Milyen vezetési irányzaokat ismerünk a közgazdaságban?

• Klasszikus irányzat:

a) A taylorizmus (feladat szerinti vezetés): Nem a munkásra kell bízni, hogy az adott feladat végrehajtásának módját megkeresse, azt tudományos ismeretek felhasználásával előre meg kell tervezni, és számára elő kell írni.

b) A funkcionális irányítás (Taylor): A munkásnak nem egy, hanem több funkcionális elöljárója lett.

c) Fayol: Elsősorban a vállalat felső vezetésével foglalkozott.

a) Az emberi viszonyok tana: A munkavégzés folyamatában a dologi-technikai tényezők szerepe mellett legalább olyan fontos szerep jut az emberi tényezőknek is. Jellemzői:

1. A döntések centralizálása helyett inkább széleskörű részvétel szükséges.

2. A szervezet alapegységei inkább csoportok, mint egyének.

3. A kölcsönös bizalom inkább szervezetintegráló erő, mint tekintély.

4. A szervezet formális és informális csoportokból tevődik össze.

5. Az ember különleges termelési tényező, eltérő bánásmódot kíván a munkafolyamatban.

b) A társadalmi rendszerek irányzata: C. Barnard nézete szerint a szervezet különböző bemenő elemek összessége, amelyet a társadalom különböző részei ellenőriznek. A szervezet input-output rendszer. Tézisei:

1. A szervezet nem más, mint számos ember kölcsönös társadalmi viselkedésének rendszere.

2. Mindegyik résztvevő, illetve ezek csoportjai ösztönzőket kap a szervezettől cserébe a szervezetben végzett munkájáért.

3. A tagok csupán addig vesznek részt a szervezetben, amíg az ösztönzők mennyisége nagyobb vagy egyenlő a tőlük kért közreműködésnél.

4. A különböző csoportok által végzett munka jelenti az ösztönzők forrását.

c) A magatartástudományi irányzat: A pszichológia eredményeit alkalmazta a vezetésre. McGregor (X-Y elmélet), Maslow (Motivációs elmélet).

d) Operációkutatási (döntéselméleti) irányzat: Herbert Simon korlátozott racionális elméletének lényege, hogy a vezetők tökéletes, optimális döntések meghozatalára a legnagyobb körültekintés mellett sem képesek. Meg kell elégedniük a nagyobb kockázattal járó kielégítő döntés meghozatalával.

• Integrációs irányzatok:

a) Rendszerelmélet: A vezetés terepe, a szervezet is egy rendszer, amely meghatározott rendszertulajdonságokkal rendelkezik, ezért érvényesek rá a rendszerelmélet, kibernetika stb. tanításai.

b) A kontingencia (szituáció) elmélet: Lényege kimondja, hogy a vezetésnek-szervezésnek nincs egyetlen legjobb útja, a vezetés és szervezés különböző módszerei eltérő szituációk között különbözőképpen hatékonyak. Az elmélet alapmodellje szerint az ún. függetlenváltozók befolyással bírnak a szervezet különféle jellemzőire.

c) Új emberi mozgalom: Középpontjában az áll, hogy a hatékony vezetőnek hogyan kell tevékenykednie az összes befolyásoló tényező figyelembevételével.