Valaki segitene?
1. Milyen káros hatása van a szervezetre
a, a dohányzásnak?
b, az alkoholnak?
c, a drogoknak?
2. Mi a különbség a szenvedély és a szenvedélybetegség között?
Nikotin:
- Köhögést, és más mellkasi, légzési problémákat
okozhat
- Rossz szájszag, elszínezõdött fogak
- A rendszeres dohányosok sokkal nagyobb
kockázattal vannak kitéve a tüdõrák veszélyének,
illetve szív- és érrendszeri
betegségeknek.
- A terhesség alatti dohányzás vetéléshez, vagy
a magzat súlyos károsodásához vezethet.
- A passzív dohányzás is veszélyes, a gyermekeket
és az asztmás betegeket próbáljuk meg a lehetõ legtávolabb tartani a dohányfüstös helyektõl.
Alkohol:
- Szédülés, motorikus képességek csökkenése, gyakran hányás. A beszéd zavarossá válhat, az ittas ember meggondolatlanul cselekedhet. A reakcióidõ és a fájdalom érzékelése csökken. A „másnaposság” gyakran velejárója e fogyasztási módnak.
- A túladagolás általában a rendezett mozgás teljes
hiányához, majd ájuláshoz vezet. Extrém esetekben
(nagyon magas alkoholtartalmú italok nagy mennyiségû
fogyasztása, vagy betegség esetén) halált okozhat.
Szenvedély az amikor az ember egy adott témára könnyedén összpontosít, élvezi a vele való foglalkozást, és nagyon sok időt tölt el vele, viszont ezzel másnak kárt nem okoz.
A szenvedélybetegség esetén az adott dologgal való foglalkozás kóros szintet üt meg, képes érte sokkal fontosabb dolgokat elhanyagolni, lezüllik, és képtelen szabadulni tőle. Magával rántja, és mindent megtesz azért, hogy ne kelljen hiányolnia (pl. munkaalkoholizmus).
Na drognál jó kérdés, milyen drogra kíváncsiak, mert ez így, hogy drog, nagyon nagyon hülye kérdés, hiszen rengeteg van (az alkohol és a nikotin is az), úgyhogy ez így nehéz, úgyhogy ezt kb. 1 óra és megpróbálom megválaszolni egy külön válaszban.
a, májat kárositja
b, szintén
c, -.-
Erről bővebben is lehet irni és többmindent is
Szenvedély azaz havalaki valamit nagyon szeret és rendeszeresen csinálja is az a dolgot,
Szenvedélybetegség az pedig ha muszály csinálnia de ez nem bizots :S remélem tudtam segiteni elnézést ha rosz a válasz
Na, akkor beszéljünk a drogokról.
A drogok farmakológiai értelemben természetes (főként növényi, ritkán állati) eredetű gyógyszeranyagot jelent.
Mi köznapi értelemben pszichoaktív anyagokra értjük.
Pszichoaktív anyagnak minősül minden olyan dolog, ami a szervezetbe jutva hatást fejt ki a központi idegrendszerre és függőséget okoz (tehát idesorolható mind a koffein, a nikotin és az alkohol is).
Megpróbálom csoportosítani a drogokat. Talán a drogok legveszélyesebb válfaja a dizájnerdrogok. Ezeket úgy készítik, hogy van egy alap drog (mondjuk metamfetamin) és megváltoztatnak valami apróságot a szerkezetén (így már nem ugyan olyan lesz a szerkezete, mint a metamfetaminnak, és mivel ilyen drog nem szerepel a tiltólistán ezért ez legális [ezért is csinálják a dizájnerdrogokat, mert kockázat nélkül tudják árusítani, kb. fél évig, mert ennyi idő, míg egy új pszichoaktív anyag tiltólistára kerül]).
És hogy ennek az egésznek mi az oka. Nagyon egyszerű, a rossz drogpolitika, mert a drogok nagy része tiltott, éppen ezért volna szükség dekriminalizálni őket, így kicsit visszább lehetne szorítani a dizájnerdrogok számát. Nevük onnan jött, hogy ezt a műveletet (a szerkezet módosítását egy dizájner végzi, azért dizájner, mert az alakját változtatja meg sok esetben ezzel a molekulának). Igen ám, de most jön a lényeg. Ez az apró alakmódosítás sok mindent okozhat, példáu, ha ugyan úgy is hat, mint az alapdrog, nem biztos, hogy ugyan olyan gyenge is, vagy ugyan akkora toleranciát alakít ki --> ez okoz egy csomó túladagolási esetet. Ha pedig a tolerancia nagy, nehéz lehet eltalálni mennyi az ideális mennyiség a szerből a következő alkalommal, ami szintén sok túladagoláshoz vezet. És még az is előfordulhat, hogy a szer máshogy hat az emberre, pl. sokkal erősebb függőséget alakít ki. Kb. ennyit a dizájner drogokról.
Folytatom, mindjárt a következő válaszban a többit.
A drogokat sokféleképpen lehet kategóriába sorolni.
Általában 3 dolog szerint szoktuk:
Hatásuk szerint (lehet pszichedelikus/hallucinogén, nyugtató/narkotikus és serkentő/stimuláns).
Eredetük szerint (lehet természetes és szintetikus).
És dependenciakapacitás szerint (akkora függőség amekkorát a szer ki tud alakítani, ezek alapján vannak könnyű és keménydrogok).
A legjobb, ha hatásuk szerint kezdjük elemezni őket.
FIGYELEM! A következőkben elhangzottak sok esetben, általánosítóak lesznek, mivel rengeteg drog van, és nincs idő mindet kitárgyalni, kénytelenek vagyunk most általánosítani.
Kezdjük a pszichedelikum/hallucinogénekkel:
Ide soroljuk a meszkalint, az LSD-t, a DMT-t, a salvinorin A-t és a kannabiszt is (habár kisebb mennyiségben nem okoz hallucinációt, ahol nagyobb koncentrációban található benne THC, például hasisban, vagy éppen cannabis sativaban ott okozhat hallucinációt).
Hatásuk alatt az ember jobban megismerheti önmagát, kinyitja a fantáziáját. De rossz esetben okozhat öntudatlan cselekedeteket is (pl. tapasztalatlanoknál). A fogyasztónak a hangulatát erősíti fel, ezért nem ajánlott depressziósan fogyasztani, mert csak ronthat a helyzeten.
Ezek általában ritkán okoznak függőséget. Kevésbé károsabbak, mint a nikotin vagy az alkohol, van ami az emberi szervezetben is megtalálható (DMT, ez egy érdekes anyag, ez okozza azt, hogy az álmok olyan valósnak tűnnek). Hátrányuk, hogy bad tripet okozhatnak.
Trip - a. m. utazás, maga az élmény, amit átél a fogyasztó.
Bad trip - a. m. rossz utazás, a szer hatása alatti negatív élmény (halálfélelem, nagyon rémisztő hallucinációk).
A másik hátrány, hogy skizofréniát okozhatnak, pl. LSD, salvia divinorum. Vitatott, hogy ezt maga a szer okozza, vagy csak előrébb hozza, az amúgy is kialakulóban levő skizofréniát. Kannabisz esetében, egy kutatás kimutatta, a kannabisz közrejátszó tényező lehet skizofrénia kialakulásában 17 éves korig.
Még egy hátrány van, ez pedig a flashback (elvileg LSD-nél fordul elő, gyakorlatilag marihuána fogyasztók is számoltak be róla). Ez akkor történhet, mikor a szer elraktározódik egy zsírszövetben (mert olyan szerről van szó, ami jól oldódik, zsírban [pl. ez igaz a kannabisz ható anyagára: THC]), majd mikor ezt a zsírréteget a fogyasztó elégeti, visszakerül a szer a véráramba, emiatt újra belecsöppen az élménybe, ez akár évekkel, a fogyasztás után is történhet, általában rövid ideig, pl. 1-2 percig tartanak. Veszélyes lehet pl. LSD-nél, aki marihuánánál számolt be erről, azt mondta eltudta nyomni az érzést.
Ennyit a pszichedelikumokról és hallucinogénekről, most hirtelen ennyi jutott eszembe, ha még eszembe jut írok, mindjárt folytatom a stimulánsokkal és a narkotikus szerekkel.
Őszintén szólva, ehhez kevésbé értek, de megpróbálom leírni a legjobbat, megkérném cli_hlt-t hogyha valamit elírtam volna akkor pls. javítson ki, mert ő jártasabb ebben.
A stimulánsok, nem úgy mint a pszichedelikumok, szinte mindenkire ugyan olyan hatást fejtenek ki. Többségében ,,csak" mentális függőséget okoznak. Azaz a szervezet nem igényli őket a fogyasztás után, csak az agyunk gondol rá túl sokat. Kisebb a küszöb a hatásos és a halálos adag között (míg a kannabisznál hatalmas a halálos adag [több kiló kender] addig pl. a kokainnál koffeinnél ez már csak grammos, miligrammos különbség.
Inkább vegyük sorjába a főbb szereket:
Kokain - nagyon erős mentális függőséget okoz, ára miatt kb. 17000 FT/gramm, leginkább gazdagok körében elterjedt.
Hosszútávú mentális hatásai:
- irritáltság
- idegesség
- fáradékonyság
- fáradtság
- paranoia
Szabad bázisú változata a crack, melyet külön erre a célra kifejlesztett pipából fogyasztanak, olyan erősségű függőséget okozhat, mint a heroin.
Metamfetamin - erős mentális függőséget okoz. Általában olyanok használják, akik éjszaka dolgoznak (pl. kamionsofőrök), hatása 9-15 óra. A csontokból kalciumot von el, ez okozza meth szájt (gyakorlatilag úgy néz ki, mintha rohadnának az emberek fogai). Ezért fontos, hogy a fogyasztó metamfetaminon kívül fogyasszon kalciumot is.
A wikipédia azt írja:
A speeddel szemben gyorsan kiépül a tolerancia, az egyszeri alkalommal kipróbálók átlagosan 60%-a szokott függővé válni.
Azonban, hogy ez az adat mennyire reprezentatív, nem tudni. Szintén wikipédia: A metamfetaminfüggő személyek közül átlagosan minden negyedik személy öngyilkosságot követ el.
Most röviden ennyit a stimulánsokról még 22:00-ig megírom a narkotikus szereket is, csak most szünetelnem kell.
Most pedig jöjjenek a narkotikumok, sajnos ehhez értek a legkevésbé :/, de megpróbálom összeszedni a legfőbb jellemzőket, káros hatásokat.
A narkotikumok, jellemzően megnyugtatják az embert, többségük használatánál nincs magánál az ember, nagy részük fizikai függőséget is képes kialakítani.
Legfőbb narkotikumok, nyugtató szerek:
Alkohol (erről már ugye volt szó).
Morfin:
- rendkívül addiktív
Heroin:
- az egyik legaddiktívabb szer
- használata esetén leállhat a légzés
- rendkívül nagy toleranciát alakít ki, emiatt a következő használatkor nagyobb adagra van szüksége a fogyasztónak ugyanazon hatás eléréséhez. Viszont sosem lehet pontosan tudni, mekkora ez a nagyobb adag, ezért fennáll a túladagolás veszélye.
Hát igen, a nyugtatókról és a narkotikumokról ennyit tudok, ráadásul ennek a 60%-a is wikipédiából származik.
Ha megkéred a tanárt, hogy szeretnéd felolvasni a házid, lehet, hogy méltányolni fogja. Hajrá!
Kb. ennyit a drogokról, így dióhéjban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!