Az osztály egyik legjobb tanulója vagyok, de fogalmam sincs, mihez kezdjek magammal. Nincs tervem a jövővel kapcsolatban, és olyat meg nem akarok csinálni, amihez nincs kedvem. Van valami tippetek a számomra?
Sziasztok!
16 éves lány vagyok. Most leszek 11.-es, de fogalmam sincs, hogy mit és hol tanuljak tovább. Szerintem még egy egyetemre vagy jobb főiskolába is be tudnék kerülni, de nem szeretnék vaktában választani. Igazából egy valami van, ami kifejezetten érdekel: az írás. De félek, hogy nem vagyok hozzá elég tehetséges, és még ha az is vagyok, mégis mennyi esélye van egy fiatal magyar írónak? Ami még érdekel, a tanítás. Szívesen tanítanék történelmet vagy irodalmat. Néha azon kapom magam, hogy azon elmélkedem, miképpen tenném érdekesebbé az óráinkat. Amiben a leginkább kiemelkedő vagyok, az a helyesírás. A megyei versenyen második lettem (két ponttal maradtam le), de úgy, hogy (az összes versenyző közül) fele annyi idő alatt írtam meg, mert sietnem kellett a buszomhoz. Sok kisebb-nagyobb versenyen vettem már részt, első-második helyezéssel, bár nem csak nyelvtanból. Pszichológus is szívesen lennék, vagy valami ilyesmi.
Nagyjából ezek azok, amik érdekelnek, de egyébként elég sokoldalúnak tartom magam. Szóval azt kérem, hogy adjatok tippeket, hova mehetnék továbbtanulni, milyen úton kellene elindulnom, milyen szakmáknak nézzek utána? Jó lenne már eldönteni, mert akkor annak megfelelően intézném a dolgaimat. Utálom, hogy még a leghülyébbek is bátran jelentkeznek, hogy "igen, ők menni akarnak továbbtanulni", én meg ott szenvedek. Kedvem sincs az egészhez... Legszívesebben itthon maradnék, és írnék egész nap, meg rajzolnék.
Köszönök szépen előre is minden választ!
16L
válasza:
válasza:Nem azt mondom, hogy ne menjél újságírónak, és nem is megsérteni akarlak, lehet, hogy tényleg tehetséges vagy. De a szakma felhígul. A leghülyébbek, akik a Glamouron, meg a Szex és New Yorkon nőnek fel tényleg elhiszik, hogy néhány óra írogatásból meg lehet élni. Mindenki Carrie Bradshaw akar lenni, ez a modern tündérmese, annak, aki a barbizást már dedósnak tartja.
Komolyan mondom, a leghülyébb, legnaivabb emberek mennek újságírásra. Lehet, hogy tehetséges vagy, de olyan sokan vannak akik ezt akarják csinálni, hogy nem kapnál munkát. Telített.
Különben meg van aki érzésből csinálja, tanulás nélkül, tehát erre fecsérelni éveket tényleg felesleges.
Ha tehát írni akarsz, indíts blogot! Nem kapsz érte pénzt, de jó hobbi, és biztos nem rúgnak ki.
A tanári szakma tök jó, kevés ember van, aki valóban jó, túl sok szakbarbár vesz minket körül. De fizu az nem lesz sok.
Szerintem, ha tényleg jó a helyesírásod, lehetnél lektor. Elolvasol egy könyvet, egy műfordítást, és kiigazítod a helyesírást. Szerintem nagyon érdekes…
válasza:Ha pedagógus pályára mégy, nem biztos, hogy meg fogsz tudni élni belőle.
Pszichológusként már nagyobb erre az esélyed, akár az állami egészségügyben, akár magánzóként is. (Ezt javasolnám)
Aki íróként akar megélni, az csupán abból, szintén nehéz. Általában olyan helyen tanulnak, ahol oktatják az újságíró szakot is, vagy aki népművelési szakon tanult, és mellette (hobbyból) ír könyvet, stb. De kiadót találni, és az írásokat "eladni", szintén nem biztosít rendszeres jövedelmet.
Aki kifejezetten a rajzolási képességéből szeretne megélni, ők általában divat-tervezőnek, lakberendezőnek tanulnak. Hogy megélhetési szempontból milyen lehetőségeik vannak, nem tudom. Valószínű, nagyon meg kell dolgozniuk azért, hogy a "már befutottak" között helyet találjanak maguknak.
Tehát: sztem tanulj pszichológusnak, mellette (ha van időd és energiád) képezd magad tovább a rajzolás területén. Az ELO-nál levelezőn szoktak hirdetni távoktatásban újságírást, OKJ-s oklevelet adnak.
Remélem tudtam segíteni!
válasza:"Utálom, hogy még a leghülyébbek is bátran jelentkeznek, hogy "igen, ők menni akarnak továbbtanulni"
Huhh, csak ezt az 1 mondatot ne írtad volna le, amúgy teljesen szimpinek tüntél! Ehhez csak annyit írnék, hogy az én osztályomban a legjobb tanulóból fodrász lett, a leghülyébből pedig jogász! A legjobb tanuló is ezt mondta: nincs kedve az egészhez! Nem lehet, hogy Neked is inkább egy szakmunka lenne a testhez állóbb, csak nem mered felvállalni, mert sokkal okosabbnak tartod magad?
08:37 - Lektor? Régebben olvastam egy könyvet, aminek a főszereplője lektor volt. Tényleg jónak tűnik, ennek utána fogok nézni! Köszönöm!
Az újságíráson még nem gondolkodtam. Nem hiszem, hogy nekem való munka lenne. Én inkább "történeteket" szeretek írni. Azt szeretném, ha rólam is el lehetne mondani, hogy megteremtett egy világot, ami elcsábítja az olvasókat, és szívesebben élnének ott, mint a valóságban... :)
A pszichológus szaknak is utánanézek, mindig is érdekelt. Külföldre viszont nem hiszem, hogy el tudok jutni. A nyelvtanulás meg a legnagyobb gyengeségem. :S Pedig tudom, hogy arra különösen nagy szükség van, de egyszerűen érzem, hogy le vagyok maradva, és nincs pénzünk különtanárra. Általánosban németet tanultam, de a tanárunk szörnyű volt; volt, amikor én javítottam ki őt. Most angolt tanulok, kezdő csoportban. Írásban még megy is, meg feladatmegoldásnál, de a beszédben összezavarodok. A tanár is folyton piszkál, meg azt hiszi, nem vagyok képes többre, ezt folyton szóvá is teszi. Pedig egy szót se tanulok semmilyen tantárgyra, de ez jövőre meg fog változni. Kilencedikben még eléggé tepertem, hogy kicsikarjak egy kis elismerést a tanároktól, de nem sikerült, mert az osztályfőnököm nem bír. Az egész éves munkámat mintha észre sem vette volna; ez a hátránya annak, ha valaki nem nyal. Emiatt tizedikre elvesztettem a lelkesedésemet, és megfogadtam, hogy azért se csinálok semmit. De egy-két elfogult, kivételezős tanár miatt nem fogom gallyra vágni a jövőmet.
Na, visszatérek a témához.
Utolsó, sajnálom, ha amiatt a mondat miatt "csalódtál" bennem. "Utálom, hogy még a leghülyébbek is bátran jelentkeznek, hogy "igen, ők menni akarnak továbbtanulni", én meg ott szenvedek." Igazából rosszul fogalmaztam, elismerem. Ezt egy srácra értettem, aki minden hétvégén drogozik, vízipipázik, iszik, stb. És mégis elsőként kiabálja, hogy ő ide meg oda megy továbbtanulni, amikor évvégén kb. örömtáncot jár, hogy megvan a kettese. Persze lehet, hogy sikeresebb lesz mint én. Kicsit gazdagok, befolyásosak. Így könnyű is.
Köszönök minden választ! Sokat segítettek, de még várok ötleteket, tanácsokat. Utánajárok mindnek, de ha tudtok róla néhány információt, mint például mennyire lehetséges megélni a lektori munkából, újságírásból, szívesen fogadom. :)
válasza:A tanármunka nincs jól megfizetve és szerintem nagy türéshatár is kell hozzá. Mind a hülyegyerekekhez, mind a sok dolgozathoz, esszéjavitáshoz. Azt írod hogy sokoldalú vagy, de ebben a térben annyira nem igazán. Magyar-töri vonalon gondolkozol, pedig ezek pont azok amikkel elég nehéz elhelyezkedni. Magyar-törivel lehetne menni jogra, de oda is annyian jelentkeznek hogy csak na, és a szakma sajátossága miatt - hogy sok 60-65 éves ügyvéd is van - nehéz teret nyerni friss diplomával. Ergo Meki.
Nem kell feltétlen egyetemet végezni hogy az aember jó munkát találjon, de persze szükséges a diploma is mindenhol a továbblépéshez.
Szerintem azt tanuld, amihez kedved van, de azért nézd azt is meg, hogy van-e értelme azt tanulnod. Mert én nagyon szivesen mentem volna hadtörténészetet tanulni, de utána mit kezdjek vele?
Írásból nem fogsz tudni megélni meg rajzolásból. Ha ilyen orientált vagy, akkor talán valami marketing jellegün is gondolkozhatsz, de ez szintén kicsit túl telitett szakma szerintem.
válasza:8,38-as vagyok!
Az ujságíró-szak elvégzését csak azért írtam, mert a könyv-kiadók is másként fogadnak egy olyan írást, melyen látszik, hogy tördelés, soron belüli szótagszám, stb. tekintetében milyen anyagot kapnak. Ezeket viszont csak ott tanítják. Másrészt, lehet, hogy ezzel pl. saját újság indítását, vagy éppen egy helyi laphoz "külső munkatársként" másodállásban tudsz a későbbiekben egy kis pénzkeresethez jutni.
válasza:A reál tárgyak nem érdekelnek? Azok most sokkal keresettebbek, ha jó tanuló vagy, gondlom azok is mennek.
Képzeld, velem általánosban volt az, hogy imádtam a törit, magyart, mert nagyon jó tanárom volt, a többiből is jó voltam, de nem nagyon szerettem, meggyőződésem volt hogy valami magyarral kapcsolatosat fogok csinálni. Aztán elmentem gimnáziumba, kaptam egy rossz magyartanárt, egy jó matekot, és rájöttem, hogy én nem is szeretem annyira a magyart, csak a tanárom volt szuper.
Ezt csak azért mondtam el, mert kísértetiesen emlékeztettél a 14 éves önmagamra, én meg most hálaimákat mondok hogy nem a humán tagozatra jelentkeztem, ahova először akartam. :D
De persze lehet hogy te teljesen más vagy, neked tényleg a magyar az életed. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!