Fizika?! SEGÍTSÉG!

5) az asztal tomegetol fugg. F=G*mM/r^2

r a ketto kozti tavolsag, m=2kg=2000g a konyv tomege M az asztal tomege. G=6,67 * 10^(-8) g^(-1) cm^3 sec^(-2) a gravitacios konstans.

Ha mondjuk az asztal tomege M=50kg=50000g es a tomegkozeppontok kozti tavolsag 1m=100cm, akkor az ero amivel a konyv az asztalt nyomni fogja:

F=2000g*50000g*6,67 * 10^(-8) g^(-1) cm^3 sec^(-2) /100000 cm^2 =

= 6,67 × 10^(-10) N

4) Attol fugg hogy hataroztatok meg a súlytalanság allapotat. Tobbnyire ugy szoktak mondani, hogy olyan állapot, amelyben nem lép fel súlyérzet. Súlytalanság lehetséges pl. egy szabadon eső kabinban; az itt elengedett test nem esik le a kabin padlójára, mert a kabin is vele együtt esik, tehát nem változik az egymáshoz viszonyított helyzetük. A Föld körül keringő űrkabinban is a súlytalanság állapotában vannak a testek. Az ilyen urhajo a fold korul elliptikus palyan mozog, kovetve a fold mozgasat, ami megint elliptikus a nap korul, ami jo kozelitessel korpalyan mozog a tejut tomegkozeppontja korul. Osszesseegeben tehat egy ilyen nagyon bonyolult palya is lehetseges.

Ha ugy hataroztatok meg a sulytalansagot, hogy a testre hato erok eredoje 0, akkor viszont csak egyenes vonalu egyenletes mozgast vegezhet.

3)

A foldon a 10kg-os testnek kb 98,1 N a sulya. A holdon viszont csak 16,35N, a fold korul keringo muholdon 0N, egy 3g-vel kanyarodo vadaszrepulogepen 300N.

2) nem huzta semmi elore a testeket. Newton torvenynek megfeleloen probaltak egyenes vonalu egyenletes mozgast vegezni. A busz hatasara fekezodtek. Csak a busz az persze gyorsabban fekezodott, (nem vegzett egyenes vonalu egyenletes mozgast, tehat nem inercia rendszer a buszhoz valo viszonyitas.) ez adta az illuziot, ami szerint az utasok elore mozdultak volna.

Ha nem inercia rendszerhez viszonyitasz, akkor sok mas mozgas valtozas is megfigyelheto. Pl ha korhintarol nezel egy fat, az hozzad kepest korpalyan fog mozogni, milyen ero kenyszeriti korpalyara korulotted? Termeszetesen semmilyen, nem inerciarendszerbol figyeled, tehat a mozgasallapot valtozasa csak illuzio. Valojaban a viszonyitasi rendszer mozgasallapota valtozik csak.

1. Tehetetlenség (Newton I. törvénye)

2. Nincs ellentmondás. Itt is a tehetetlenség törvénye érvényesül.

3. Kerekítve igen, hiszen a gravitációs gyorsulás (g=9,81 kgm/s^2, azaz kerekítve 10) hat a testre.F=m*g.

4. Mozoghat. Akkor egyenesvonalú egyenletes mozgást végez.

5. Súlytalanságban nincs súlyerő, tehát nulla.

A jövőben idetaláló kérdezőknek.

1.Miért törhet ki az ablak,ha a huzat hirtelen becsapja?

Az ablak kerete a becsapódáskor megáll, de az üveget a tehetetlensége tovább mozgatná. Ha az üveg anyaga nem bírja ki az ebből keletkező erőhatást, akkor kitörik és úgy megy tovább.

2.Egy buszban az emberek hirtelen előredőlnek.Newton törvénye szerint mindig megnevezhető az a test,amely a testek sebességváltozását okozza.Mi húzta előre az embereket?Nincs itt ellentmondás?

De igen, van ellentmondás, akkor, ha azt állítjuk, hogy az embereket egy erő készteti az előredőlésre. A busz sebessége változik (végső soron a Föld lassítja le a kerekeken és a féken át kifejtve a hatást), de az utasoké nem változhat, mert nem hat rájuk semmilyen test ereje. Ők erőnek érzik a saját tehetetlenségük hatását, pedig az csak Newton I. törvénye szerinti egyenes vonalú egyenletes mozgásra törekvés.

A tehetetlenségnek ellenállva úgy fékezik le a testüket, hogy előredőlnek. Ezzel a lábfejüknél létrejövő forgáspontra viszonyítva a súlypontjuknak egy forgatónyomatékot adnak, az erőkar a súlypont és a lábfejük közötti vízszintes irányban mért távolság. A tehetetlenség a másik irányba próbálja őket forgatni, szintén a lábfejük forgáspontja körül elforduló merev testként. Ha a két hatás forgatónyomatékát sikerül kiegyenlíteni, az utas állva marad.

3.Egy 10kg-os testnek mindig 100 N a súlya? Indokoljunk! Ha esetleg lehet több,vagy kevesebb hozzunk ilyen esetre példákat,vagy zárjuk ki ezt a lehetőséget!

Nem, a 10 kg-os testnek csak a nehézségi ereje 100 N, amíg a Föld felszíne közelében van. A súly csak akkor egyenlő a nehézségi erővel, ha a test nyugalmi állapotban van. A súly a test és az alátámasztás közötti erő. Ha gyorsuló mozgást végeznek, akkor az erő megváltozhat. Hullámvasúton lefelé száguldó kocsiban mérve a test kisebb erővel nyomja az alátámasztást (ami lehet egy rugós mérleg is). Szabadesésben (volt egy befejezetlen rész a hullámvasúton) a közöttük levő erő megszűnik, egyforma gyorsulással és sebességgel esnek, nem nyomják egymást. Felfelé gyorsuló liftben vagy rakétában a test a tehetetlensége miatt jobban ránehezedik az alátámasztásra. Amint a lift vagy a rakéta sebessége állandósul, létrejön a nyugalmi állapot (Newton I.), a súly ismét egyenlővé válik a nehézségi erővel.

4.Mozog-e az adott test,ha a súlytalanság állapotában van? Ha esetleg mozog,milyen mozgást végez?

Súlytalanság szabadesésben jön létre, vagyis a test (és az alátámasztása is) mozog. Általánosságban véve egy ferde hajítás parabolapályáján repülnek, az indítás szöge tetszőleges. Konkrétan függőleges pályán egyenes vonalú, egyenletesen gyorsuló mozgást ad ugyanez.

5.A súlytalanság állapotában mekkora erővel nyomja a 2 kg-os könyv az asztalt?

Súlytalanságban a test és az alátámasztás közötti erő 0. (Ha a kérdés beugratós, és a könyvet valami prés szorítja az asztalhoz, akkor az súlytalanságban is ugyanannyi.)

A felhasznált tételeket összegyűjtve itt megtalálhatod: [link] .