Galilei féle lejtő fizika? bővebben lent. A neten semmi érdekes és felhasználható információt nem találtunk.

Függ erősen, hogy mekkora hajlásszöggel végzitek a kísérletet, továbbá a surlódási viszonyoktól.

Lehet, hogy a két csatornában különböző a surlódás értéke, ebben az esetben lehet, hogy előáll az, amit mondasz.

A lejtő tetejétől lett e indítva a golyó, amikor 9cm volt a golyók közötti távolság? ( Az egyik golyó tetőn, a másik 9cm - el lejjebb)?

És ekkor egyszerre értek le?

Köszi a pontosítást, a válaszok egy csómó új kérdést szültek. :-)

Milyen következtetésre jutottatok a következő három megfigyelés után?

(A) "... indítottuk a golyókat egymás mellől, így leértek egyszerre,..."

(B) "... de mivel más helyről kellett indítani a golyókat így próbáltuk úgy is, hogy egyet a tetejére egyet a lejtő közepére tettünk. Így a középről induló golyó hamarabb ért le mint ami fentről indult...."

(C) "... 2 órás ide oda golyópakolgatás után egyszer csak 9 cm távolságról elindítva a két golyó egyszerre ért le...."

Ezt többször is sikerült megismételni? Az (A) és (B) után miért ezt fogadtátok el bizonyítandónak, hiszen a (B) próbánál sem ugyanazon magasságból indultak a golyók. Mi történt 2 óra alatt, hogy a (B) helyett az (A) szituációt tapasztaltátok? Teljesen mindegy, hogy fél lejtőnyi távolság, vagy 9 cm van köztük, NEM AZONOS magasságból indultak.

Gondolom, mindhárom feltételnek megfelelő helyzetet többször is megismételtétek. Mind a három esetben ugyanazt tapasztaltátok?

Ha azért kaptátok a feladatot, hogy figyeljétek meg, mi történik, ha ugyanazon a lejtőn különböző magasságból egyszerre indított két azonos méretű, tömegű, simaságú golyó hogyan viselkedik, nyugodtan közölhetitek vele, hogy SOSEM érkeznek egy időben a lejtő aljára.

Minden egyéb tapasztalás a kísérlet végrehajtása közben elkövetett pontatlanságok számlájára írható.

Az egyszerre leérkezés detektálásához nem feltétlen szükséges stopper, ezt hallásra is el lehet dönteni.

Egyébként mit szólt a tanárnőtök, mikor közöltétek vele a kísérlet velőtrázó eredményét, miszerint egymástól 9 cm-el eltérő helyről indított golyók egyszerre koppantak a lejtő alján? Elfogadta és kérte, számítással is bizonyítsátok be?

"... Továbbra is fenn áll a feladatunk azon része, hogy számokkal is bizonyítsuk mért 9 cm az a 9cm :D"

Gyerekek, ha ezt bebizonyítjátok, vihetitek a frakkotokat a tisztítóba, és várhatjátok a Nobel bizottság értesítését. :-) Ez ugyanis azt jelentené, hogy a fizika veretes épületének egyik szárnyát kezdhetik újra felépíteni az alapoktól kezdve.

A közölt adatok (s=1,7m; t=3,5 s) nagyon kicsi a lejtőtök hajlásszöge. Minél laposabb a lejtő, annál érzékenyebb pl. a szennyezettségre. Két óra alatt az egyik pályára valami kosz kerülhetett, ez befolyásolhatta az eredményeket.

Próbáljátok meg egy meredekebb lejtővel megismételni a kísérletet.

Izgatottan várom a 'krimi' folytatását és a 'gyilkos' leleplezését. :-)

DeeDee

***********

Első_második vagyok, és kíváncsiság okán ide-ide nézek és csak csodálkozok, miért kell ilyen kísérletet végeztetni, amikor az eredmény elvi megfontolással is tudható, de ezt előttem kifejtették.

Amiért mégis "tollat ragadtam" az az, hogy bizonyos esetekben nekem segít egy probléma megoldásában a szituáció szélső értékes vizsgálata.

Ebben az esetben az, hogy a lejtőt a függőlegesig emelem, és akkor a szabadesés állapota áll elő, ahol tudható /belátható/ hogy a kezdeti feltételekkel nem lesz megoldás. Az is belátható, hogy a golyók gyorsulása a lejtőn is egyforma lesz, mint a szabadesésnél, mert a lejtőn is azonosak a gyorsulási viszonyaik, egyik sem lesz/lehet nagyobb a másiknál.

A dolog pikantériája, hogy a lejtőt vízszintesre állítva, ismét nincs megoldás /mert meg sem mozdulnak/, gyorsulásuk /ugyan számszerűleg 0/ megegyezik /mint a szabadesésnél!/. És akkor további logika: a lejtő legmagasabb és legalacsonyabb szögénél a gyorsulások megegyeznek, mitől lenne az a köztes értékeknél eltérő?

Én így gondolkozom...

Sok sikert a tanulmányokhoz!

Még egy lehetséges megoldás a következő: Ha a golyók tömegelrendeződése más a két esetben (gyártási hiba miatt), ebben az esetben a két golyó tehetetlenségi nyomatéka különböző. Ebből adódódhat a jelenség - hiszen ilyenkor a golyók gyorsulása is különböző.

Mást nem tudok kitalálni.

Mindenesetre, kérdezd meg a tanárt, és írd majd meg ide, hogy mit mondott, mivel magyarázza.

Elvben és ebben igazad van.

De a feladat úgy kezdődik: "2 egyforma golyót", innen kezdve, ez nem alkalmazható...

Valóban, régebben volt egy /fizikai/ kérdés, hogy két egyforma méretű, de különböző súlyú /azonos anyagból, egyikben központos üreg/ golyó közül hogyan lehet megállapítani, melyik az üreges, ha a súlymérést kizárom.

Na itt az egyik megoldás a lejtőn való gurítás, és miután itt van súrlódás, forogni is kezd, és jön a különbség..

Akkor ravasz az a tanár! Tulajdonképpen a gondolat nem rossz, de először/!/ a klasszikus lejtő törvényeit kéne megtanítani, és azután azt két különböző golyót odaadni, és miután nem teljesítik a lejtő normál törvényeit, rákérdezni, vajon miért nem? Tudtok-e rá magyarázatot.

Magánvélemény: ha most tanulják a fizikát, húzós a válasz.