Mit lehet tenni az ellen, hogy ne féljek ennyire?

16 éves vagyok, most leszek elsős gimnazista (év-vesztes vagyok, illetve nulladikos voltam). Az első (vagyis a nulladik) gimis évem nagyon jól telt, nagyszerű osztályom volt, és életemben először nem kellett minden nap 6-7 órákat tanulni, ugyanis a nyelveken és az informatikán, testnevelésen kívül csak szinten tartás volt matematikából, magyarból és történelemből. Most viszont, hogy közeledik az évkezdés, a várakozás mellett úrrá lett rajtam egy óriási félelem is, mégpedig attól, hogyan fogom bírni a gimnáziumot? Nem vagyok rossz tanuló (általános iskolában nem volt olyan év, hogy négy négyesnél több lett volna év végén, a többi mind ötös volt), de rettegek, hogy a gimnáziumban mi lesz. Eddig mindig vagy anyukámat vagy a nagymamámat kértem meg, hogy minden egyes nap kérdezzen ki vagy ellenőrizze le a leckémet, de 16 évesen azért mégsem várhatom már el a családtól, hogy hadd mondjam fel nekik minden nap az anyagot.

Sajnos mostanra már annyira rágörcsöltem a dologra, hogy ha csak rágondolok, máris görcsbe rándul a gyomrom, és attól félek, hogy mi van, ha ebben az egy évben olyan sokat felejtettem (kémia, biológia, földrajz, fizika - amik eddig sem voltak az erősségeim, sőt, éppen hogy négyes voltam belőlük), hogy nem fogom bírni a tempót, vagy csak nagyon nehezen, éjszakába nyúló tanulásokkal.

Tudom, hogy a kérdésem nem kimondottan ide tartozik, de azért nem a Kamaszok vagy a Közoktatás, tanfolyamok témakörbe írtam ki, mert felnőttek, akár szülők, nagyszülők tanácsaira lenne szükségem, akik ezeken a dolgokon már túl vannak. Hogy lehetne megkönnyíteni a tanulást? Ti/Önök hogy csináltátok/csinálták annak idején?

Köszönöm a válaszokat előre is!