanez áll majd egyébként a vizsgajegyekre is. Nem ildomos sem firtatni a másét, sem dicsekedni a magadéval.
Az egyetem egy tiszta lap, egészen más számonkéréssel és világgal, mint a gimi. Lesz olyan, aki gimisként nem teljesített kitűnően, de az egyetemi rendszerben sokkal jobban megtalálja a helyét, és lesz fordított eset is.
Magadnak kell tanulni, tudást szerezni, nem másoknak, így erre koncentrálj majd. Meg a kapcsolatépítésre, mert társas támogatás nélkül nehéz lesz. Továbbra is sok sikert! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!