Miért lesz valaki mérnök?

Ilyenkor gondolkozom el, hogy milyen élete lehet annak, aki ide jár kiélni az ilyen vágyait, mert itt az interneten elbújhat egy álca mögé és elhitetheti másokkal sőt magával is, hogy ő ilyen. (Ha már kamu filozofálgatásokban vagyunk.)

Ha kedves kérdező, te ilyen vagy igazából is, csak sajnálni tudlak.

Izgalmas lehet veled szórakozni menni.

"Nos én viszont úgy vagyok vele, hogy a probléma létét meggyilkolni önkényes tett."

Úgy fogalmazol, mintha a probléma egy önálló személy vagy organizmus lenne, amit én megtámadok azzal a szándékkommal, hogy kijavítsam a helytelen működését.

A sorozatos problémamegoldások révén volt lehetséges mindazt elérnünk, ami téged körülvesz. A legapróbb dolgok, akár a város közepén ültetett fa képében is (közterület-rendezés). Az "önkényesség" szóval pedig birokra kelnék. Egy mérnök általában a közösségért dolgozik. A vegyészmérnök a finomítóban azért, hogy motorhajtóanyagot (LPG, benzin, gázolaj), vegyipari alapanyagokat, építőanyagot (bitumen) hozzon létre amelyet a társadalom (köztük te is) felhasználhatsz az életed kellemesebbé tételéhez, vagy alapvető életfeltételeid biztosításához (mondjuk hogy az étel az asztalodon ne romoljon meg még a szállítás alatt).

A természetben is folyamatos agresszió van jelen (erősebb kutya b*szik), hogy az adott faj példányai fennmaradhassanak. Egyesek ezt hatalmas szemfogakkal vagy erős izomzattal érik el, mások (mint az ember) az eszét használva. Az egyik ilyen, a másik olyan formában agresszív.

Nem utolsó sorban kiemelném, hogy egy mérnöknek nem vágya van a problémák felszámolására. Ha vágya lenne rá, akkor saját maga generálná őket, hogy azokat megoldhassa. Lehet ilyet, de azt már fejlesztésnek nevezzük melyből ismételten jobb dolgok származnak.

"[...] a mérnök csak azért kíváncsi a miértre, hogy meg tudja szüntetni az okozatot" - Ez viszont élből cáfolom.

Az sem igaz, hogy a mérnökök önkényesek. Egy irányító ember nem feltétlenül önkényes. A mérnököknek főleg manapság már csapatokban kell dolgozniuk (sokszor nem mérnök végezttségű személyekkel), hogy a manapság felmerülő komplex problémákat hatékonyan legyenek képesek megoldani.

Én általános orvos leszek. Világ életemben a biológia érdekelt, és mindig valami perverz bizarr vonzódásom volt a betegségek felé. Ez kicsit olyan, mint hogy vannak olyan emberek, akik szeretnek horror filmet nézni. Ezenkívül érdekelt az egészséges emberi test működése is, kíváncsi voltam arra, hogy mi van bennem. Ehhez jött még az, hogy az orvos keresett szakma, presztízsszakma stb. Már az egyetem ideje alatt pedig rájöttem, hogy kifejezetten jól kijövök a betegekkel, az irányukban empatikus tudok lenni, és megfelelő vagyok a szakmámra.

Kedves kérdező te viszont remekül bemutattad, hogy miért nem szeretjük a filozófusokat és miért tekintjük őket, büfé-ruhatár szaknak. Ti nem képviseltek értéket, nem alkottok, nem mentetek meg semmit, sem embert, sem tárgyat. Fogtok egy rohadt mondatot, megtekeritek tízszer jó keményen megerőszakoljátok százszor, aztán lelkesen felkiáltotok, hogy ugye megmondtam, és rámutattok valami logikai torzszülöttre.

Bocs, jobb szakokon a második mondatod után közlik veled, hogy ne rizsázz fiam, ez nem a mellébeszélés helye. A fizika, kémia, matematika, biológia, törvényekre alapszik, olyan törvényekre, amit nem lehet kikezdeni, ezekkel a törvényekkel nem lehet alkudozni, ismerni kell őket. Mi ezek szerint a törvények szerint dolgozunk, ha nem tudom a törvényt valaki lehet, hogy meghal. Éppen ezért szánalmas benyomást kelt, egy olyan ember aki, semmihez sem ért, csak rizsázik, rizsázik, beszél a semmiről, játszik a szavakkal, és nagyon okosnak hiszi magát.

"Van az a pár ezer éves mondás, hogy ha mutogatsz valakire, három ujjad magad felé mutat. "

A hozzászólásaid alapján neked már elvileg nincs szabad ujjad, de akkor mivel gépelsz?:)

"Nem tűnik fel, hogy most épp az én véleményemet akarod lesöpörni?"

Azt hittem a viták (nem a negatív értelemben értve) arra valók, hogy magunk mellett érveljünk, emellett válaszolva az opponens kifejtésére. Ha ezzel úgy érzed lesöpörlek... Akkor vedd észre hogy csak érveket soroltam fel, és ebből levonhatod a következtetéseket.

Azt mondod, "mivel én erkölcsös vagyok". Ezek szerint mivel én mindig az optimális (pragmatikus) megoldást keresem, így erkölcstelen vagyok. Ez kissé abszurd. A kettő nem zárja ki egymást, de mégjobb ha úgy fogalmazok, jól megférnek egymás mellett a mindennapokban. A cégeket és a vállalatokat nem az amerikai filmekből kell megismerni, amelyek azt sugározzák hogy egy üzem (vagy alapjában véve a mérnökök) csak úgy képesek elérni az optimális körülményeket, hogy közben valami erkölcstelent kell tenniük (pl. a radioaktív hulladékokat tavakba borítják). Sajnos még mindig sok ember hisz ehhez hasonlókat (szerintem te is), de helytelenül.

Nem kell "visszavágnod" sem, hisz nem támadtalak. Érveltem. Az érvek pedig nem hit kérdése.