Miért kell ilyen mélységben természettudományokat tanulni a közoktatásban?

Mit nevezel értelmes dolognak? Mi épül erre (most hagyjuk az erre specializált vegyészkart és talán orvosi egyetemet):

Egy vegyület moláris tömege 31 g . Elemi t%-os összetétele: 38,7 t% szén, 16,1 t% hidrogén és 45,2 t% mol

nitrogén. Állapítsd meg a kérdéses vegyület összegképletét! (metil-amin CH5N)

Szerintem ez teljesen speciális szaktudás, amelynek egyetemen van a helye. Teljesen felesleges ezzel húzni az időt a közoktatásban.

Közben meg az emberek nem tudják, mi az a Barokk.

5. Rendben a vegyjelet elírtam. Nem mintha ez hasznos ismeret lenne felnőttkorban. (Amúgy mi az a vegyjel akkor?)

A feladatokat 1:1-ben kopiztam ki hivatalos tankönyvekből a netről, ha valami nem jó, akkor itt más gondok is vannak. Persze ettől még felesleges mindkét feladat ebben a mélységben.

A barokk azért fontos, hogy pl. megértsd Puzsér-Majka vonatkozó vitáját, meg hogy ha mész várost nézni, vagy hangversenyre, akkor ne csak bámulj mint egy vadember. Az átlagember évente beleszalad 1-2x abba, hogy illene tudnia, mi az a barokk. De az emberek 98%-a 80 év alatt egyszer sem szalad bele abba, hogy tudnia kellene a szénsav molekuláris képletét. Még egyszer: értelmezlen technikai részlet, senkit nem érdekel, teljesen használhatatlan ismeret, ha nem vagy kémikus, biológus vagy orvos (azaz: egyetemre való ismeret).

Az mondjuk továbbra is érdekel, hogy miért kell ilyeneket tanítani a közoktatásban 15 éves gyerekeknek:

"Axiális helyzetű a ligandum akkor, ha a gyűrű szénatomja és a hozzá kapcsolódó ligandum közötti kötés a molekula síkjára merőleges. Ezzel szemben ekvatoriális helyzetű a ligandum, ha az a gyűrű síkjával megközelítőleg azonos síkban helyezkedik el."

"A diasztereomerek olyan molekulák, amelyek nem enantiomer párok (mert nem

tükörképei egymásnak), de nem is azonosak (ugyanis fedésbe sem hozhatók). A szerkezetükben az egyik kiralitáscentrum körül azonos, a másik körül eltérő elrendezésűek a ligandumok. A diasztereomereknek a fizikai tulajdonsága is eltérő lehet."

Azért a tankönyvszerzők próbáltak valami érdekességet is az anyagba csempészni, például:

"A hagyományos, ún. „fiolás” alkoholszonda narancssárga színű kristályos kálium-bikromátot tartalmaz. Ez az alkoholgőzök hatására – savas közegben – zöld színű króm(III)-szulfátot képez. Így a fiolába fújva az elszíneződés mértéke megmutatja nemcsak az alkohol fogyasztásának tényét, hanem adott léptékben a mennyiségét is. Működése az alábbi reakción alapul: 3CH3CH2OH + 2K2Cr2O7 + 8H2SO4 → 3CH3COOH + 11H2O + 2Cr2(SO4)3 + 2K2SO4"

Azért kíváncsi lennék arra, hogy 100 random megkérdezett diplomásból hány emlékszik még ezekre az érettségi után 5 évvel. De arra is, hogy vajon ezekre az ismeretekre hány embernek van szüksége a témazáró dolgozattól a haláláig eltelt 70-80 évben.