Valaki segitene?

Ó, megidéztek! :)

Nagyjából jókat írtak az előttem szólók, néhány apróságot tisztáznék:

A flashback pusztán pszichológiai jelenség, és nagyon ritka. Az LSD nagyon gyorsan elbomlik, és teljesen kiürül a szervezetből. A flashback történetek ezért vagy egy amúgy is meglévő mentális betegség tünetei, vagy az úgynevezett HPPD ( [link] tünetegyüttes félreértelmezése. A HPPD lényege, hogy a szer hatásának elmúltával is megmaradnak bizonyos testi/lelki tünetek, így szorongás, vagy látászavarok. (De ez ugye nem flashback.)

Másrészt.

A káros hatások nagyon-nagyon függenek a dózistól, és a fogyaszrási gyakoriságtól. A sima ivóvíz is halálos lehet, ha megiszol belőle néhány óra 10 litert (igen, volt már ilyen, google "vízmérgezés").

A szerek károsságát úgy (is) lehet sorrendbe tenni, hogy a rekreációs dózis és a mérgező dózis milyen messze van egymástól. Ilyen szempontból a dohány elég veszélyes, mert a nikotin hatásos és veszélyes dózisa közel van egymáshoz. Ez az oka annak, hogy a cigit kipróbálók nagy része lesz rosszul (csak baráti körben végzett "kutatás" eredménye :) ), mert a cigik a rendszeres dohányosokra vannak "méretezve", egy kezdő 3 slukk után beszédül, és ha virtusból végigszívja, akkor erős hányinger/hányás, hideg verejtékezés, ájulásérzés lehet a vége. Szerencsére a cigiből szívott nikotin nagyon gyorsan (másodpercek alatt), így képtelenség magadat halálramérgezni cigivel, mert előbb hányod el magad, mint hogy komolyabb bajod legyen.

A cigarettázás veszélyei jól ismertek, sajnos a családomból 3-an is tüdőrákban haltak meg, és igen, nagyon erős dohányosok voltak. Az erős a rákon kívül az ereket is szűkíti (most nem tudom pontosan, hogy hogyan), és az egyik családtagom pl. folyamatosan végtagfájdalmakra panaszkodott, mert annyira rossz volt a keringése (orvosi szakvélemény alapján állítom ezt).

Ez megnöveli a trombózis kockázatát, és csökkenti a fizikai teherbíróképességet. Ehhez még az is hozzájön, hogy a dohányfüstben lévő korom lerakódik a tüdőben, és csökkenti a légzés hatékonyságát. Egy ismerősöm akkor döntött a leszkásról, amikor egy emeletet is csak pihenővel tudott lépcsőn megtenni.

Ismétlem, ez erős, napi 1-2 doboz cigarettát évek óta fogyasztó emberekre vonatkozik. Aki a hétvégén elszív egy szivart, vagy ritkán pipázik, tubákol, vízipipázik, vagy (ritka, de előfordul), nem napi rendszerességgel cigarettázik, annak jóval kevesebb ártalommal kell számolnia.

Ez azt jelenti, hogy aki nagyon szereti a dohányt, az nem biztos, hogy jól teszi, ha rögtön a leszokáson gondolkodik, hiszen az olyan "végleges" dolgog, és nehéz. Az adagot / gyakoriságot viszont sokkal könnyebb csökkenteni, és ha már érzi az ember az előnyét, később leszokni is könnyebb. Ez ilyen pszichológiai ugródeszka. Jelszó "megéri kevesebbet". :)

Az alkohol is jól ismert szer. Az élet tréfája, hogy pici mennyiségben fogyasztva pozitív hatással van a keringésre ( [link]

A baj az, hogy aki "iszik", az többnyire rengeteget iszik. Az alkoholos italok bántják a gyomrot, felszívódva a májat. Növeli bizonyos rákok kockázatát, és növeli a hasnyálmiriggyulladás esélyét, egészen addig a pontig, ahol egy nagy italozást követően mentő viszi el az illetőt (ami ritka, de tavaj halt meg egy távoli ismerősöm így, na ő _rengeteget_ ivott).

Az alkohollal az a baj, hogy egyszerre sokat isznak belőle, ezt nevezik "rohamivásnak", vagy "binge drinking"-nek. Ez gyakorlatilag az alkoholmérgezés határáig (vagy azon túl) történő töményfogyasztást jelenti, és ocsmányul ellentmond annak a dogmának hogy "node az alkholfogyasztás beépült a kultúrába". Ó tényleg? A kamaszok egyszerűen nem tudnak inni, tulajdonképpen arra használják az ivást, hogy összemérjék a tűrőképességüket. (Pedig arra ott az erőspaprika :D vagy tetszőleges sport.)

Azzal persze semmi gond nincs (vagy legalábbis kevés van), ha valaki hetente megiszik 3 bébisört, vagy egy fél pohár finom bort, esetleg valami minőségi töményet. (Egyet. Egyet.) A baj itt is a mértéktelenséggel van.

A kávét nem említetted, pedig az is beleillik a sorba. A kávé egy stimuláns, ami a fáradságérzetet csökkenti, és jobb kedved lesz tőle. Túl sok negatív hatása nincs is, egészen addig, amíg valaki nagyon rondán el nem kezd túlzásba esni. Napi 8-10 kávé már okozhat problémákat, így pl. ellazítja a gyomorszáj izmait, és gyomorsav visszafolyást (reflux) okozhat, amikor is a gyomorsav kimarja a nyelőcsövet, és erős, ilyesztő mellkasi fájdalmakat tud okozni.

A kávét is túl lehet adagolni, de mivel ennek van "kultúrája", ez gyk. soha nem történik meg, senki sem olyan buta, hogy nekiáll meginni 30-40 kávét húzóra.

Viszont.

A koffeint belerakják energiaitalokba, amiket ugye tipikusan bulikörnyezetben szokás fogyasztani. Na ebből volt már kórház.( [link]

Koffeint lehet kapni tabletta formájában, azt meg nyilván szuperkönnyű túladagolni, de szerencsére nem szokás. A koffein nagy dózisban nagyon kellemetlen, és nem "eteti magát" úgy, mint ahogy az alkohol "itatja" ezért nagyon ritkák a halálos túladagolások.

Kevésbé ismert tény, hogy a mérsékelt (?) koffeinfogyasztás (napi 2-3 kávé) megszakítása is okozhat testi elvonási tüneteket: fejfájás, levertség/álmosság érzése. A helyzet azonban az, hogy a koffeinfüggőség nem akkora probléma, mint mondjuk az alkoholfüggőség, hiszen a koffein messze nem annyira ártalmas, mint az alkohol.

Drogból meg nagyon sok van. Az ártalmak ott is dózis, fogyasztási gyakoriság, és "kultúra" függőek.

Vegyük például az intravénás kábítószerfogyasztókat. Ők többnyire szegény, nem ritkán hajléktalan emberek, akik koszos eszközökkel szurkálnak magukba olyan szereket, amik maguk sem mindig tiszták. Itt az ártalmak jó része nem is a heroin, vagy a designer cucc következménye, hanem a koszé, a rossz tűé, a tűmegosztás miatti HIV és hepatitis fertőzéseké.

Biztos a füledbe jutott a VIII. kerületi kék pontos sztori, a drogszemetes vita és a "szoba a nyolcban" kampány. A kék pont és a szoba a nyolcban ezeket az ártalmakat célozza csökkenteni az által, hogy (kék pont részéről) tiszta tűket cserélt be/osztott, ezzel megakadályozván a tűmegosztás általi fertőzéseket, másrészt (a szoba a nyolcban lényege) pedig egy kontrollált fogyasztói szoba létesítésével, ahol az intravénás fogyasztók tiszta környezetben, szakképzett segítők között, tiszta, új eszközzel adhatják be maguknak a szert. (Innen még drogszemét sem kerülne ki.)

A (csúnya szóval) "belövőszobának" az előnye még, hogy ezzel a fogyasztó közelebb kerül a segítséghez, a leszokás karnyújtásnyira kerül tőle. A szoba tulajdonképpen az első lépés az (re)integráció felé. (Bővebben: [link]

(Figyeld meg, hogy a fenti drogos szövegben nem is mondtam, hogy milyen anyagról van szó. A baj ugyanis ismételten nem is feltétlenül a szer, hanem a borzasztó fogyasztási körülmények.)

A leggyakoribb illegálisan fogyasztott szer itthon a kannabisz, a kipróblás százaléka bőven két számjegyű a fitalabbak körében.

A kannabisszal is vannak gondok. Az egyik, hogy füstszűrőtlen "talpas" cigiből szívják, amiben dohány van, tehát a használó kapásból számolhat annak az ártalmaival. Ennek megakadályozására célszerű pipázni / bongozni / vapózni.

A másik gond, hogy sokan azt hiszik, hogy kannabisz egyáltalán nem addiktív (de igen, bár nem annyira, mint mondjuk az alkohol, vagy a cigaretta), és hogy "nem káros" (de).

A kannabisz hatása alatt romlik a rövid távú memória, ezért tanuláshoz nem javasolt használni. Megzavarja az alvás menetét, ezért aki szív, annak többet kell(ene) aludnia valamivel a kipihentséghez. Úgy tűnik, hogy a kamaszkori kannabiszhasználat megnövelheti bizonyos mentális problémák kialakulását. Helyesebben "van korreláció" a problémák és a akannabiszhasználat között, ami nem jelent ok-okozati összefüggést, teház tökre lehet, hogy az emberek nem a "fűtől őrülnek meg", hanem van egy ok, ami miatt inkább hajlamosabban kipróbálni / rászokni, aztán mintegy mellesleg bekattanni. Mégis, aki szeret ura lenni a sorsának, az inkább hagyja a füvezést 17-18 éves kora utánra.

Azt már ugye el sem kell mondani, hogy az alkohol és a kannabisz befolyásolja a reflexeket, ezért autót nem célszerű részegen / betépve vezetni. Most lehetne vitatkozni, hogy "jójó, de a betépett ember óvatosabb, mint a részeg", de inkább ne. Ne vezess részegen. Ne vezess betépve. Kösz.

A "hallucinogének", vagy "pszichedellikumok", vagy "enteogének" olyan szerek, amik leggyakrabban az agy 5HT2A szerotonin receptorára (meg még 100 másra :) ) hatnak, és jellegzetes, egymáshoz némileg hasonló hatással bírnak. Ilyen az LSD, a DMT, a varázsgomba (pszilocin/pszilocibin), sok designer vegyület (2C-x, NBOMx, DOx, ahol x sok minden lehet). Vannak picit máshogy ható hallucinogének, így a kannabisz nagyon nagy adagban okozhat színes látomásokat, vagy a Salvia divinorum, ami tök máshogy hat.

A hallucinogének többenyire nem addiktívak, mert annyira megterhelő az élmény maga. A kirpóbálás, vagy ismételt használat okat a fentebb is leírtak lehetnek, így önismereti, akár vallási cél, kíváncsiság, ritkábban a szerek által kiváltott eufória, gyakrabban a jellegtzetes "lenyűgözöttség" érzése, "azta, ez mekkora" érzés kiváltása. Sok élménybeszámolót olvashatsz itt: [link]

Általában elmondható, hogy a pszichedellikumok kockázata a "bad trip", azaz egyfajta pánikreakció kialakulása az élmény alatt, ami nagyon kellemetlen, de a szer hatásával elmúlik. (Ennek ellnére nagyon-nagyon kellemetlen, a használó akár azt is érezheti, hogy mindjárt meghal. Nem hal meg, nem lesz semmi baja, de nagyon megijed).

Előfordul, hogy arra hajlamos embernél a szer hatásának elmúlásával is megmaradnak bizonyos tünetek, ez a már említett HPPD. (Ez nagyon ritka, és többnyire enyhe, és magától elmúlik, ritkán viszont orvosi beavatkozás kell, akár gyógyszeres.)

Bizonyos pszichedelikumok, így pl. a NBOMx, DOx szerek könnyen túladagolhatóak. Talán NBOME-vel kapcsolatban volt dokumentált haláleset is.

A lényeg, hogy megfelelő adagolással, megfelelő környezetben és célzattal fogyasztva a pszichedelikumok egészen biztonságosak. Más kérdés, hogy sajnos nem mindig így fogyasztják őket, hanem a "dobjunk be 2 gramm gombát, és menjünk metrózni" mentalitás is előfordul, aminek nem biztos, hogy jó vége van.

A pszichedelikumok egy része, illetve a nem ide tartozó MDMA azaz "ecstasy" használható pszichoterápia részeként, mert megváltoztatják a hatásuk egy komponense az, hogy az ember máshogy látja önmagát, jobban "kinyílik", jobban tud reflektálni (ok, ok, ez durva megfogalmazás). Ilyen és ehhez hasonló dolgok kutatásával foglalkozik a MAPS: [link]

A stimulánsok a tipikus "party drogok", éberré tesznek, eufórikusak, esetleg entaktogének (mint az MDMA). Ide tartozik a kokain, az amfetamin/metamfetamin (speed), illetve sok designier drog: mefedron, MDPV.

Ezeknél a tiszta, por forma miatt fennálló túladagolás veszélye talán a legnagyobb. Többnyire addiktívak is, így jellemző lehet a gyakori használat, ami miatt az ártalmak halmozódhatnak.

Egy másik nagy baj a "fehér porokkal", hogy könnyű őket összetéveszteni, és az adagolásban lehetnek nagyon nagy különbségek, ami miatt a vétlen túladagolás veszélye megnő.

A stimulánsos balesetek nagy része szertévesztéses, vagy dózistévesztéses túladagolás.

A konkrét ártalmak itt is nagyon szerfüggőek, így pl. a kokain összehúzza az ereket, ezért ha sokáig fogyasztják orrba, akkor elhal a nyálkahártya.

Huh. Dióhéjban :)

A dohányzásnak a légzőszervekre

van káros hatással

Kátrány

Nikotin -