Hogy lehet egy tanár ennyire munkamániás, rugalmatlan és szigorú (olyan dolgokra, ami teljesen mindegy)?

Az van, hogy ilyen nincs, mivel szabálytalan. Szépen jelenteni kell.

Ja, csak úgy mondom, hogy a végig otthonról tanító tanárok többségének annyival több energiájába és idejébe kerül az online oktatás, a megfelelő felkészülés, magyarázat stb. esetleges bonyolultsága miatt az online térben, hogy sokkal kevesebb szabadidejük van, mint normál esetben.

De, iskolaidőn kívül nem kötelezhet senkit az órán való részvételre.

Sok iskolában az is le van írva, hogy órarend szerint kell tartani, de ezek szerint nálatok nem.

#5: Fiatal vagy még és láthatóan rendkívül naiv. Az iskolapadból könnyű magadnak egy ideális felnőttkori álomvilágot elképzelni magadnak arról, hogy milyen munkahelyed lesz. Kamaszkorban sokan éreznek és gondolkodnak így, mint te, egyszerűen mert jó érzés ilyen jövőt álmodni. A valóság ettől fényévekre lesz. Jobb, ha felkészülsz erre. Majd amikor falaknak ütközöl és a hátadba vágják a kést, aztán földön fetrengve még beléd rúgnak kettőt, akkor rájössz, hogy a való világ egészen más. Az irracionális, buta, igazságtalan, kicsinyes és abszurd döntéseket hozó, hatalommániás főnökök és a nyíltan rosszindulatú, lusta, együttműködni nem akaró vagy tehetségtelen, talpnyalásból élő kollégák, akiket mind egytől egyig el kell viselni egész nap, még a kisebbik rossz lesz. Az igazán durva az lesz, amikor azzal szembesülsz majd, hogy aki látszólag kedves hozzád, voltaképp az a legnagyobb ellenséged. Amikor rájössz, hogy senkiben sem bízhatsz és hogy visszaélnek a jóindulatoddal, az őszinteségeddel. Én már ötven éves is elmúltam, jó néhány munkahelyen megfordultam, így nyugodtan mondhatom neked: szinte biztos, hogy ez vár rád a munkahelyeiden, mindenütt. Legfeljebb a leírt helyzet durvaságának mértékében különböznek a munkahelyek, de alapvetően mind így jellemezhető. A munkahelyeket nem az igazságosság és a józan ész kormányozza, hanem az önzés, a pénzhajhászás, a lustaság, a hazudozás és a gátlástalan törtetés. Ha pedig ezt meg akarod változtatni, minden oldalról beléd rúgnak, s ha továbbra is erőlködsz, úgy kipenderítenek, mint a pinty. A munkahelyek világa a hajlékony gerincűeknek kedvez, s akié nem hajlik, azét eltörik. Jobb, ha fölkészülsz rá. Persze ha inkább álmodozni akarsz, szíved joga. De legalább arra próbálj felkészülni, hogy ebből az álomból egyszer fel kell majd ébredni.

Egyébként az általad leírt konkrét esetre nem adtam és nem is adok "igazat" senkinek, se neked, se a tanárodnak. Ezt félreértetted. Egyszerűen arról beszéltem, hogy ilyen esetben semmit nem érsz el méltatlankodással, sem befelé, sem kifelé. Az ilyen eseteket inkább pragmatikusan arra jó használni, hogy az ember gyakorolja, fejlessze magában a türelmet mások felé. Általában is elmondható, hogy ezt a világot nem az igazságosság uralja, így az a kérdés, hogy kinek van "igaza", eleve értelmetlen. Ez egy irracionális világ, ahol a racionalitás és igazságosság önjelölt bajnokait eltiporják.