Mekkora a valószínűsége?
Az ábrán a pirossal jelölt szakasz egy céltáblát hivatott jelölni. A C csúcsba állítunk egy ágyút, amely a földtől mérve legfeljebb 60°-os szögben tud elfordulni függőleges irányba.
Valakit megkérünk, hogy bekötött szemmel állítsa be az ágyút kedve szerint, majd az ágyúból kilövünk egy (pontszerű) golyót, amely egyenes vonalban indul el az ágyúból.
Mekkora annak a valószínűsége, hogy eltalálja a céltáblát?
Az ábráról lemaradt, hogy az AC szakasz hossza 1 méter.
Baromi érdekes, hogy csak azokat a dolgokat szeded elő, amik a te elméleteted támasztják alá, azokra a kérdésekre, amik pedig ellent mondanak neki, egyáltalán nem reagálsz... Persze, így könnyű érvelni...
Felteszem, hogy a barna vonalat úgy húztad be, hogy a szögfelező azt is felezze, így ott is 1/2 lesz a valószínűség. Viszont akkor kérdés, hogy mi alapján lesz 1/2? Elvégre ígyis-úgyis annyi jön ki, de az egyik szerint nem szabad számolni, ugye...
"Egy ideig reménykedtem, hogy csak troll vagy de egyre kisebb az esély."
Én pedig biztos vagyok benne, hogy troll vagy... Ugyanazt a semmit fújod állandóan ahelyett, hogy érdemben megmagyaráznád a dolgokat... Vagy azt gondolod, hogy ha 100-szor ugyanazt leírod, akkor 101.-jére igaznak fogom hinni? Nálam ez nem jön be...
"De ez már nem a kiírt feladat, hanem ott már mások a feltételek."
És? Ha ott mások a feltételek, akkor ott lehet akármivel számolni? ...
Másrészt szeretném látni, hogy hogyan látod be, hogy teljesen más problémáról van szó.
"hogy a tökömbe jön ehhez a feladathoz a tangens !? (sehogy)"
Ha azt sem tudod, hogy mi az a tangens, nem is értem, hogy miért írsz... Illetve már értem, hogy miért ragaszkodsz annyira a szöghöz... Mert csak azzal tudsz számolni...
#38; összesen kétféle számításról van szó, melyek ellent mondanak egymásnak. Ezért kérdeztem, hogy egyrészt ez miért jött ki, másrészt honnan lehet eldönteni, hogy melyik a helyes, de egyikre sem adtatok érdemben választ. Viszont a feladatot átírtam véges eseménytérre, ahol a fok és a magasság nincs kölcsönösen egyértelmű helyzetben, és ott is más-más valószínűség jött ki. Akkor ott is csak a szöggel lehet számolni, vagy mi?
jó, akkor számolj a szög tangense, a szakaszok hossza alapján,
én feladom
de ezért remélem egyest kapsz a feladatra
Abban biztos vagyok, hogy egy jó képességű hatodikos fél percen belül megadná a jó megoldást az alapkérdésedre.
Majd ha rájössz, hogy milyen hülye vagy, akkor privátban tudsz bocsánatot kérni.
(kilövöm a megválaszoltjaim közül. nem azért, mert nincs igazam, hanem mert hülye vagy)
"de ezért remélem egyest kapsz a feladatra"
Sikeresen bemutattad, hogy csak azt olvasod el, ami neked tetszik... Ugyanis
[nem is nekem adtak fel, hanem magamtól találtam ki (persze ettől még más már kitalálhatta korábban, csak én még ilyen feladattal nem találkoztam], idézve a 20-as válaszomból.
"Abban biztos vagyok, hogy egy jó képességű hatodikos fél percen belül megadná a jó megoldást az alapkérdésedre."
Akkor neked miért nem sikerül? ...
"Majd ha rájössz, hogy milyen hülye vagy, akkor privátban tudsz bocsánatot kérni."
Persze... én vagyok a hülye, amikor te nem tudsz érdemi választ adni a felvetett kérdéseimre, csak ugyanazt a semmit szajkózni... Még azt sem sikerült megértened, hogy nem azzal van a bajom, hogy a szöggel vett számolásnál miért 1/2 jön ki, hanem azzal, hogy más számolással miért más jön ki, és hogy hogyan lehet eldönteni, hogy melyik a helyes... Én megeröltettem magam, hogy próbáljunk közös nevezőre jutni, azért hoztam több értelmezést, de te csak addig jutottál, hogy "ha elveszed a falat, akkor mi lesz...", de persze nem, az nem a feladat átírása, még véletlenül sem... Az kifejezetten ekvivalens vele...
Úgyhogy, ennyit rólad...
csak rákerestem egy kulcsszóra, hogy sikerült-e megértened.
ha olvasgatnál a tudomány témakörben, akkor tudhatnád, hogy az egyértelműen házi feladat kérdések a kérdés kiírója szerint gyakran "nem házi feladatok".
Ha nincs céltábla, csak 0-30 és 30-60 fok közé eső mezők, akkor 50-50% az esélye hogy ott lő egy egyeneset az ágyú.
Eddig oké?
Attól még nekem ez nem házi feladat. Magamtól találtam ki. Aztán ha elhiszed, elhiszed, ha nem, nem, a lényegen nem változtat.
Ezt már nem egyszer leírtad. Ahogyan én is, hogy igen, aszerint 1/2 jön ki, más szerint meg más, és ebből fakadtak egyéb kérdések, amikre nem adtatok választ, legfeljebb olyan szintűeket, hogy "mert ez így van, és kész".
Ahogyan azt is leírtad az általam hozott másik nézőpontra, hogy az egy teljesen másik feladat (bár nem értem, hogy miért, elvégre szépen lehet látni, hogy ha növeljük a lehetőségek számát, akkor az így keletkező sorozat pont oda tart, ahova mondtam, és nem "csak" az mondható, hogy a szakaszok hányadosát vesszük). Az miért nem egy teljesen másik feladat, hogyha elveszed a céltáblát?
Illetve az is nyitott talány, hogy ha vesszük az adott intervallumot, de tg() alakban adjuk meg a tippelt számot, akkor miért jön ki másik valószínűség; erre sem adtatok választ.
"Az miért nem egy teljesen másik feladat, hogyha elveszed a céltáblát?"
Más feladat, vagyis ugyanaz a feladat, leegyszerűsítve.
A kiinduló pont, az érkező mezők és a valószínűség ugyanaz.
Ha sok lövés van, akkor elméletileg minden fokban (0-1 fok mező, 1-2 fok mező stb)
ugyanannyi lövés lesz leadva. Vagyis pl a 0-1 fok közé a lövések 1/60-ad része.
Ugye?
"Más feladat, vagyis ugyanaz a feladat, leegyszerűsítve."
A "más feladat" és az "egyszerűsített feladat" között azért van egy kis különbség. De ha így is van, ezzel pont a lényeget veszed ki a feladatból. Még egyszer mondom; nem azzal van a bajom, hogy szög szerint 1/2 jön ki, hanem azzal, hogyha a magassággal számolunk, akkor 2/3 jön ki. És még mindig az a kérdés, hogy a magassággal miért nem lehet számolni (mert azt mondtátok, hogy nem szabad), illetve honnan lehet eldönteni, hogy (más feladatnál) mi szerint szabad/kell számolni.
"Ha sok lövés van, akkor elméletileg minden fokban (0-1 fok mező, 1-2 fok mező stb) ugyanannyi lövés lesz leadva. Vagyis pl a 0-1 fok közé a lövések 1/60-ad része."
Ebből nekem teljesen az jön le, hogy nem értetted meg, amit írtam.
Nézzük meg a konkrét példánál, hogy milyen valószínűség jön ki;
-ha szög szerint nézzük, akkor 31 esetben eltaláljuk a táblát (most a 30°-os szöget is találatnak vesszük), 61 számból lehet válogatni, összesen tehát 31/61 a valószínűsége, hogy célt érünk.
-ha magasság szerint nézzük a valószínűséget, akkor 61 számból válogathatunk, de 41 esetben érjük el a céltáblát, így viszont már 41/61 lesz a valószínűsége a találatnak.
Itt már látható, hogy a magassággal nagyobb az esély.
Namost, ha vesszük például azt a sorozatot, ahol tizedfokot/tizedmétert, aztán századfokot/századmétert, és így tovább engedünk meg, akkor azt látjuk, hogy szög szerint az 1/2-hez fogunk konvergálni, magasság szerint viszont a 2/3-hoz. Azt sem nehéz belátni, hogy bármilyen sorozatot választunk (amely az eredetinek részsorozata), ugyanezt a határértéket fogjuk megkapni.
Ezzel visszatértünk a kérdéshez; miért is nem lényeges a magasság szerinti célzás?
A kilövésekre csak az a kikötés, hogy random 0-60 fok között történik.
Arra nincs kikötés, hogy a céltáblán és alatta egyenlő a beesési sűrűség (pl 1 centinként egy becsapódás).
Ha lenne, akkor kéne tangenssel számolni.
Ekkor tényleg több becsapódás lenne a hosszabb szakaszon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!