Mi baja van az embereknek a matekkal?

Mert a matematikához kell némi logika, amit csak gyakorlással lehet megtanulni. Ugyanez igaz a kémiára, biológiára és fizika. Éppen ezért ezekből a tárgyakból jóval kevesebben is raknak emelt szintű érettségit, mint például töriből vagy irodalomból. A biológiából még viszonylag sokan raknak, mert azt hiszik olyan egyszerű, aztán majd csak figyelnek, hogy emelten írnak egy 40%-ot (osztálytársaim tipikusan ilyenek). A történelem meg irodalom annyiból áll, hogy megtanulod, ami le van írva. Az érettségi meg annyiból, hogy értelmezed a szöveget és szépen fogalmazol. A történelmet tapasztalatból mondom minimum 70%-ra meg lehet úgy írni, hogy kb. fogalmas sincs a dolgokról. (Én mindig a legrosszabbnak tartottam magam töriből, attól féltem legjobban, mert a tanárunk harakiriket követett el rajtunk a 4-5 oldalas tételeivel, aztán olyan szintűek voltak a kérdések, hogy "kit látsz a képen?" és az illusztráció sarkába oda volt írva Kádár János beszéde XY. októberéből. Vannak még jobbak is ennél. Például le van írva egy kb. 10-15 soros forrás, melyben leírták az Ó és Újszövetségből Jézus tevékenységeit (meg volt adva, hogy Biblia részei) és rákérdeztek kiről szól a szöveg és lehetett választani: Buddha, Jézus, Mohamed, Allah

És akkor nézem, hogy valaki ebből 40 meg 50%-ot ír??????????

Mert száraz nagyon.

Számokból számokat kapsz, bizonyos számok helyettesítésére szolgáló betűkből betűket.

Megoldasz egy problémát, amiből kijön egy másik kifejezés, számokkal, betűkkel.

Nincs tartalma, nem lehet kötni a valósághoz.

Ettől függetlenül én nem utálom. Mindig lekötött egy bizonyos szintig. Így semleges volt kb. mindig számomra.

Tudom, hogy mindennek az alapja.

Lásd: logaritmus -> hangtan,

trigonometria -> vektoros dolgok, így pl a mechanika nagy része; meg amúgy is lépten-nyomon előjönnek a szögfüggvények

deriválás -> sok képletet így kapunk a fizikában, ha tudsz deriválni, akkor megtanulsz egyet és a többit ki tudod hozni

integrálás -> kb ugyanez

alap algebra -> ha nem tudod teljes biztonsággal, akkor semmit nem tudsz kiszámolni a fizikában, kémiában, semmiben

Amúgy meg igenis logika- és gondolkozásfejlesztő tud lenni.

De, ha sok van belőle, én se szeretem

Én se voltam jó irodalomból sohasem. Hiába tanultam, nem értettem a tanár különleges megfogalmazású kérdését, és nem tudtam az elvárt megfogalmazásnak megfelelően válaszolni.

A négyesért küszködtem gimis éveim alatt, és általában nem sikerült összehoznom. Többször volt hármas félévkor, év végén, mintsem négyes.

Pedig küzdöttem.

A matekkal úgy vagyok, hogy nincs logikám, és magától nem megy a matek.

De ha figyelek órán, házit megírom figyelmesen és házin felül is sokat gyakorlok, akkor az adott témát jól be tudom gyakorolni, biztos tudássá alakul át. Arra már lehet építkezni. És lehet, hogy ami arra épül, azt már kevésbé kell agyongyakorolnom.

Nekem abszolút nincs logikám, de semleges a matek.

Sok volt osztálytársamnak jó logikája volt, és utálták a matekot.

Száraz, ennyi.

Az irodalom szól valamiről, a töri szól valamiről, idegen nyelven beszélni lehet valamiről. A biológia is szól valamiről.

A matek számokról szól. Számokból kijönnek számok. Ez unalmas. Ennyi.

A töri unalmas és száraz. Ment a kacorkirály, aztán 1083. július 12.-én fingott egyet. Hú, de qrva izgalmas. Ami meg az lenne benne, nem tanítják. Pl. mi köze van a gôzgépnek a nyolc órás mûszakhoz? Az irodalom meg jó lenne, ha nem lenne olyan mértékben szubjektív. Irodalomból úgy tudsz ötös lenni, hogy csontig benyalsz a tanárnak, az egyéniséged pedig törlöd.

Ellenben a természettudományok, na, ott vannak izgalmas dolgok. A matek tele van élettel, gyakorlati dolgokkal. A fizika és kémia ismerete nélkül még kávét sem tudsz fôzni.