Fel kell lépnem anyám ellen?

Édesanyám körülbelül 6 éve lépett be a változó korba. Ezt erős mentális zavarok követték, paranoiddá vált, ellenségének tekint. Mindenben amiben csak tudtam segítettem neki, közben tanultam, de folyamatosan kaptam az "ívet" minden miatt. 22 éves vagyok. Idén jelentkezem egyetemre. Felvettem a diákhitelt, mivel egy vidéki egyetemről megyek át pestre. Egyébként évek óta heti, havi rendszerességgel hívta ki rám a rendőröket, mivel úgy gondolta, hogy az egyoldalú családi vitáiban biztos kezet adnak neki a terrorizálásomra.

Anyám megígérte, hogy ha vidéken tanulok támogat, mivel nem bíztam benne felvettem a diákhitelt. Egy ideig támogatott, majd egyre kevesebb pénzt küldött, utána semmit. Mivel felhagytam az ottani félévemmel hazajöttem. Arra jöttem haza, hogy egy roma lányka üldögél a nappaliban, a fényképe kint van a falon és anya közli, hogy az ő fogadott lánya.

Mivel úgy éreztem tennem kell valamit, elzavartam a "fogadott lányt" mivel anya nem értette meg mennyire veszélyes amit csinál és valószínűleg csak a lakására pályáznak. Rendőrségi ügy lett belőle, kihívta a rendőröket, hogy én megvertem őt. Akkoriban jöttünk össze a barátnőmmel. Mivel kettesben voltunk a rendőrök erőszakos esemény gyanúja miatt 72 órás távolságtartási rendeletet hoztak, részletes tanúvallomásom ellenére.

Anya közben kért egy gyorsított bírósági eljárást, majd lefolyt egy tárgyalás amin nem vehettem részt, mivel a bejelentett lakcímemre kaptam idézést, telefonon nem. A tárgyalás eredménye egy 30 napos megelőző távolságtartási végzés lett. Ezt az időt a barátnőmnél töltöttem, majd albérletben.

Nemrég hazajöttünk, de az állapotok ugyanúgy tartanak. A barátnőm sokat van itt, és vele is ugyanolyan ellenséges, fenyegető, például rendőrt akart hívni azért mert nem mosogattam el és már megköveteli, hogy magamat tartsam és a diákhitelemből adjak haza. Egyenlőre nehéz helyzetben vagyok, addig amíg az új egyetemre nem vesznek fel itt kell maradnom, viszont anyukám rögeszméje, hogy én "skizofrén" vagyok, hogy neki igaza van, hogy az övé a lakás és azt csinál vele amit akar.

A rendőrség nem tesz semmit, mert fél, hogy őket jelentik fel. Már bíróságnál van az ügy, de továbbra sem tudok az idézésekről. (ezeket anyám valószínűleg eltűnteti még a postaládából is). Félek, hogy hajléktalan leszek, félek, hogy elveszítjük a lakást de anyám ellen sem szeretnék agresszívan fellépni.

A szobámat albérletbe nem tudjuk kiadni mert nem engedi. A barátnőm szerint is elment az esze, fizetünk is itthon, magunkat tartjuk el, takarítunk, néha még meg is kínáljuk kajával. Ő nem dolgozik, alkalmi munkákból él és az a terve, hogy a tartozásait, mivel rengeteget halmozott fel, majd az eladott lakás árából rendezi, sőt, abból ő szépen megél majd.

Ahhoz is ragaszkodik, hogy a kerületben akar kertes házat, mert ő fél a vonattól és a metrótól és nem akar utazni, egyezkedni nem lehet vele.

Ma előállt azzal, hogy az ügyvédje (akire költ a helyzetével érthetetlen módon) azt mondta, hogy írjuk egy papírt hogy mi őt többet nem bántjuk és rendszeresen beleadunk a rezsibe különben kijelent minket.

A baj csak az, hogy úgy érzem ezzel ő vissza fog élni. Érthető volna jelen esetben, ha kérném az orvosszakértői vizsgálatát és gyámság alá helyeztetném? Ígyis úgyis meg tudná keseríteni az életem és mivel nincs alkalmas gyám nem rendelkezhetnék a vagyona fölött is. Sajnos eltartani nem tudom. Apám külföldön él és a szituáció miatt nem is szándékozik hazajönni, sz*rik bele az egészbe.

Ha elmegyek albérletbe, lehet, hogy többet nem enged vissza anyám a lakásomba, vagy egyszerűen eladja és azt sem tudom majd hol van az otthonom, tehát nem szeretném megkockáztatni, hogy hajléktalan legyek.

Viszont ha belemegyek egy egyértelműen beteg ember játékaiba, meg fogja keseríteni az életem és ígyis úgyis elveszítünk mindent. Mit tehetnék?

A papírt nem fogom aláírni, de gyámság alá se szívesen helyeztetem, mert meg fogja bosszulni.