A jogászok miért kapnak doktori címet?

Eddig elolvasva a válaszokat elég megosztott a hozzáállás...

A jogászok doktori címe szerintem csak azért megkérdőjelezhető, mert ha először az egyetemi tanulmányi időt vesszük, akkor a kreditek alapján, amiket elvileg hozzáértő emberek határoznak meg a tárgyakhoz, akkor pl. ügyvéd 5 év egyetem, bármelyik programozó, mérnöki is legalább 5 év (MSc-vel) - csakhogy ne az orvosival hasonlítsuk össze. A kredit számolással kb. egymás mellé tehető a humán-reál tárgyak nehézsége.

Egyébként, hány év tanulás után jár a doktori cím, ha tanulási évet számolunk?

További éveket tekintve, nem csak a jogok frissülnek, fejlődnek, hanem a technológiák is, szóval nem csak a jogászok tanulnak holtukig...

Volt egy olyan, hogy vkit megbuktattak egy szó miatt, legyen az és/vagy felcserélése, az a dolga, hogy tudja, más szakmának más a tudás és hibázhatósági köre, de egy mérnöknek is elég 1 kábelt rossz helyre kötnie.

Csak akkor kaphat dr. címet vki, ha ember élet múlik rajta? Mivel nincs meghatározva ilyen (tudtommal, javítsatok ki, ha tévedek), ezért szerintem ez nem mérvadó, és szintén a mérnöki helyzetet hoznám fel ide is, mert a rossz kábelezés megölhet valakit. - és ezek is csak bizonyos "kevesebb" esetekre vonatkoznak

Személyes véleményem pedig:

Nem tudom hogyan alakulhatott ki a hagyománya a Németországhoz közeli területeken, de tény, hogy nem tudáshoz kötött, hanem hagyomány.

Felvetés: manapság sok jogász ül a parlamentekben, és ők szavazzák meg a törvényeket. Régen nem volt ilyen sok különböző egyetemi képzés. Vajon ha ma minden szakról 1 embert behívnánk, hogy szavazzunk minden szak elvégzéshez járó doktori címről, akkor vajon ugyanígy maradna ahogy most van, vagy mindenkinek lenne, vagy senkinek se, vagy a jogászokét elvennék?

Volt itt bíróról és háziorvosról is szó, és nehézségekről is. Inkább szűkebbre kéne fogni a cím osztását, és akkor kapjon egy bíró, de ne egy alap jogász. Ugyanígy kapja meg egy komolyabb orvos, de ne egy háziorvos (mert szerintem az, hoygy bizonyos tünetek alapján rámondjon egy megállapítást, vagy alap dolgokat beadjon valakinek, ehhez nem kell diploma se - hallottam már hírét, hogy egy orvos mennyivel kevesebbet tud, mint egy gyógyszerész).

16-os egyébként miért sorolt fel viszonylag csomó hétköznapi dolgot. Szerintem ha vki nincs tisztában a jogaival, akkor az a saját szegénysége, azért mindenért ügyvédhez járni, ebben az országban ez nem megszokott (ami néha hülyeség is persze), és főleg azért, mert nincs rá pénze sok embernek.

Ne feledjük, hogy ez doktori cím! Ami annyit tesz, hogy dísz. Továbbá itt az a kérdés, hogy miért jár nekik, amire a válasz nem az, hogy azért mert, oknak lennie kell.

A doktori fokozat az, ami lényeges, és egyetértek azzal, hogy vannak olyan fellengzős jogászok, akik azt hiszik, hogy a kettő ugyanaz.

Ha ebbe vki bele tud kötni vmivel az jó lenne, mert lehet kifelejtettem néhány szempontot, persze csak megfelelő kompetenciával rendelkezőktől várok építő kritikát.

Az ügyvéd nagyon nem 5 év egyetem. Jogi diploma megszerzését követő 3. évben kezdheted el a szakvizsgádat, addig legfeljebb ügyvédjelölt, esetleg jogtanácsosként dolgozhatsz, amelyet követő 3 év után a szakvizsga letétele legalább 1 évet vesz igénybe, így 5+4 év kell ahhoz, hogy ügyvéd legyél a legrövidebb időt figyelembe véve.

Ügyészek esetében az ügyészi kinevezéshez a szakvizsga letételét követően legalább még 1 évet alügyészként kell dolgozni, amíg ki nem neveznek ügyésznek -nem automatikus a kinevezés!-, tehát 5+4+1(+x év).

Továbbá, ahogy korábban is említésre került, hiába szakvizsgáztál le, bíró nem lehet senki 30. életév betöltésénél korábban.

A továbbiakban megjegyzem, hogy a szakvizsga az ország legnehezebb szakvizsgája, amely három modulból épül fel, modulonként 10 tárgyból állnak, több ezer oldalnyi anyagból.

A mérnökök miért kapnának doktori címet? Menjenek el PhD-zni. Különbség a mérnök és a jogász között, hogy amíg a jogásznak a létező összes magyar joganyagot (európai és egyéb nemzetközi joggal együtt) meg kell tudnia tanulni, addig a mérnökök külön szakterületbe tanulnak bele.

További álláspontom az, hogy a mérnökök -tudomásom szerint- tantervi képzés szerint nem tanulnak segédtudományokat, mint pld politológia, filozófia, logika, doktrína, pszichológia, szociológia, és egyéb különböző jogelméletek, állambölcseletek, rengeteg egyetemes- és jogtörténeti anyag, de sorolhatnám a latin nyelvet, vagy közgazdaságtant, pénzügyi ismereteket.

Továbbá -javítson ki az előző, amennyiben tévedek-, de nem hinném hogy egy mérnök Msc képzés arányban az osztatlan jogászképzéssel, amelynek 10 féléve alatt 9-10 vizsgát kell abszolválni minden félévben, szemben a mérnökök félévenkénti 3 kollokviumával. Utólag megcsinálni egy msc-t nem ugyanaz, mint egybe 10 félévet végigtanulni, főleg, hogy a tantárgyak mennyisége sincsenek egymással összhangban.

Egyszerűen köszönő viszonyban nincs a leseggelni való anyag egymással, nagyjából ezért kapnak a jogászok/orvosok doktori címet és a mérnökök, gazdászok ezért nem.

21-es vagyok, reagálva 22-esre, meg ami még kimaradt elsőre.

Mondhatni a fejlődés gyorsul, ezzel több szakterület is évről évre kb. megújulhat. Ha vki szerez egy oklevelet az addig megtanultakkal, attól még ugyanúgy tanulnia kellhet a jövőben. Ez persze változó: egy gyári környezetben ha dolgozol, akkor akár 5 év is eltelhet egy új technológia bevezetéséig amibe bele kell tanulni, de egy programozó/fejlesztő átlag félévente hall vmi újat és bele kell tanulnia. - ezzel magyarázva azt, hogy nem csak 5+4+1(+x év), hanem amíg életében dolgozik, ez persze jogásznál is megvan, hogy mondjuk 10 új oldalt "seggeljen be" és másik 10 oldalon volt változás, nézze meg. (gyógyszerésznél nem tudok mit elképzelni egyébként).

Nem voltam tisztában a dr. cím osztogatással jogászok terén eddig, ha jól írták le, akkor diplomához, de előbb írtam le a feltevéseimet:

Ha diplomához, akkor jogos a feltevés, hogy miért, talán nem is folytatja a pályát, és így csak az egyetemért járt neki, mivan ha meghal a diplomaosztó után 1 héttel, akkor csak 5 év tanulásra kapta a címet...

Ha a diplomát követő többi év tanulás után, akkor a kérdés, hogy miért nem nevezik el vminek azt a tanulási időt (nem említettél nevet), amire dr. cím jár, mint a PhD-t is amire dr. fokozat - egyszerűen elmélkedve.

A jogászoknak is van PhD, gondolom ugyanannyi idő, nekik is lehetne mondani, hogy akkor menjenek és csinálják meg!

Mérnöki, informatikai, természettudományos, de talán a legtöbb képzésnél van valamennyi szabadon választható, vagy kötelezően szabadon választható humán tárgy, ami gazdasági, politikai, pénzügyi, meg ugye jogi, főleg hétköznapi élethez szükséges kurzusok amit teljesíteni kell, néhol nem mindegyiket, hanem párat kiválasztva közülük (van olyan nyelv is, amivel nem csak szaktársakkal, orvosisokkal, vagy halottakkal tudsz kommunikálni, de persze megértem, hogy miért kell a latin). Ebben a félévben néhány elsős jogász mellettem töltött ki egy olyan közgázos/pénzügyis tesztet ami nekem, mérnökinfós/programozó hallgatónak is kötelező kurzus volt, csak talán más néven, full ugyanaz az anyag volt, és hogy ne szálljon el magától egy hallgató sem, főleg kevésbé szokványos szavakat a jelentésükkel kellett összekötni, és tudni egy általános iskolás kamatos kamat számítást (évente van 10% kamat, 2 év után mennyit tudsz kivenni).

Azt is megcáfolnám, hogy a mérnökök szakterületbe tanulnak azzal, hogy az egyetemen minden szakterületből megmutatnak vmennyit (felületesen), már van "szakosodás"-i lehetőség, de valójában nem sokat jelent, skippelhetsz/lecserélhetsz pár szaktárgyat ami a "szakosodás"-i lehetőség előtt kötelező volt.

Ezzel azt a sugallatot is cáfolom előző kommentem után újra, hogy egyetem után nem kell tanulniuk, mivel legtöbb esetben nem sokat ér az egyetem elvégzése, ugyanis a munkahelyek nem tudják alkalmazni a konkrét tudás nélküli embereket. Nem részletezném tovább.

Ez jelenleg egy hangoztatott probléma egyébként, hogy a tudás elavul mire befejezik az egyetemet a hallgatók. Ezt jogász esetében nehezebb megemlíteni.

DE ez technológiai tudás.

Ahogy a mérnöknek, a jogásznak sem veszik el az egyetemen elsajátított gondolkodás módja, és így könnyen tanulja az új dolgokat.

Tehát nem mondanám korrektnek azt, hogy diplomához jár az ajándék dr. cím, de azt be lehetne vezetni, hogy kössék valamihez, amivel elismerik azt, hogy elvileg nehezebb az életük, és egy ügyész, bíró akkor kapja meg a további tanulmányok után, de egy natúr ügyvéd nem biztos, hogy megérdemli, mert tanulnia kellett a diploma szerzés után önszorgalomból a megélhetésért, mint másoknak is. Plusz azért azt megemlíteném, hogy egy magasabb tervezői/vezetői, erős hozzáértést igénylő pozíció betöltése általában több év tapasztalat által lehetséges csak mérnöki/programozói karriernél, ha jól értem, akkor a bíró/ügyész is egy magasabb pozíció.

Gondolom mikor dolgozniuk kell akkor soha ki nem nyitnak egy könyvet, mindent fejből csinálnak, mert egyszer már megtanulták, felkészülni sem kell egy tárgyalásra sem, csak az új dolgokat nézik meg, hátha változott vmi, csak bemegy és fejből lereagál mindent a tárgyaláson.

Igaz?

Nyilván nem, ahogy nem írja meg nulláról ezredjére sem ugyanazt a nyomtatványt, amiért az aláírásával együtt általában nem kis összegnek mondható pénzt kér el (de a pénz elkérése csak itt nincs néha összhangban a munkájával szerintem, amit az asszisztensekkel is olykor el tud intéztetni).

Egy mérnök MSc képzés kiemelését nem értem, BSc+MSc=5 vagy 5 és fél év képzés függően, MSc nincs BSc nélkül. Jelen megítélésem szerint egy 3/3.5 éves BSc nehezebb, mint egy 2 éves MSc, főleg az oktatási rendszer és esetleg a felfogási készség miatt, az alapokat szerintem nehezebb megtanulni az agynak. Egy jogásznak nem kell megtanulni valamit, amiről még előtte legalább nyomokban ne hallott volna, vagy tudná hogy kezdjen neki a magolásnak amit addig is űzött. Többnyire érthetően le van írva minden, és magolja be, természettudományos/mérnöki tárgyaknál ez nem ilyen egyszerű, aki magol, az nem érti sokszor, ennyit a magolás értelméről is, és ezért mondják a jogászoknak, hogy BTK-sok, mert magolniuk kell.

Újra megemlíteném a kredit alapú rendszert, ami meghatározza a tárgyak nehézségét időben. Így nem lehet azt mondani, hogy a több kurzus, vagy több vizsga az nehezebbnek számít.

Nem állítom, hogy minden esetben jól van megítélve egy kurzus, de azt igen, hogy a humán tárgyakat és a magolást nehezebbnek próbálod megítélni, mint a reál tárgyakat, és a jogoknál komolyabb összefüggéssel rendelkező területeket (matek). Egyszerűen köszönő viszonyban nincs a leseggelés a hozzáértéssel, és ma már amúgy is elavult a lexikális tudás (újra megemlíteném a pocsék oktatási rendszert és az öreg oktatókat akik nem tudják elengedni a módszert). Az hogy egy jogász munkakörében csak úgy lehet működni, hogy fejből tudd a jogokat.. - mert a gondolkodás mód, hozzáértés sosem lesz leírva, azaz agyban van - ebben az esetben talán a munkakörnyezete elavult.

Ha egy tárgyaláson bebizonyosodik vmi, akkor sok esetben elég egyértelmű a vétség és a következménye, meg próbálják a kiskapukat keresni a büntetés csökkentésére. Biztos van pár dolog amire még nem volt precedens és akkor nehezebb a megítélés, de legtöbb esetben a történelem és az emberi hülyeség ismétli önmagát (amerikai törvénykezés vmilyen szinten régi ügyekre épül pl.). - elgondolkodtató jelleggel írtam le

Szerintem sokszor túl van bonyolítva, és egy számítógéppel elrendezhető lenne a lényeg, utána a bírói emberség dönthet.

Tudom, néhol nem túl általános amit írtam, de igyekeztem, hogy összehasonlítható legyen a jogász diploma egy bármilyen másik diplomával amiért nem jár dr. cím. Mivel az eredeti kérdés a diplomáról szól, nem pedig arról, hogy ki mennyit tanul élete során!

Ha az előző hozzászólásomat próbáltad megcáfolni, akkor nem sikerült, mert nem tudtad összehasonlítani más képzésekkel az enyémtől eltérő nézőpontok szerint, csak leírtad azt amit én, karöltve azzal, hogy nehezebb bemagolni, mint megérteni vmit. Azaz nem léptél előrébb mint a nálam korábban hozzászólók, de szebben megfogalmaztad.

Megmagyarázásra váró dolgok:

-egyetemi tanulmányi idő egyenlősége esetén miért kap dr. címet a diploma mellé a jogász, míg más nem, úgy, hogy a kredit számolás közel egyenlőséget tesz a humán és reál tárgyak közt

22-es vagyok.

Állításod szerint nem tudtam megcáfolni az általad elmondottakat, így javaslom olvasd el újra. Az érvelésed egy tipikus mérnök véleménye, aki nem bírja belátni, hogy nem jár doktori titulus a 3/3.5 év műszaki egyetem után.

Elhiszem, hogy a Bsc nehéz, de a jogász kar hasonlítasa a BTK-hoz a legalsóbb fiók.

Nem szakirányú képzésen tanulnak a mérnökök? Akkor min? Egy gépészmérnök be tud tölteni egy villamosmérnöki pozíciót?

A jogászok sokkal többet tanulnak, szakvizsgáznak. Az 5 éves alapképzésben több interdiszciplináris tárgyakkal foglalkoznak, külföldi jogrendszert, nemzetközi és európai jogot és a teljes hazai jogrendszert meg kell tanulniuk. Ne hasonlítsuk már ezt a képzést össze azzal, hogy a mérnököknek van jogi alapfogalom tárgya és egyéb szabadonválasztható butított tárgyuk, amit gondolom senki nem választ. A jogászoknak az egyéb segédtudományú tárgyaik a tanterv része, ami ugyanolyan kollokvium.

A kreditek hiába azonosak, a tantárgyak mennyisége és nehézsége kötve hiszem hogy egyensúlyban lennének. Azért azt te sem gondolod, hogy 10 félévnyi 9 szóbeli vizsga egyenlő a 6 félévnyi 3 vizsgával, amiből 1 általában beszámoló, többi meg írásbeli. Ne érts félre, én nem degradálom, sőt nagyra értékelem a mérnöki munkát, de te a véleményed alapján a jogászi munkát már nem.

Azért 5 évre kapják a jogászok a doktori címet, mert 10 féléven keresztül 8-9 szóbeli vizsgát kell tenniük. Hány szóbeli kollokvium van egy műszaki karon félévente? A tudás nem válik elavulttá? Akkor mi van, amikor változott 2013-ban a Ptk. vagy 2016-ban a polgári perrendtartás és az ákr vagy 2017-ben a büntetőeljárás. Azóta is folyamatosan változik. Ezt ne hasonlítsuk már össze azzal, hogy új programozási nyelvet kell tanulni, amely nem jellemző, sőt, programozó cégek 1 éves bootcamp után felvesznek diplomával nem rendelkező kollégákat. Nagyra tartom a programozást, de mikor leszel ügyvéd 1 év alatt? Vagy akármilyen jogász?

Az 5 év alatt az elméleti képzés mellett számtalan készséget kell elsajátítani.(verbális készségek, szövegértelmezés, fogalmazás, vitarendezés, érvelés). Láttál már te eljárási törvénykönyvet. Bemagolni nem elég, tudni kell értelmezni is és a gyakorlatban használni, felismerni, ahogy minden más szakon. Hagyjuk már ezt a magolást. A kamatszámítást is a Ptk. határozza meg.

De egy rezidens orvos az orvosi egyetem után miért kap doktori címet? Mert kijárta az egyetemet, ami a joggal karöltve a legnehezebb kishazánkban és érdemi orvosi munkát végez, ahogy egy ügyvédjelölt is, hiába nem szakvizsgázott még le. Egy ügyvéd nem érdemli meg? Kívánom neked, hogy valami brutál ügybe keveredj és old meg egymagad, vagy egy ítélkező automata gép döntsön az ügyedben, amelyre vonatkozó gondolat annyira abszurd, hogy jellemezni sem méltatom.

Továbbá, egy ügyvédnek nem csak a joggal kell tisztában lennie, hanem a folyamatos mindennapi gazdasági és adózási, szocpolitikai folyamatokkal, történésekkel. Az ügyvédek általában a jog minden szegmensével találkoznak és éppen ott kell a legtalpraesettebbnek és stressztűrőbbnek lenned. A gyakorlat nehézségeinek ők vannak a legjobban kitéve. Összehasonlítod a programozással, amit manapság otthonról a négy fal közé bezárva végzel?

Kíváncsi lennék ehhez mennyire elegendő az általad jellemzett magolási módszer, amely egy tipikus műszakis érv. A magolás semmire sem elég, érvényesülni vele nem lehet.

Senki nem állította be a humán tárgyakat nehezebbnek, de mennyiségben sokkal terhesebb a jogászok tanterve és nem csak az elméleti anyagot kell bemagolnia fentiek alapján. Aki ezt nem fogadja el, az irigy, ennyi. Ha sajnálod az ügyvédek kenyerét, akkor járd végig a jogi egyetemet, szakvizsgázz le, és nyiss egy irodát.

Fogalmad sincs, a szakvizsga mit takar valójában, ami 1 évig tart, hogy letedd (harmada egy alapképzesnek), amikor bármit kérdezhetnek tőled a világon, vagy hogy milyen utat kell bejárni egy leendő ügyvédnek mire eljut oda, hogy elkérje tőled azt a pénzt, amit te sajnálsz tőlük.

A szakvizsga még a jogi egyetemi államvizsgánál is nehezebb. Sokan mire eljutnak a szakvizsgáig, szakjogászképzést is megcsinálnak, ami +1 év a 3 év kötelező gyakorlat, szakvizsga és a jogi egyetem mellett. Mellesleg hozzáteszem, hogy a jogászok vannak a legjobban kitéve annak, hogy állandóan tanuljanak és képezzék magukat.

Te sem gondolod komolyan, hogy a BTK-val említed egy lapon. De ennyi erővel az orvosi kar is BTK, mert ott is elég magolni a humán tárgyakat?

21,23 vagyok.

A vita nem arról szól alapjában, hogy miért lehet nehezebb az élete a jogásznak!

Elfogadom, hogy nehezebb lehet a képzésük, de a kredit jelentése még mindig a tanulási idő számokban, ami megegyezik egy mérnökével (egyetemi/mester képzés esetén egyezik, vagy több a reálosok javára, de ezt leírta a kérdező is, BSc után nem járhat semmi).

Újra: A technológiákat nem tanulják meg a mérnökök/infósok csak látnak belőle vmennyit, "holtukig tanulnak", mert sűrűn jelennek meg új technológiák. Persze van olyan mérnöki szak ami ez alól kivétel lehet.

Még mindig az egyetemi végzettségre adott cím a kérdéses, nem hogy utána mi lesz!

Utána mindenki még tanul úgy is.

Szerintem a fogalmazás, szövegértés és hasonlók középszintű érettségire való anyag.

Ennyi erővel amiket írsz, csak jogász szakos vélemény. Én nem véleményt írtam hanem oktatási rendszer tényeket. Hiába hozzuk fel azt, hogy kinek mennyire megeröltető az élet, mikor csak a diplomaszerzés napjáig van tárgyalva az idő.

A konkrét dolgokat soha sem lehet összehasonlítani a két szak eltérései miatt, ezért is szeretnék, hogy egységesnek hasson a kreditrendszer.

Itt max azzal lehetne vitatkozni aki a kreditszámokat osztotta a kurzusokra. Pl. Lehet, hogy egy infos tárgy 4 helyett 2 kreditet érne, míg egy jogászé 1 helyett 3at. Akkor miért nem így csinálták meg?

Azért a btk-val említem egy lapon, mert ott is a képzés 5 éves mint a legtöbb szakon mesterrel együtt. Orvosok több évig tanulnak, velük ezért nem lehet egy lapon említeni.

A fogalmazás, szövegértés és hasonlók középszintű érettségire való anyag? :) Elméletileg igen, az általam említett vonatkozásban pedig nem. Egyetem után még a pár éves munkatapasztalatú ügyvédjelölteknek is javítják az ügyvédkollégák a leveleit, kíváncsi lennék egy laikus ember, mint te, hogyan lennél képes egy szakmailag elfogadható több oldalas levelet összerakni, ami megállja a helyét.

Fenntartom arra vonatkozó véleményem, -bár ne adja isten-, hogy szükséged legyen egy jó ügyvédre.

Járásbíróság előtt NEM kötelező a jogi képviselet! Amennyiben úgy adódna, hogy egy Járásbíróságon képviseld magad, sok sikert majd a továbbiakban egy elsőfokú tárgyaláson jogi képviselet nélkül.

Tudod, az a helyzet, hogy a programozáshoz is "csak" logika kell kiindulópontként, semmi matek, mégis nehéz programozni megtanulni. Rossz az analógiád.

A kreditrendszer papíron lehet, hogy hasonlít, de te sem gondolod komolyan, hogy mennyiségben fedi egymást a két képzés tananyaga.

De megint csak téves az analógiád, ha azt állítod, hogy az számít, hogy az első diplomáig ki mit tesz le az asztalra, miközben te is mesterképzésről beszélsz, pedig azt sem csinálja meg mindenki, na ugye.

Ezzel az előfeltevéssel a mérnök alapképzést kell hasonlítani a logikád alapján a jogász alapképzéssel, ami mennyiségben nem fedi egymást. De véleményem szerint a mérnök mester képzéssel sem.

Btk-n nagyon nem 5 év az alapképzés, kérlek nézz utána. Az orvosok pedig mindösszesen 1 évvel tanulnak többet az egyetemen, pontosan 6 évet a jogászok 5 éve helyett.

Jogász-orvos párhuzamot tekintve egyetemen túli követelmények/szamárlétra hellyel-közel fedi egymást.

Orvosok esetében kötelező rezidensi évek, jogászok esetében kötelező joggyakorlati évek, aztán mindkét szakmában szakvizsgát kell tenni. Ez már a fentiekben is kifejtésre került. Nem értem, miről beszélünk?

Gyakorlatban:

Kimondottan Osztatlan jogászképzésért kapott diploma 5 év, 1 szemeszter 30 kredit átlagban, szorozd össze, hogy mennyi lesz összesen. Általában egy másik képzés, ami nem orvosi, és egyenértékű az 5 év Osztatlan jogásszal, az egy alap+mester képzés. Nem értem, hogy egyáltalán miért jött fel nálad az alapképzés, egyszer sem írtam le, hogy azért bármi is járna.

Ugyanúgy leírtad többször, hogy egyetemi diploma szerzés után kell tanulni, ahogy én is, nem értem miért kell ebben versengeni. Elég ember függő, hogy kinek milyen irányban jobbak a kompetenciái, amivel egy adott szak könnyebben tanulható számára. Talán azért érzed nehéznek a jogász szakot, mert neked nehéz (volt)?

Értem én, hogy visszagondolsz rá, és azt mondod, igen kemény volt, megérdemled a dr. címet, de más képzés emberei is ezt gondolják dr. cím nélkül.

(egyetemi diploma: kimondottan a nemzetközileg vagy eu-s szinten 7-es képzési szintre gondolok, ami nem az alapképzés (6-os szint), hanem mester/osztatlan képzés, a 8-as PhD).

Nem cáfolom azt, hogy rossz a kreditrendszer, ahogy sok törvény is rosszul van megalkotva. DE! Hiába mondjuk azt, hogy rosszak, attól még el kell fogadni és használni, ahogy van. Ennek értelmében pedig konkrétan a 7-es szintű végzettség mellé a jogászok kapnak egy dr. jelzést, míg a másik szakon tanulók nem, pedig ugyanazt az időt töltötték el tanulással, teljesen mindegy, hogy mit tanultak, a kreditrendszer az, ami egyenlőséget tesz két képzés között.

Azzal nincs semmi probléma, ha az utoljára említett szakvizsga sikeres teljesítésével megkapnák a dr. címet. Kimondottan a 7-es szintű oktatási szintre megkapott dr. címmel van a probléma.

A programozásról szerintem te azt gondolod, hogy egy app vagy vmi hasonló létrehozása tömegszámra. Egy OKJ, és az alapképzés 99%-a valóban ebbe a kategóriába sorolható.

Mesterképzésen már komolyabb tudományos témák vannak, ahol nem programozást tanulsz (mert már megtanultad, hogyan tanulj meg egy technológiát), hanem problémákat kell megoldani, amit csak elméleti tudással lehet.

Továbbá a programozás a matekra épül, a logika az matek, de ma már vannak komolytalanabb "programozások" is amivel nyilacskáznék az első 2 ide köthető mondatra :D.

Ami komolyabb programozásnak számít ma, az inkább a természetközeli témák, AI és az ide köthető dolgok, amikhez magas szintű matek tudás kell, nem érettségi szintű (emelt se). Na meg nem csak olyan programozókról beszélek, hogy leül a gép elé, hanem fizika, elektro tudással rendelkezőkről, a "mérnökös" programozókról.

A dr. cím a jogászoknak nem elterjedt, korábbi hozzászólóra hivatkozva. Gyanus, hogy néhány helyen nárci pszichopaták úgy gondolták a parlamentben, hogy megszavazzák önmaguknak mert miért ne.

Orvosok is változóak. Említettem, hogy a háziorvosokat nem sorolnám ebbe a rétegbe, sokszor a webbeteg, vagy egyéb oldal is többet tud, nem vicc. Akik a kórházban vannak és szakosodtak, na ők évekig tanulnak, és csak akkor kapnak dr. címet, s még mindig tovább tanulnak egyetemi diplomaszerzésig, mint a jogászok vagy más szak. Gyógyszerészt nem tudom, hogy mit tud többet egy kémikusnál, szakosodott kémikusok?

Kimondottan a jogász és más, nem orvosis szakok összehasonlítása a célom. Ha orvosiról tudnék, akkor belevonnám a vitába. Megemlítettem néha, de inkább nem okoskodnék az ő részükbeen :D.

Sry, röviden akartam. Nem tudom, hogy sikerül-e 3. alkalomra egyértelművé tennem, hogy konkrétan az egyetemi diplomaszerzéssel járó dr. cím a vitatottam, ahogy a kérdezőnek is.

Utolsónak részben igazat adok.

Tehát nem értem, miért nem bírja valaki lenyelni, hogy a jogászok és az orvosok doktori cimet kapnak, tekintettel arra, hogy ez azzal hozható összefüggésbe, hogy ez a két legsúlyosabb elsajátítandó anyaggal rendelkező szak a mai felsőoktatásban.

Ha szerinted a kreditrendszert el kell fogadni úgy, ahogy van annak ellenére, hogy vannak hibái, akkor fogadd el azt is, hogy nem jár utólag elvégzett mesterképzés után doktori titulus, mert ennyi erővel egy anglisztikát végzett bölcsész is lehetne doktor, aki elvégez egy mestert.

Utolsó előtti meg még mindig nem bírja felfogni, hogy 5 év nem egyenlő 3 évvel, vagy azzal hogy utána valaki rögtön vagy később becsületkasszán elvégez egy mestert.

Jogon/orvosin marha sokat kell tanulni, kész. Elmondtam már, hogy az orvosok 1 évvel tanulnak többet és az orvosok is automatikusan kapnak doktori titulust (dr. Med). Nem tudom, honnan veszed, hogy csak azok kapják meg, akik szakosodnak, vagy praktizálnak?

Aki ezt elvitatja, az nem ezen a világon él. Senki nem vonja kétségbe, hogy a mérnököknek nem kell tanulni és hogy ne lenne nehéz, de mennyiségben akkor is több anyagot jelent a jog, amit egyszerre kell elvégezni.

Kit érdekelnek a kreditek? Ez egy irrelevánsan szubjektív viszonyitási alap. Tökmindegy milyen kreditviszonyitással jössz, váltig állítom, hogy az orvosin vagy a jogin a törzsanyag bármely tananyaga mennyiségben terjedelmesebb. Valamint meg sem említettem, hogy jogon 4 zaróvizsgát kell tenni szóban államvizsgakor, ami köszönő viszonyban nincs azzal, hogy neked alapképzésen van 1 záróvizsgád, meg majd ha csinálsz mestert utána, azon még egy.

Egyébkent meg mindenki nehéznek éli meg szerintem.