Mit tegyek az ellen, hogy ne "féljek" szüleimtől?
Azért tettem idézőjelbe, mert nem FIZIKAI bántalomról van szó!
Nem fogadják el a páromat, és félek eléjük állni és azt mondani, hogy szeretném áthívni egy-egy órára. Csak akkor hívom át, ha nincs itthon senki, mert máshogy nem merem.
Az egész telet kint töltöttük, nem találkoztunk fedett helyen, ahol egy kicsit jobban élvezhetnénk egymás társaságát. Szórakozóhelyekre nem járunk, kocsmák kizárva.
Jó lenne végre, ha behívhatnám, mert ez így nagyon rossz. Már próbáltam összekapni magam lelkileg, hogy na most eléjük állok, és megkérdezem, de mindig inamba szállt a bátorságom, mert félek az elutasítástól, és a kiakadástól, hogy mégis mit képzelek...
Szeretnék tanácsot kérni, mit tegyek, hogy egy kicsit több erőm legyen szembenézni szüleimmel?
Előre is nagyon szépen köszönöm! 19L(májusban leszek 20)
Majdnem 20 éves vagy, felnőtt nő. Azt csinálsz, amit akarsz, ha minden nap más pasival kavarnál, ahhoz sem lenne anyudéknak semmi közük, semmi beleszólásuk.
Kérdés: miért félsz az elutasítástól? Talán nagyon vallásosak vagytok? Vagy anyudék kisgyerekként kezelnek, vagy nagyon prűdek? Esetleg a sráccal van valami, amit esetleg nehezen emésztenének meg? (Származása, neveltetése, anyagi körülményei miatt?)
Egyébként nem hiszem, hogy kiakadnának. Ha szeretnek téged - ami valószínű - szerintem örülni fognak a boldogságodnak. Erre gondolj, aztán egy alkalmas délutánon hozd el magaddal a barátodat, és ennyit mondj: "Anya, Apa, ő a barátom, XY."
Így voltam én is, amikor életem első randijára készültem. Öltöztem, szépítkeztem, de még szüleimnek egy szót sem szóltam róla, mert pontosan ilyen félelmek voltak bennem. Amikor rákérdeztek, hogy hova készülök, egyszerűen kijött belőlem a válsz: randira megyek.
Nem kértem engedélyt, "csak" közöltem velük a tényt.
Te is csak közöld velük, hogy este feljön a barátod, és ne engedélyt kérj!!!
mit jelent a nem fogadják el? Ismerik? mi a bajuk vele? Ha nem is ismerik, akkor nem értem, hogyan utasítják el?
Párod szülei szeretnek téged?
Na, azért ez nem így van, ahogy írtátok, mert amíg a szüleivel él, addig igenis engedélyt kell kérnie - persze normális helyen ez nincs így, csak néhány szülő ilyen h.lye -, hisz nem a saját házába viszi a fiút.
Figyu, nekem egyszer jött át a barátnőm, és látni kellett volna mostohám (mi költöztünk ide) arcát. A mostohamamám nem is köszönt a bnőmnek, mostohám meg úgy nézett rá, mint a véres rongyra.
Az volt az első és az utolsó, hogy áthívtam bárkit is.
A szüleid meg a lelki terror gyönyörű példája - mint a mostohám. Hiába vagyok 23, semmit nem jelent.
Mivel már együtt vagytok egy ideje a barátoddal, szerint nyugodtan hazaviheted és nem csak titokban. Nem átjáróházat csinálsz a lakásból, hogy minden héten mást viszel fel. Meg lehet nem is ismerik a srácot. Miért nem szervezel valami közös programot? Megmondod a srácnak hogy tud bevágódni
a szüleidnél, ő pedig előveszi a legjobb oldalát.
Nem egy 14 éves taknyos tini vagy, szerintem anyukád is megérti, lehet többet kéne vele is beszélgetned.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!