KÉMIA SZÓBELI KÍSÉRLETBEN KELL VALAKINEK SEGÍTSÉG?

Szia!

A NaHCO3 vizes oldata lúgos kémhatású:

NaHCO3 + H2O= NaOH+H2CO3

Fenolftalein hatására ez az oldat lila színű lesz, a másik két oldat színtelen marad.

A NaHSO4 vizes oldata savas kémhatású:

NaHSO4 +H2O=Na2SO4 +H3O+

Metilnarancs indikátor hatására az oldat piros színű lesz, mivel ebben a pH tartományban a metilnarancs pirosan indikál. A Na2SO4 vizes oldata semleges kémhatású, metilnarancs hatására az oldat sárga színű lesz.

Tehát először mindegyik oldathoz fenolftaleint adsz, majd utána a 2 színtelenhez pedig metilnarancs indikátort.

Remélem tudtam segíteni!:)

1, Egyes reakciókban az etanol gyenge savként viselkedik, melynek során a polárisan megkötött hidrogént proton formájában adja le. Ha az alkoholba (oxidrétegtől megtisztított) Na darabkát teszünk, akkor gázfejlődés tapasztalható.

2C2H5-OH+2Na=2C2H5-ONa +H2

Redoxireakció, a keletkező nátrium-etanoát ionvegyület, ezért vízben jól oldódik. Vizes oldata hirdolízis következtében lúgos kémhatású:

C2H5-O- + Na+ + H2O=C2H5-OH + NaOH

(ezt fenolftalein indikátorral mutathatjuk ki (lila elszíneződés))

2:

Réz-szulfát és NaOH összeöntése során kék színű csapadék keletkezik. Ha hozzá öntjük a fehérjeoldatot, akkor további változást nem tapasztalhatunk, hiszen a két anyag már reagált egymással, nincs szabad OH-, sem Cu2+.

CuSO4+2NaOH=Cu(OH)2+Na2SO4

Ha a réz-szulfát oldathoz öntjük a fehérjét, akkor irreverzibilis koaguláció következik be. A réz nehézfém (d-mező féme=lezáratlan elektronhéj), a fehérjelánc nemkötő elektronjaival koordinatív kötést létesít, így a molekulák összekapcsolódnak, oldhatatlan fehérje-komplex képződik. Az oldat zavaros lesz. További NaOH hatására szerintem, ha a réz-szulfát nem reagált teljes mennyiségben a fehérjével, akkor keletkezhet kék színű csapadék, de mondjuk ezt sehol sem írják..

Ha először lúgot öntünk a fehérjéhez, akkor az amidcsoportja átrendeződik (Az oxigénhez egy H-atom fog kapcsolódni, hidroxilcsoport jön létre, valamint a szén és a nitrogénatom között kétszeres kötés alakul ki.) Ez a molekularészlet réz-szulfát oldattal ibolya színű komplex-vegyületet alkot. Ezt a reakciót alkalmazzák a fehérjék kimutatására (Biuret-próba)

3: A brómos vizet az alábbi anyagok közül az alkén képes elszínteleníteni, addíciós reakcióba lép vele, mivel a hexén apoláris, így vízben nem oldódik, kisebb a sűrűsége, mint a víznek, így kétfázisú rendszert kapunk, a 2. kémcsőben volt a hexén. (a másik kettő oldata is kétfázisú, a bróm átoldódhat az apoláris fázisba, de nem színtelenítik el a brómot) A benzol égése nem tökéletes, kormozó lánggal ég, mert magas a százalékos széntartalma. Tehát az 1. kémcsőben a benzol, a 3-ban pedig hexán volt.

Remélem ez segít!:-)

Szia!

Hát nem tudom, hogy mennyire lesz helytálló a válaszom, de az ásványi olajok különböző alkánok elegye, 8-40-es C-atomszámú telített szénhidrogének alkotják, frakcionált desztillációval különböző C-atomszámú CH-ek állíthatók elő belőle (petróleum, kerozin, gázolaj stb.) A növényi olajok teljesen más anyagok, csak annyi bennük a közös, hogy mindkettőnek olaj az elnevezése és szerves vegyületek. A neutrális zsírokhoz tartoznak, mint az állati zsírok, mindkettő glicerinből és nagy (PÁROS!) C-atomszámú karbonsavakból épülnek föl, azonban az olajokban lényegesen nagyobb mennyiségben fordulnak elő telítetlen zsírsavak (pl.: linolsav, linolénsav) Ez az oka a halmazállapot változásnak is (a zsírok szobahőmérsékleten többnyire szilárd halmazállapotúak) Igazából rengeteget lehetne írni erről a két anyagról, de nem hinném, hogy olyan részletesen kellene, igazából semmi közös nincs bennük, csak (mint ahogyan az előbb említettem), hogy mindkettőt olajnak hívják és mindkettő szerves vegyületek keveréke. Ja még annyi, hogy kőolaj élő szervezetek lebomlásával, átalakulásával keletkezett évmilliók alatt. A növényi olajokat tápanyag raktározásra szolgálnak.

Nagyon szívesen!

Á dehogy.. nagyon elrontottam 60 pont alatt lesz kicsivel:-(