Tulajdonképpen mi az, hogy törtszám?
Magától értetődőnek veszem, hogy törtekkel műveleteket akarok elvezni, de rá kellett jönnöm, tulajdonképpen nem is tudom, hogy mi ez.
Mit jelent az, 1/4, 5/6?
Hogyan kell ezeket a számokat értelmezni?
válasza:Sziasztok!
Köszönöm szépen a válaszokat.
Most már érhetőbb, hogy mi az, hogy törtszám, így hozzá tudok kezdeni az ezzel kapcsolatos műveletekhez.
----------
A #7-esnek igaza van, én vagyok az a Kérdező, aki felnőttként döntött úgy, folytatja a megszakadt középiskolás tanulmányait.
A moderátorral is megbeszéltem privátban, hogy inkább tanulásra fogom használni az oldalt, tehát tud rólam.
Magamról annyit, hogy felnőtt vagyok, de azért nem középkorú. 10 osztályos végzettségem van, tehát elvileg visszamehetnék 11.-be, de nem teszem. A matematika alapok nincsenek beepítve. Sok minden kiesett, illetve volt, amit eleve meg sem tanultam, annak idején.
Ezért elölről kezdtem az egészet. Igen, az egész matematikát 0-ról kezdtem felépíteni. Ilyenekkel foglalkozok, hogy negatív, pozitív számok összeadása stb...
Egy NAT 2020-as tankönyv szerint haladok, most tartok a második nagy témákkörnél, mi a törtek. A következő, a harmadik rész a "Bevezetés a geometriába" lesz.
Mindenkinek köszönöm a segítséget.
#11
Ez igaz, de nem minden magyarázat érhető, ezért több forrást is használok. Illetve ha esetleg valamit megértettem, akkor azt esetleg ellenőriztetem másokkal, hogy nem értek-e valamit félre.
válasza:Kérdező, ne foglalkozz a 14-es válaszával, bőven túlmutatnak az abban foglaltak a szükséges ismereteken.
Majd ha már lesz egy képed a matematikáról, akkor lehet ilyen dolgokkal is foglalkozni.
válasza:Ha a természetes számokat vesszük {0,1,2,3...} akkor láthatjuk, hogy körükben a b+x=a egyenletnek nincs mindig megoldása, hiszen pl. 5+x=3 megoldhatatlan. Bővítjük a számkört, hozzáveszünk olyan számokat, hogy minden ilyen egyenlet megoldható legyen. A b+x=a egyenlet megoldását b-a -val jelöljük. Ezzel gyakorlatilag megkonstruáltuk minden természetes szám ellentettjét. Eljutottunk az egész számokhoz.
Most nézzük a bx=a alakú egyenleteket, ezeknek nincs mindig az egészek körében megoldása: pl. -2x=1 estén, nincs olyan x egész, ami kilégítené. Szeretnénk, ha bx=a alakú egyenleteknek is lenne megoldása. Ehhez bővítenünk kell az egész számok körét, hozzávesszük olyan számokat, amelyek már megoldások lesznek. Ezeket racionális számoknak nevezzük. Tehát a/b olyan szám, ami a bx=a egyenlet megoldása. Észrevehetjük, hogy egy racionális számnak többféle felírása is lehetséges, hiszen a/b= (ca)/(cb). Ez valójában nem okoz gondot. A műveleti szabályok (+, x) innen már könnyen levezethetők: pl:
bx=a és dy=c, akkor a (db)z=da+cb egyenlet megoldása x+y lesz, azaz z=x+y.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!