MBA vagy pénzügy?

9. "Mert nyilván nem ugyanazt jelenti a műveltség szerinted, meg aszerint az oktató szerint, akitől én ezt hallottam."

Tényleg, mit jelent a műveltség? Ezen azért elgondolkodtam. Ha általános műveltséget, akkor nyilván hülyeség ilyen feltevéseket tenni. Ha viszont szakmai műveltséget értünk alatta, akkor továbbra is tartom, hogy a jóval elméletibb AK és GPME-sek a legműveltebbek, azaz ők foglalkoznak a legtöbb elméleti közgazdaságtannal. A pénzügyesek, marketingesek a szakmájukra koncentrálnak leginkább, csak érintőlegesen foglalkoznak közgazdasági játékelmélettel stb.

Ettől függetlenül a kolléga nagyotmondása érthetetlen. Szerintem azok mennek pénzügyre, akik szeretnének jó pénzügyes szakemberek lenni, vagy csak szeretnének egy erős és hasznos mesterszakot, és a pénzügy meg az egyik legjobb gazdasági mesterszak ami létezik. A műveltséghez ennek nem sok köze van.

"ezt nem én mondom, hanem a Corvinus egyik oktatójától hallottam"

Ezen a ponton kb nem is vettem komolyan, amit írtál. 🤡 Corvinus xD Annak az egyetemnek hogy van még hírneve amúgy? XD

Egyébként egy nagy h.lyeség a műveltséget és a közgazdaságtant egy lapon emlegetni, és ez nem lenézés, csak az általános műveltség alatt egyértelműen a széleskörű tájékozottságot, olvasottságot kell érteni, ami főleg irodalmi, történelmi, filozófiai területben merül ki. Ez inkább a bölcsészek jellemzője. Nyilván egy közgazdász meg a pénzügyek és a gazdaság területén van topon, ezt viszont a köznyelvi értelmezés szerinti műveltségnek nem nevezném, az más.

#11. "Ha viszont szakmai műveltséget értünk alatta"

Szerintem épp az a lényeg, hogy ne álljon meg csak itt a dolog, mert az sima szakbarbárság is lehet. Az én értelmezésem szerint az oktató egyszerűen a széles látókört értette alatta, és nem csak a közgazdaságtanhoz szorosan köthető témakörök tekintetében. Elfogadom, ha szerinted ennek nincs relevanciája, szerintem azonban nagyon is van és egyre inkább van. Nem elég a játékelmélet...a legtöbb gazdasági felsővezető CV-jében még mindig a Corvinus pénzügy MSc áll. A náluk elméletibb szakemberek (AK, GPME) profik a szakmájukban, de kevesebben alkalmasak közülük vezető szerepre. Nem állítom, hogy ez nem változhat meg, de a tapasztalatok ezt mutatják ma.

#12. Nyugi, én sem tudom komolyan venni, hogy "Corvinus ijen=rósz xdd".

"ezt viszont a köznyelvi értelmezés szerinti műveltségnek nem nevezném, az más."

Nem. Műveltség egyébként az is.

13. “a legtöbb gazdasági felsővezető CV-jében még mindig a Corvinus pénzügy MSc áll”

Csak egy technikai megjegyzés. Ha netalán közgazdász vagy, és ezért tanultál statisztikát, akkor különösen óvatosan kell bánnod a “legtöbb” szó használatával. Nem, a legtöbb gazdasági felsővezető CV-jében nem áll a Corvinus pénzügy MSc. Most nem fogok neked végigmenni a Forbes top 100 listáján, de valójában elenyészően kevés az a gazdasági felsővezető, akinek Corvinus pénzügy MSc állna a CV-jében.

13. “A náluk elméletibb szakemberek (AK, GPME) profik a szakmájukban, de kevesebben alkalmasak közülük vezető szerepre.”

Ezzel egyébként nem mondasz szerintem hülyeséget, bár van a dologban ismét egy statisztikai csalafintaság. Nagyon kevesen végeznek alkalmazott közgazdaságtanon, eleve tudtommal csak egyetlen egyetem kínál ilyen szakot itthon. Ehhez képest viszont tömegek végeznek gazdasági szakokon, és pénzügy mesterszak is több helyen van. Tehát itt nem az AK-sok “túl mély tudása” a probléma, hanem, hogy statisztikailag keveset képeznek belőlük.

Ettől függetlenül szerintem itt igazad van, a nyomulós karriervadász személyiség szívesebben mozdul a jelentősen könnyebb pénzügyi szak irányába már pályaválasztáskor is. Eleve gondolj bele, miért is választ egy 17-18 éves fiatalember psz szakot? Mert “jól lehet vele keresni”, “érdekel az üzlet” stb. Ebben tehát igazad van.

De ennek nincs köze a műveltséghez sem szakmai, sem tágabb értelemben.

Az MBA-n nulláról felzárkóztatás folyik mindenből, de tényleg csak (nem szakmai) vezetői szinten. Tehát pl. van vezetői számvitel (managerial accounting), de nincs rendes számvitel. Az MBA-s vezetői számvitel ismeretek arra jók, hogy ha egy profi controller készít egy riportot vezetőknek, akkor nem nézel teljesen hülyén, megérted a magasszintű alapokat. De nem fogsz tudni beülni egy könyvelőirodába vele könyvelgetni, nem fogod tudni, hogyan kell valójában a számvitelt csinálni.

Marketingből ugyanez van. Amit a marketing szakosok 7 féléven keresztül tanulnak (külön van bevezetés a marketingbe I-II, marketingkutatás előadás és gyakorlat [nekünk csak pl. marketingkutatásból 3 félév volt a BGE-n], marketingstratégia, különböző ágazati marketing típusok, online marketing stb.), abból az MBA-seknek van 1 (egy) trimeszter marketing és ennyi.

Az MBA módszertana esettanulmányokra épül. Előre kiadnak egy 120 oldalas esettanulmányt, és az órára úgy kell megérkezni, hogy abból rommá készülted magad. (Nem csak elolvastad, de meg is értetted, kijegyzetelted -- ezekben mindig vannak piaci adatok, mérleg stb. és azokat is meg kell értened.) És az órán úgy beszélgettek, úgy dolgozzátok fel, mintha abban az iparágban profik lennétek. (Ne feledd, hogy MBA-n többnyire nagyvállalati profik, alsó- de néha középvezetők is ülnek melletted, tehát nem kezdők.) Ez teljesen más élmény, mint ami a hagyományos egyetemi oktatásban megy.

Tehát egyfelől az MBA többet ad (eleve profik között ülsz a teremben, esettanulmányokat dolgoztok fel, sokkal aktívabb részvételt kíván), másfelől meg kevesebbet (nem tesz szakemberré egy konkrét területen, azaz nem leszel tőle profi pénzügyes, marketinges stb.). És ez utóbbi miatt az MBA szöges ellentéte pl. egy pénzügy mesterszaknak, amely már jól képzett "kis profikat" (akik végiggyűrték a 3.5 év pénzügy-számvitel szakot) képeznek tovább, mélyebben.

"Nyugi, én sem tudom komolyan venni"

Téged se vesznek komolyan, ezért 0% a válaszod. Ez a Corvinusos felsőbbrendűség évek óta megvan már, pedig már egyre több helyről hallom, hogy egy átlag normálisabb vidéki közgáz szakon is kb ugyanaz a színvonal és követelményrendszer van, mint a Corvinuson, csak valamiért azt veszem észre, hogy a munkaerőpiac kb 20 éves lemaradással követi a trendeket, és bennük még kb mindig a bolognai rendszer előtti idők vannak meg, hogy a Corvinus az hú mennyire elit egyetem mindenek felett. Különösen az ilyen 50-es 60-as éveikben járó boomer fönökök jönnek még a mai napig azzal, hogy ők anno milyen kemény egyetemeket végeztek el, és hogy manapság milyen gyenge egyetemek vannak itt meg ott, meg a Corvinus BME stb. közben az ő idejükben kb 3 érettségi tárggyal felvették őket, se nyelv, se szabadon választott tárgy nem kellett, nyelvvizsga se kellett szinte sehova. Ez a tipik múltban megragadt hozzáállás. Közbeb nemtom tájékoztatták-e már ezeket az embereket, hogy a Corvinus ma már ugyanolyan fideszes alapítványi kézben lévő iskola, mint akármelyik másik egyetem xD

#18. Vedd észre, hogy az önmagad által felállított szalmabábbal harcolsz! Olvasd vissza nyugodtan, nem én vagyok az, aki a Corvinus presztízsét körömszakadtáig védi, hanem te vagy az, aki láthatóan valami kisebbségi komplexusból és persze politikai vélemény alapján támadja azt. Számomra ez érdektelen, az érzelmeid szintúgy.

"pedig már egyre több helyről hallom, hogy egy átlag normálisabb vidéki közgáz szakon is kb ugyanaz a színvonal és követelményrendszer van, mint a Corvinuson"

Ők elvégezték a képzést mindkét egyetemen? Én magam egyébként azt látom, hogy sosem az oktatás módszertanában vagy a tankönyvekben van a varázslat, hiszen mindenki fel tudná tenni a kérdést, hogy "Miért nem nézzük meg a Harvard-ot és oktatunk mi is úgy?", mert nyilvánvaló, hogy megnézték és úgy oktatnak (előre kérem, hogy ne kezdjük itt is az egybites játékot, nyilván nem lehet egy másik országban hajszálra ugyanúgy oktatni, de ne ragadjunk le ennél). /Ezt a példát egyébként Mérő Lászlótól hallottam, őt leírom, mert nem Corvinusos./ Az már a magánvéleményem, hogy az oktatókra sem érdemes fogni a dolgot, mert kiváló oktatók számos helyen vannak és képesek is átadni a tudást...kiváló hallgatók azonban nem, és ez, vagyis a kiválasztás a Corvinus, meg az összes ország minden, valamely képzési területen elsőszámú egyetemének erőssége. Eszemben sincs tagadni vagy elvitatni az ELTE, a BME, vagy bármelyik más intézmény érdemeit, de még ha egyes szegmensekben le is hagyják a Corvinust, amíg nem őket jelöli meg első helyen és amíg nem hozzájuk kerül be a legtöbb hallgató a legtehetségesebbek közül, addig a Corvinus első helye megmarad. Akkor is, ha alapítványi és nincs Erasmus, és akkor is, ha több modult ismer el az ACCA az ELTE számvitel képzéséről, mint a Corvinuséról (ha nagyon fáj a Corvinust olvasni, nyugodtan helyettesíts be a helyére valamit, pl. az ELTE-ről a jogász szakot vagy a proginfót, vagy bánomisén...).

Ja, az internet pöcegödrében a %-okra alapozni a mondanivaló hitelességét...nos, jót nevettem, köszi! :)