A matematika középiskolai egyes anyag részei melyik mikre alkalmazható az életben?

Egyébként hogy a kérdésre is válaszoljak:

A középiskolai matematika a következő fejezetekből áll:

-Halmazok és gráfok: Az összes közösségi oldal felfogható gráfokként, amikben a pontok az emberek, és a közös ismeretség a köztük húzott él. Tulajdonképpen minden ábrázolható gráfként, ahol van egy csoport, és a csoport elemei közt valamilyen definíció szerint van kapcsolat.

És aztán itt lehet kitalálni ilyen nagyon frappáns feladatokat, hogy pl van 8 ember egy szülinapon, mindenki koccintani akar mindenkivel, mennyi a minimális koccintások száma?

Ha nem valami szociológus vagy, illetve nem a facebooknál dolgozol mint programozó, aki a jövő algoritmusait fogja legyártani az ismerőseid gráfjának elemzésére, akkor semmi hasznát nem veszed. Agytorna maximum.

-Függvények ábrázolása: A világon bármi ábrázolható fügvényen, amiben van egy érték amit meg tudsz mérni. Ez persze néhány esetben egy teljesen vízszintes függvényt (egy vízszintes egyenest) fog eredményezni. például ha azt akarod függvényen ábrázolni hogy az idő előrehaladtával mennyivel változik egy foton sebessége egy adott közegben, akkor kapsz egy vízszintes egyenes. Ugyanis a foton sebessége egy adott közegre jól meghatározható állandó, magyarán nem változik.

De ha te mondjuk szeretnéd egy függvényen ábrázolni az éves hőingást, ahol az X tengely lesz az idő, Y tengely meg az adott hónap átlaghőmérséklete, akkor az már egy szép hepe hupás függvény lesz, mert az Y tengely mentén is változik az függvény értéke.

De ábrázolhatod függvényen egy ország születési adatait, ezzel foglalkozik például egy demográfiai szakember. Vagy ábrázolhatsz függvényen pénzügyi növekedést. Például ha van céged, akkor tervezhetsz egy stratégiát ezáltal, hogy milyen ütemű növekedésre számíthatsz (na ennél azért bonyolultabb akár csak fél évre előre látni hogyan fog növekedni a céged).

Vannak persze olyan természeti jelenségek amikre egy egy nevezetes függvény ráillik. Pl az exponenciális függvény jól leírja a baktériumok szaporodását. Na nem a végtelenségig tart az se, hisz korlátozottak az erőforrások, de ha van kaja és élettér, akkor a bacik szépen exponenciálisan szaporodnak. Vagy ott van a radioaktiv anyagok bomlása, ahol szintén exponenciális a függvény, csak csökkenő.

-Másodfokú egyenletek: Szintén függvényeknél lehet velük szórakozni, ahol keresel két lehetséges függvényérték közül egyet. Gyakorlatban hol kell? Nem tudom, de én biológia szakon sehol nem találkoztam vele. Ismét csak valami olyasmi, amit a mérnökökön kivül senki nem használ. Max agytornára jó, meg amolyan mondóka módjára bebiflázható a megoldóképlet.

-Egyenletrendszerek: Na ez az amit bánok hogy nem tanítanak meg mindenkinek rendesen, mert a fizika és kémia kb csak ezekből áll. Tudsz-e mérlegelv módon egyenletet rendezni. Ehelyett minden egyéb ökörséget tanítanak, mint gúla térfogata, meg mittomén mi.

Erre valóban azt mondom hogy hasznos, a legtöbb fizikai jelenségnél akár fejben is meg lehet csinálni egy gyors számolást ha nincs túl sok változó. Pl a Ró=m/V (sűrűség) jó példa erre. Mi van ha felcseréljük, és az m-re vagyok kiváncsi? Akkor m=Ró*V képletet kapunk. Jól mutatja az összetákoltságát az oktatásnak hogy a fizikát és kémiát nem szinkronizálják a matekkal. Konkrétan az egész osztály nem tudott rendesen egyeleteket rendezni, mikor 7.-ben a v=s/t örök kedvencet tanultuk. Aztán furcsállta a tanár hogy miért irunk karókat.

-Százalékszámítás és pénzügyi számítások: Százalékszámítást eléggé jól be lehet építeni a mindennapi életbe. Sokat találkozunk vele, ha más nem akkor az ételek, italok összetevői közt. Az arányokkal, törtekkel jól kombinálható tudás, és kifejezetten előny ha jó a szemmértéked. Mármint fejben, például gyorsan rájössz hogy egy 0,75 literes üveg borban lévő 12% (térfogat százalék) alkohol összesen hány dl tiszta szesz lehet. 0,75 l = 750 ml --->>> 750 ml : 100 = 7,5 ml * 12 = 90 ml --->>> 0,9 dl. Tehát kb egy nagyon kis pohárka.

-Számelmélet: fogalmam sincs ez melyik rész volt. Itt voltak az oszthatósági szabályok? Meg a játék páros-páratlan számokkal...

Na ennyire futok vele össze gyakran. Pedig mondom, biológia szakon vagyok, nem egy tesco raktárban pakolom az ásványvizeket.

-Egyenlőtlenségek: Hirtelen nem tudom. Én mindig utáltam ezeket.

-Abszolútértékes egyenletek: Soha az életben nem számoltam gyakorlatias feladat során abszolútértékkel. A fizikusokat tudom elképzelni, hogy mondjuk periodikusan változó mozgásokat, pl egy inga kitérését számolhatják igy, ahol a pozitiv kitérés az egyik irány, a negativ a másik.

-Exponenciális egyenletek: baci tenyészet, radioaktiv bomlás, bármi ahol a függvény hozzárendelési szabályában van hatvány.

-Logaritmikus egyenletek: Jah, decibel, meg a látás is ilyen, a fényt is logaritmikusan érzékeljük. De mindennapi helyzettel, ami nem valami természeti jelenség megértésére való próbálkozás...én még nem találkoztam.

-Gyökös egyenletek: Tudni tudom mi a gyökvonás, még néhány azonosságra is emlékszem, de hogy most mihez kezdjek vele...

Hatványozás ellentétes művelete, szóval ahol hatványozni kell, ott adott esetben gyököt is kellhet vonni.

-Trigonometrikus egyenletek

-Síkgeometria

-Szinusztétel és koszinusztétel

-Térgeometria

-Koordinátageometria

-A teljes indukció

-Számtani és mértani sorozatok

-Kombinatorika

-Valószínűségszámítás

-Statisztika

Bocsi hogy nem irok mindenhez, de ennyi időm nekem sincs. Szóval ja, a matek 80%-át igazából csak kutatók meg mérnökök használják.

A legtöbb embernek bőven elég lenne a 8.-os anyagig, aztán hagyják békén. Valahogy úgy tűnik nem a másodfokú egyenlet magoltatása fogja elhozni a jobb világot.

A kötekedő biológia szakos zöldfülűnek mondanám, hogy nem tanulta meg még a szövegértést sem, mert akkor nem állítaná egyik téves válaszában hogy álláspontom szerint csak a matematikusok tettek hozzá a tudáshoz.

Egyrészt ilyent nem állítottam, másrészt leírtam hogy a felsőbb matematika a közönséges átlagembernek nem kell. De ezek szerint az olvasás sem megy mindenkinek, pedig az általános iskola első osztályos tananyag.

Ezenkívül : vannak a matematikának is biológián belűli alkalmazásai, mint pl. a populációdinamika, vagy a járványterjedés, stb. Ezek modellezése széleskörű matematika tudást követel meg, legfőképp a differenciálegyenletek, és azok kvalitatív módszerei tekintetében.

Bár ezek viszonylag újdonságnak számítanak, és jelenleg is kutatott terület, sajnálatos hogy utóbbi válaszod is a szakismeretek teljes hiányáról tanúskodik, hogy még a saját szakterületeden belül is teljes mértékű a szakmai hiányosságod, úgyhogy egész nyugodtan ott is hagyhatod a képzést ezzel a hozzáállással, mert legalább 50 évet le vagy maradva, hogy ezeket a biológiai modelleket sem ismered.

Inkább problémamegoldóképességet fejleszti a matek,de szerintem nagyon.

Más kérdés,hogy a tanárok 90%-a nem jól tanítja a matekot,pedig az egész világ erre épül gyakorlatilag.

Minden matek,még a zene is,fraktálok,fiboacci számokkal leírható.

A szakmám programozó algoritmikus gondolkodáshoz alapvető,nem maga az integrálás deriválás hanem a mindset amit a matek ad az nagyon kell,elemző képességet fejleszti.

Kerületszámítás: hány méter drótkerítést vegyek a kertem köré, hány méter tapétaszegű csíkra (vagy hogy hívják) lesz szükségem, stb.

Területszámítás: mekkora darab anyag lesz elég függönynek, hogy fedje az egész ablakot/ajtót/stb., mekkora szőnyeget vegyek egy adott helyre, hány csomag laminált padlólapot vegyek, hogy elég legyen az egész szobára, ugyanez csempe esetében, mennyi festéket vegyek adott falfelületre, stb.

A szorzás kommutativitása: hány csomag csokit vegyek, ha 30 fős osztályt tanítok és ötösével vannak csomagolva, meg hány csomagot, ha hatosával vannak csomagolva.

Tulajdonképpen ha előveszel egy matekkönyvet, az összes szöveges feladat ilyenekről szól. Épp ezért sose értettem, hogy hogy lehet éppen a szöveges feladatokat nem szeretni... Azok adják meg az egész értelmét!

A koordinátageometriára viszont én is nagyon kíváncsi lennék, hogy mire jó, mert pont azért voltam abból csak kettes, mert nem láttam be, hogy bármire használható lenne, és azóta se derült ki, hogy bármi értelme lenne azon kívül, hogy lárpurlár matek. :)

Egy szobának az ajtaja befelé nyílik, de közvetlen a sarokban van. A zár oldala van a sarok felé. Egy faliszekrény szeretnénk az oldalsó falra szerelni. Ha a szekrény mélysége adott, akkor a szekrényt az ajtótól milyen távolra kell helyezni, hogy az ajtó nyitásakor még 5cm maradjon a szekrény és az ajtó között?

Ez koordinátageometriával elegánsan megoldható. A kísérletezgetés nyilván nem praktikus, mert akkor a falat sok helyen meg kéne fúrni.