Végzős vagyok és a továbbtanulás előtt állok. A Debreceni Egyetemre, pszichológia szakra szeretnék menni. Mi a véleményetek erről? Jó pálya? (többi lent)

Szia!

Én írtam a kolis hozzászólást és a hosszú beszámolót is (nem, nem fizet az ELTE a reklámért :D).

Nálam úgy volt, hogy a saját hülyeségem miatt lecsúsztam a kolis jelentkezésről, így először albérletbe mentem, és utána várólistáról kerültem be koliba, így mindkettőről tudok nyilatkozni.

Az albérlet árak elég húzósak Pesten, egy olyan havi 40 ezerrel legalább számolni kell/fő (ebben ugye benne van a rezsi, a lakbér, a közös költség, ilyenek). Ezzel szemben a koli csak 9000 Ft, tavaly 8500 volt, úgyhogy lehet, hogy mire te idekerülsz, már 10000 lesz, de ahhoz képest, hogy ebben minden benne van, nem is rossz.

Én dolgoztam suli mellett, márcsak az albérlet miatt is. Diákszövetkezetek honlapján regisztráltam, mindig kaptam a hírleveleket az aktuális munkákról, ami szimpi volt, arra online jelentkeztem. Szinte minden hétre jutott 2-3 olyan telefon, amiben valamelyik munkára hívtak be, szóval nem lehetetlen. Én ennek érdekében már augusztusban, a tárgyfelvételkor úgy állítottam össze az órarendemet (szerencsére rugalmas, jól alakítható), hogy hétfőn, kedden és szerdán volt csak órám, csütörtökön, pénteken és hétvégén pedig tudtam vállalni munkát. Emellé nekem muszáj volt felvennem a diákhitelt, így ezekből jöttem ki.

Az ELTE-nek van vagy 8 kolija, szerte a városban. Én ugyan nem ott lakom, de az egyik koli (Damjanich utcai Kollégium - DAMI) kimondottan gyógypedagógus-hallgatókat vesz fel, szóval ott mindenki a szaktársad. Ennek hátránya (vagy éppen előnye, kinek mi), hogy nincsenek fiúk. Ez elmondható az egész szakra, nálunk az évfolyamon a kb. 100 lányra 2, azaz KETTŐ darab fiú jut. De ez nem olyan gáz, a suliban tök mindegy, milyen neműekkel vagy körülvéve, a bulikat, rendezvényeket pedig az ELTE-TTK matek szakával együtt rendezik, mert ott meg lányból van kevés, úgyhogy pasikból nem lesz hiány a bulikban (sem).

Én a Vezér úti Kollégiumban lakom. 4-en vagyunk egy szobában, abszolút jó állapotban van minden (nyilván nem egy hotel szint ennyi pénzért, de nagyon rendben van), most újítják fel a vizesblokkokat, és még tejautomatánk is van, amiből nap mint nap vehetsz "friss termelői tejet Etyekről". :D Havi pár alkalommal van valamilyen megmozdulás, pl. kolibuli, teaház, karácsonyi műsor, ezek jópofák szoktak lenni, de nem kötelező, és ha nem mész le, nem hallatszódik fel a szobába - legalábbis mi a 9.-en nem hallunk semmit. :D A társaság nagyon jó, pár hét után mindenki ismer mindenkit.

Tanulni jól lehet, toleránsak egymással a lakók, és elvileg tanulószoba is van valahol, de mikor legutóbb elindultam megkeresni, a TV-szobában kötöttem ki az X-Faktor döntő előtt, úgyhogy ezt passzolom.

A Bárczin viszont van tök jó, "hallgatózó" névre keresztelt szoba, babzsákokkal, számítógépekkel, ha két óra közt tanulni szeretnél, vagy csak netezni, oda bármikor bemehetsz.

A kolis felvételi arányt nem tudom megmondani, a távolság és a szociális helyzet számít. Főleg a távolság. Én Debrecen mellett lakom, és kaptam kolit.

Már megint jó hosszút írtam, de biztos, hogy hagytam ki valamit, úgyhogy kérdezz nyugodtan, mindig válaszolok majd, mert nekem is jól jött volna, ha anno egy belsős elmagyaráz dolgokat. Úgyhogy tényleg kérdezz bátran.

(Ja, és ha -remélhetőleg- tényleg a Bárczira jössz, csoporttársak leszünk anatómiából, mert engem ma abból meghúztak. :D)

Szia!

Hát kell hozzá elszántság, az biztos. Ha valaki viszolyog egy fogyatékos embertől, az tényleg ne menjen erre a pályára.

Én most elsős vagyok, önkéntes munkánk még nem volt (de lesz), de alapozó tárgyak kapcsán azért kapunk ízelítőt fogyatékos gyerekekről. Nem könnyű, ez tény, de már látom, hogy az évek alatt megedződünk lelkileg, és felkészítenek minket arra, hogy ne a rosszat lássuk benne, hanem a segíteni akarást, a jobbátétel lehetőségét. Ami a mi feladatunk lesz.

Egyébként pont ezért a legnépszerűbb szakirányok egyike a logopédia, ettől függetlenül mindenkinek kell valamennyit tanulnia az összes szakirány területéről, az alapokat.

Neked kell mérlegelni, hogy bírnád-e, nyilván nem könnyű ebben élni egy életen át, de ha valaki el tudja sajátítani a gyógypedagógus-szemléletet, annak menni fog. Én sem vagyok egy érzelmileg 100% stabil lány, de nem fordul meg a fejemben, hogy ne menne. Kell hozzá elhivatottság, de bennem ez megvan. Viszont pl. ezért nem megyek értelmileg akadályozottak szakirányra, mert én azt nem bírnám egy életen át.

Lesz egy félév, amikor kötelező önkéntes munkát kell végezni (talán a 3. vagy 4.).