Mekkora a valószínűsége?

Erre jött egy negyedik, aki homlokegyenest mást mondott...

Az pedig nem magyarázat, hogy mert így van és kész, már ezt is leírtam...

Ha meg annyira lovon vagy, akkor a témához feltett kérdéseimre miért nem adtál választ...

Ha már ilyen szellemesen leírtad, felteszem, hogy magadat próbálod mentegetni... Ugyanis rám nem igaz.

Vagy ha már felteszek egy kérdést, akkor rögtön mindenttudónak képzelem magam? Kétlem...

Kicsit elgondolkozhatnál magadon, mert azon kívül, hogy szerinted hűdesokat tettél a kérdéshez, aztán ezen felbuzdulva lekezelő stílust vettél fel, nem tettél semmit a kérdéshez.

Egyrészt, ha jól értem, szerinted minden választ mindenféle fenntartás nélkül el kellene fogadnom... Tehát ha azt írtátok volna, hogy mindegy, mit csinálsz, 20% jön ki a valószínűségre, nekem azt szó nélkül be kellett volna nyelnem, mégha tudom is, hogy baromságot írtatok...

Másrészt, ha észrevetted volna, nem az volt a bajom, hogy miért jön ki az 1/2 a valószínűségre, hanem az, hogy egy másik számítási módszer szerint miért nem az jön ki, holott láthatóan mindkét eljárás helyes (még ha szerintetek triviálisan a szögekkel kellene számolni...). Ahelyett, hogy erre válaszoltatok volna, csak azt sulykoltátok, hogy az nem jó, és csak a szögekkel szabad, sőt, KELL számolni...

Gyengébbek kedvéért leírom újra a felvetett kérdéseket, amelyekre nem reagáltatok semmit:

-Miért szabad/kell a szögekkel számolni? (És erre nyilván nem releváns válasz, hogy "mert csak", meg hogy "triviális"...)

-Miért jön ki más, hogyha mással számolunk?

-Ha többféleképpen lehet számolni, és azokra más-más eredmény jön ki, hogyan lehet eldönteni, hogy melyik számítási mód a helyes?

Illetve;

vegyük a [0;gyök(3)] intervallumot. Mekkora annak a valószínűsége, hogy kiválasztva egy számot a fenti intervallumból, az a [2*gyök(3)/3;gyök(3)] intervallumba esik? Erre klasszikus válasz a (2*gyök(3)/3)/gyök(3)=2/3, remélem ebben egyet érthetünk. Viszont ha azt mondom, hogy a konkrét számot tg(α) alakban adjuk meg, ahol értelemszerűen α eleme [0°;60°], akkor máris csak arra kell koncentrálni, hogy az α 30°-nál ne legyen kisebb, így viszont a valószínűség 30/60=1/2 lesz, meglepő módon akárcsak az eredeti feladatnál. És itt megint az az érdekes, hogy egyrészt nem ugyanaz jött ki, másrészt melyik az igaz a kettő közül? Mert ugye te önkényesen azt mondtad, hogy a szög a mérvadó minden körülmények között, akkor meg a [2*gyök(3)/3;gyök(3)]-ba esni mégis 1/2 a valószínűsége, és nem 2/3. És erre sem sikerült magyarátatot adni, hogy miért így van.. De a flegmázás az megy...

"Ha dobókockával dobsz, akkor a dobókocka tudni fogja, hogy neked melyik számok jók és azokat nagyobb valószínűséggel fogod kidobni?"

Sikerült összekeverni a valószínűséget az esemény kimenetelével... gratulálok... De te azért értesz mindent...

Kíváncsi vagyok, ehhez a felálláshoz mit fogsz szólni, ha már annyira ragaszkodsz a véges eseménytérhez; legyen az ágyúval szemközti fal hossza 60 méter (mindjárt látható lesz, hogy ez miért lényeges). A játékszabály most azt mondja ki, hogy előbb el kell döntenünk, hogy szög vagy magasság szerint állítjuk be az ágyút, majd pedig mondanunk kell egy egész számot, és annyi fokkal fordítják el az ágyút, vagy annyi méter magasra szegezik a csövét.

Értelemszerűen ebben az esetben ugyanannyi szám mondható a szögre és a magasságra is, viszont ezek a 0°=0 métert leszámítva más-más becsapódási pontot fognak megadni. Ekkor is igaz az, hogy csak a szöggel lehet számolni? Nyilván nem... Akkor az általános esetben miért is?

És azt mondani, hogy mivel többen azt mondják, ezért nyilván az az igaz, na, az az érvelési facepalm...

Már megint teljesen más irányba viszed el a témát...

"az egyik csak szerinted helyes"

Miért is? ...

"a kérdésben kiírt feltételekkel csak egyféleképp lehet!"

Miért is? ... Már csak azért, mert ha véges sok esetet adunk meg, akkor látható módon különböző valószínűségek is jönnek ki... Így nem meglepő, ha végtelen sokra is ez a helyzet (mivel az így generálható sorozatoknak más-más a határértékük a végtelenben).

"Ha egy kiindulási pontból véletlenszerűen lősz 0-60 fokos szögben, akkor szerinted mekkora valószínűsége van, hogy 0-30 és 30-60 fok közé essen az irány?"

Már ezt is egyszer leírtad... Én pedig erre azt mondtam, hogy akkor mi van, hogyha a pontot vesszük el; akkor nem 2/3 a valószínűség? Dehogynem...

Illetve ezzel analóg módon írtam, hogy ha számot mondunk, vagy tangenses alakban mondjuk a számot a számegyenesről, akkor is más valószínűség jön ki, de mintha le se írtam volna, mert arra valamiért nem akarsz reagálni...

De akkor azt is leírhatnád, ha már annyira benne vagy a témában, hogy a Bertrand-paradoxonnak mi köze ehhez a feladathoz, ha már dq felhozta...