Magyarországon miért ciki ha valaki PhD-t csinál?
Nem tudom nem feltenni ezt a kérdést, mert nagyon bosszant az egész. Én PhD-ra járok de nem egyedül én, rajtam kívül bőven van még más doktorandusz is az országban, a volt gimnáziumomból is többen elkezdték már, ki milyen témából: orvosi, pszichológia, irodalom, történelem után, valaki gazdasági területen.
Miért van az, hogy Magyarországon semmibe nézik a doktoranduszokat és úgy tekintenek rájuk mintha alapszakos egyetemisták lennének? Miért tesznek mindig megjegyzéseket?
Ha valaki PhD-t csinál és nem dolgozik, akkor az ciki, akkor úgy tekintenek rá, mint aki tanul, pedig nem is ugyanolyan. Kaptam már olyan megjegyzést is, hogy meddig akarok még tanulni. Mintha nem lenne mindenkinek joga akkor tanulni, dolgozni, kutatni, amikor akar.
Ha egyszer valakit az a téma érdekel, miért ne foglalkozhatna vele?
A PhD már nem teljesen olyan mint egy alap/mesterszak. A doktorandusz saját kutatómunkát végez, önálló tudományos eredményei vannak. Rendszeresen előad konferenciákon és publikál. Sok esetben az egyetemen is tanít a kutatómunkája mellett vagy valamilyen szinten segíti a tanszék munkáját. Majdnem ugyanazt csinálja mint egy adjunktus vagy egy docens, de mégis az szokott lenni, hogy ha valaki azt mondja, hogy az egyetemen tanít mint adjunktus, akkor nem nézik le mások, nagyon is elismerik, de ha valaki hasonló tevékenységet doktoranduszként végez, az már egy értéktelen nulla.
A doktorandusz ösztöndíjat is kap, ami ugyan nem sok, de arra elég, hogy ne a szülei tartsák el és ha kevés ez a pénz, akkor is szerezhet plusz bevételt. Sokan magánórákat adnak, valakik cégnél dolgoznak, mások pedig teljes munkaidős munka mellett csinálják a PhD-t. Természetesen valaki teljes munkaidős állás mellett levezőn csinálja.
Ha szereti ezt a tevékenységet és nem is a szülei tartják el, akkor az emberek 90%-a miért érzi szükségét, hogy piszkálódó megjegyzéseket tegyen?
Ha nem dolgozik semmilyen formában a PhD mellett, még akkor sincs joga senkinek emiatt lenézni. Összedől a világ ha nem az első két évben dolgozik mellette hanem csak a PhD harmadik és negyedik évében? Vagy fordítva?
Komolyan nem értem, hogy nálunk miért nézik hülyének azt, aki PhD-t csinál, nem dolgozik a szó hagyományos értelmében vagy nem dolgozza végig a PhD-képzés mellett azt a 4 évet, aki érdeklődik valamilyen konkrét téma iránt és azzal akar foglalkozni, közben amúgy saját magát eltartja.
Külföldön tanultabbak az emberek, többen beszélnek idegen nyelvet, több ember vesz részt doktori képzésben, itt nálunk meg szinte ciki.
Szerintetek mi ennek az oka? Az miért nem számít semmit ha valaki önálló kutatási eredményeket ér el valamilyen területen? Miért ér ez kevesebbet mint az, amikor valaki reggel 8-tól délután 16-ig egy irodában, cégnél, hivatalban, akárhol dolgozik? Nem hazudok, kimondom őszintén, én ezen fel vagyok háborodva és nem is értem.
Én például idegen nyelven fogom írni a disszertációmat és a publikációim nagy részét szintén, valószínűleg 2-3 nyelven fogok publikálni (a magyart nem számítva), időt és energiát fektetek valamibe, ami érdekel, nem is tudom ez miért ciki.
válasza: válasza:31: Pedig így szokták írni. :-)
Fonetikusan pí-édzs-dí-RE, de leírva pé-há-dé-RA.
válasza: válasza: válasza:Szia.
Én pszicho PhD-t csinálok, harmadéves vagyok jelenleg. Nekem anyagilag nem érte volna meg elkezdeni a pályán dolgozni kb. Aki ismeri a pszichológia területét, az bizonyára tudja, hogy a legtöbb pszichológus állás pedagógus bértáblás (óvoda/iskolapszichológia, pedagógia szakszolgálat, gyermekvédelem, talán még a rendőrségen dolgozók sem kapnak többet). Szóval amikor 2020-ban elkezdtem a PhD-t, 140 ezer forint volt az ösztöndíjam, egy ismerősöm a szakszolgálatnál 160 ezret keresett havonta(most már 207 az ottani nettó).
Bekerülni egy kórházba orvosi bértáblába... 2020-ban is nehéz lett volna, de most már szinte lehetetlen a létszámstopok miatt, biztosan nem pályakezdő kollégára vágynak, ha épp keresnek valakit. Országosan persze van pár hely rezidenseknek az ösztöndíjas szakképzésbe, de ahhoz klinikai pszichológia mesterképzéssel jöhetnek szinte csak szóba a kollégák.
Szóval az a helyzet, hogy nekem nem volt mit latolgatnom ilyen alacsony fizetések mellett, inkább a PhD-t választottam továbbtanulási lehetőségként egy bármilyen más minimálbéres állás helyett, hiszen igazából szinte ugyanannyit keresek (többet is, mert oktatással jó néhány extra bejön)...
Nem könnyű, jobb lett volna gyakorlati tapasztalattal belevágni a PhD-ba, de most már elvégzem valahogy, szeretek tanítani is. :)
Nem valószínű, hogy elhelyezkednék a gyakorlati szférában ilyen alacsony fizetésért később sem, semmilyen pótlék nem jár a PhD címért, sajnos. :(
Még mindig nagyon bánt, hogy nem leszek igazi, hivatásos pszichológus, mert a kutatói élet az nagyon-nagyon más, köszönőviszonyban sincs a kettő kb.
Viszont kutató oktatóként még mindig könnyebb megélni, mint mondjuk iskolapszichológusként. Magánpraxist meg jó ha 5-10 even belül nyit az ember, de addig fel kéne építeni egy életet, amit minimálbérből nőként is nehéz... Sosem akarnék egy férfitól függeni, számomra ez járhatatlan út. Úgyhogy ezek miatt leszek kutató, pszichológus helyett és nem fogok emiatt szégyenkezni meg nem is érdekel, ki szerint ciki és ki szerint nem.
Sok pasi viszont elrohan, ha meghallja a PhD szót. XD Engem már ez sem tud érdekelni, nyilván egy BA-n bukdácsoló férfi nem is célozna meg egy nála tehetségesebb nőt, mert nem érzik magukat nyeregben...
Szóval a legnagyobb hátránya a párkapcsolati akadály, mert sokan nem veszik fel a kesztyűt egy sikeres nőért, mert túl sok meló lenne kiérdemelni. Én meg ebben nem hiszek, mert ha nincs kémia, akkor aztán lehet bármilyen végzettsége az illetőnek, úgysem akarna teperni a nőért.
válasza: válasza:Aha, az esetleg nem fordult meg a fejedben, hogy az oktatási tevékenységemmel együtt jelenleg 400 ezret keresek, Budapesten egy tanársegéd PhD diplomával pedig kb. 300-at. És főként azért tanulok, mert jó lenne kimenni külföldre. (Amúgy szerencsére örökölt lakásom van, ami nagy segítség.)
Remélem tudod, hogy gyakorlatban dolgozó pszichológusként a külföld szinte nonszensz, kutatóként még van eselyem nem magyar bérekért dolgozni...
És miért is kéne nekem cégnél dolgozni (még mindig pszichológus vagyok és nem mérnök)? És miért is kéne érdekeljen egy olyan pasi véleménye, aki lenéz minden minimálbérért dolgozó nőt? Rengeteg férfi van, akit pont ez a tény nem zavar egyáltalán, és szívesen eltartja a családját.
A fordítottja, a többdiplomás nő esete már jobban zavar sok férfit, erre akartam kilyukadni.
Te nem az átlag magyar férfi elvárásba tartozol, a többség elfogadja, ha a nő nem karrierista. 20 éve a két tanítónőm igencsak jómódú férfiakhoz ment hozzá, Európán kívül jártak nyaralni és szívesen meséltek erről nekünk. Nyilván nem a tanítónői fizetésükből oldották meg...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!