Magyarországon miért ciki ha valaki PhD-t csinál?
Nem tudom nem feltenni ezt a kérdést, mert nagyon bosszant az egész. Én PhD-ra járok de nem egyedül én, rajtam kívül bőven van még más doktorandusz is az országban, a volt gimnáziumomból is többen elkezdték már, ki milyen témából: orvosi, pszichológia, irodalom, történelem után, valaki gazdasági területen.
Miért van az, hogy Magyarországon semmibe nézik a doktoranduszokat és úgy tekintenek rájuk mintha alapszakos egyetemisták lennének? Miért tesznek mindig megjegyzéseket?
Ha valaki PhD-t csinál és nem dolgozik, akkor az ciki, akkor úgy tekintenek rá, mint aki tanul, pedig nem is ugyanolyan. Kaptam már olyan megjegyzést is, hogy meddig akarok még tanulni. Mintha nem lenne mindenkinek joga akkor tanulni, dolgozni, kutatni, amikor akar.
Ha egyszer valakit az a téma érdekel, miért ne foglalkozhatna vele?
A PhD már nem teljesen olyan mint egy alap/mesterszak. A doktorandusz saját kutatómunkát végez, önálló tudományos eredményei vannak. Rendszeresen előad konferenciákon és publikál. Sok esetben az egyetemen is tanít a kutatómunkája mellett vagy valamilyen szinten segíti a tanszék munkáját. Majdnem ugyanazt csinálja mint egy adjunktus vagy egy docens, de mégis az szokott lenni, hogy ha valaki azt mondja, hogy az egyetemen tanít mint adjunktus, akkor nem nézik le mások, nagyon is elismerik, de ha valaki hasonló tevékenységet doktoranduszként végez, az már egy értéktelen nulla.
A doktorandusz ösztöndíjat is kap, ami ugyan nem sok, de arra elég, hogy ne a szülei tartsák el és ha kevés ez a pénz, akkor is szerezhet plusz bevételt. Sokan magánórákat adnak, valakik cégnél dolgoznak, mások pedig teljes munkaidős munka mellett csinálják a PhD-t. Természetesen valaki teljes munkaidős állás mellett levezőn csinálja.
Ha szereti ezt a tevékenységet és nem is a szülei tartják el, akkor az emberek 90%-a miért érzi szükségét, hogy piszkálódó megjegyzéseket tegyen?
Ha nem dolgozik semmilyen formában a PhD mellett, még akkor sincs joga senkinek emiatt lenézni. Összedől a világ ha nem az első két évben dolgozik mellette hanem csak a PhD harmadik és negyedik évében? Vagy fordítva?
Komolyan nem értem, hogy nálunk miért nézik hülyének azt, aki PhD-t csinál, nem dolgozik a szó hagyományos értelmében vagy nem dolgozza végig a PhD-képzés mellett azt a 4 évet, aki érdeklődik valamilyen konkrét téma iránt és azzal akar foglalkozni, közben amúgy saját magát eltartja.
Külföldön tanultabbak az emberek, többen beszélnek idegen nyelvet, több ember vesz részt doktori képzésben, itt nálunk meg szinte ciki.
Szerintetek mi ennek az oka? Az miért nem számít semmit ha valaki önálló kutatási eredményeket ér el valamilyen területen? Miért ér ez kevesebbet mint az, amikor valaki reggel 8-tól délután 16-ig egy irodában, cégnél, hivatalban, akárhol dolgozik? Nem hazudok, kimondom őszintén, én ezen fel vagyok háborodva és nem is értem.
Én például idegen nyelven fogom írni a disszertációmat és a publikációim nagy részét szintén, valószínűleg 2-3 nyelven fogok publikálni (a magyart nem számítva), időt és energiát fektetek valamibe, ami érdekel, nem is tudom ez miért ciki.
válasza:
válasza: válasza: válasza:Szerintem sem ciki, de sok ember használja arra, hogy társadalmilag nemesebbé tegye a tényt, hogy baszik dolgozni és önállósodni.
Nekem ez az első évem doktorin, levelezőn csinálom, de nem egyéni felkészülőként. Pont azért, mert nem akarok még 4 évig gyerek státuszban, zsebpénznyi összegből tengődni. 35 éves leszek, mire leghamarabb végzek, én a magam esetében nagyon nem oké addig halogatni az önállósodást, főleg egy jó képességű ember esetében, aki meg tudna állni a saját lábán, ha akarna.
Plusz idehaza a doktori nem olyan, mint külföldön, hogy a kutatás a munkád, amiért egy normális összeget kapsz. Kinn nagyon jól működnek a kooperatív képzések. Okkal gondolja a többség, hogy aki doktorira megy, az csak kiszolgáltatja magát anyagilag és jó ég tudja, hogy ez miért éri meg embereknek.
Amivel pedig némileg magamnak is ellent fogok mondani, mert én is elég fiatal vagyok még ide - bár dolgoztam 8 évet az iparban - az az, hogy munkatapasztalat nélkül kutatni kicsit életszerűtlen számomra. Hova rohan az illető, miért nem várja meg, amíg kiforrott szakmai személyisége lesz, miért nem megy utána egy olyan témával, amivel nem a sötétben tapogatózik? A legtöbb esetben ebből az lesz, hogy a 4 éves képzésről fokozat nélkül, 10 év múlva távozik.
Nem vagyok ellene a papírhalmozásnak, magam is azt csinálom, de aki mindenféle koncepció nélkül, másokat kész tények elé állítva 4+évre "tanul", annak a tanulásában én sem látok sok társadalmilag nemeset. Saját zsebből, saját felelősségre, úgy, hogy az illető nemcsak a szülei tolmácsolásában tudja, hogy milyen felelős felnőtt életet élni, úgy már azért kicsit máshogy hangzik ez a téma.
Lehet, ezért nem kaptam még egy rossz szót sem arra, mert így döntöttem. Más volt a körítés.
válasza:Na igen, annak is van egy érdekes hangulata, hogy valaki lediplomázik, majd rögtön visszamegy a saját egyetemére tanítani az utána következő évfolyamokat anélkül, hogy valaha kilépett volna a munka világába, bármilyen valós szakmai és élet tapasztalatot szerzett volna az iskolarendszeren kívül.
Elvontabb tudományos területeken ez kevésbé feltűnő. Viszont rendkívül komikussá tud válni a reál, gazdasági, műszaki területeken. Amikor pl. üzleti életről, cégek működéséről tartanak előadást olyanok, akik soha életükben nem dolgoztak egyetlen cégnél sem, csak az egyetemen. Céges döntési mechanizmusokról, szervezeti kultúrákról és működésről beszélnek olyanok, akik még csak állásinterjún se jártak piaci alapon működő cégeknél.
válasza:Én sose találkoztam ezzel hogy phdseket lenézné valaki.
Az már egy más kérdés, hogy szerintem sok esetben nem jársz semmivel se előrébb PhD vel(van kivétel pl biosz, kémia stb ahol anélkül lehetőségeket buksz el) de mondjuk gazdasági szakos PhD val semmivel se vagy előrébb. Én ezért nem mentem phdzni.
4 évet kéne legalább tanulnom minimál bér mellett és mikor kikerülök akkor közel 30 évesen lennék pályakezdő. Mert ugyan ott vannak a konferenciák meg a kutatások, de a versenypiac teljesen más világ.
Ugyanakkor az alatt a 4 év alatt már elkezdek a ranglétrán feljebb menni és kellemesen el tudok élni az egyre jobb és jobb fizetésből.
válasza:16
A phd nem a pénzszarásról szól. Mindenki, aki csinálja, tisztában van ezzel. Én sem azért csinálom, hogy többet keressek, hanem mert kutatni akarok és megfulladnék, ha életem végéig senior fejlesztő meg anyámkínja menedzser/po lennék. A replikációnál úgy gondolom, több van bennem, megfizetik vagy sem.
Köszönöm mindenkinek a részletes válaszokat! Nem magyarázkodni akartam, de mikor már nem az első hanem sokadik ilyen lenéző megjegyzést kapom, akkor már kezd érdekelni, hogy mi is az oka ennek a jelenségnek és igen, kicsit bosszantó is. Én nem szoktam leértékelni mások munkáját, de én nem kapom vissza ezt a hozzáállást. Azzal én sem értek egyet, amikor valaki csak azért jelentkezik doktori képzésre, csak azért csinálja, hogy addig se kelljen semmit dolgoznia, valamit néha ír, néhány órára bemegy, annyi pénzt kap érte, hogy valamije legyen de nem akar fejlődni, végül be sem fejezi a képzést, halogat mindent, 8 éven keresztül PhD-zik és még akkor sem védi meg a disszertációt. Ismerek ilyet és ezt én sem tartom jónak, mert így tényleg felesleges. Én nem így szeretném csinálni, én be is szeretném fejezni és a minőségre törekszek. A maradék időmben pedig olyan tevékenységet végezni, aminek van haszna, ami nekem is jó, nekem is tetszik és másoknak is hasznos.
A magyar hozzáállás azért elég érdekes, mert más országokban magasabb a fokozattal rendelkezők aránya, inkább támogatják és becsülik az ilyet, nálunk meg ennek az ellenkezője történik. Megmondom őszintén, elég szomorúnak tartom, hogy itt tartunk. Sajnos az emberek egy részének az is mindegy, hogy magyarul, angolul, kínaiul publikál valaki, mert egyszerűen csak azt látják az egészből, hogy hogy merészel ilyet és az ember ebben a korban már ne ilyesmivel foglalkozzon.
Ilyen a természetem, hogy nehezen viselem az igazságtalanságot minden téren.
Tényleg ugyanaz mint a tanárok esete. Megdöbbentő, hogy mennyien utálják, lenézik őket, sajnálnak tőlük minden jót, egy csokor virágot is, a munkájukat természetesnek veszik, mintha az olyan könnyű lenne, persze mindig csak nekik (az őket becsmérlőknek) lehet igazuk. Szégyen, hogy itt tartunk manapság. Jobban megbecsülik az emberek a Mekiben dolgozókat és a kukásokat mint a tanárokat. Mondom ezt úgy, hogy én hiszem, hogy egyébként mindenki munkájára szükség van, a takarítóktól kezdve a pénztároson át az orvosokig. A tanárok az egyetemen is megszenvednek a diplomájukért, kezdő tanárként sem könnyű a dolguk és még azután is minősítéseken esnek át. Persze ez sem számít semmit. Csak azt akartam ezzel mondani, hogy igen, tényleg ugyanaz a mentalitás figyelhető meg.
Nem tudom hogy süllyedtünk idáig és az a hihetetlen, hogy a társadalomnak több mint a fele így gondolkodik. Gondolom azért, mert a magyar társadalom értelmesebb része már rég elment külföldre és a butábbak maradtak itt, már bocsánat, hogy így fogalmazok. Most persze már nem is csak a PhD-ról van szó, mert eltértem az eredeti tárgytól, de van egy általánosan elterjedt magyar mentalitás.
válasza:#17 pont azért írom mert nagyon sokan nincsenek tisztában ezzel. Persze ha egyetemen akarsz kutatni akkor PhD kell, de ha látnád hogy hány PhDs gondolja azt hogy ő 20 lépéssel előrébb van mikor átmegy a versenyszférába, mikor ez nem így működik.
Ettől függetlenül én becsülöm hogyha valaki vette a fáradtságot és elvégzett egy nagyon nehéz képzést.
válasza:Teljesen jól leírták itt az eddigi hozzászólók.
1. Aki a tudományért akar kutatni, mert érdekli egy niche szakterület és abban akar eredményeket elérni, annak teljesen oké a PhD.
2. Aki tanítani akar meg akadémikuskodni a PhD-vel, annak ez egy alapvető elvárás, de szakmai tapasztalat nélkül tényleg kicsit nevetséges néha, amikor jönnek bizonyos szakterületeken okoskodni olyanok, akik még az egyetem berkein kívülre sem léptek soha.
3. Aki azért ment a PhD irányába, mert azt gondolja, a versenyszférában előrébb lesz, az rosszul fogja fel a dolgot, nem érti a piacok és az üzletek működését. Az üzletben elég néha 70-80%os megoldás, de az általában már tegnapra kellett volna, ennek a felfogásnak szerintem a szöges ellentettje a PhD, ahol évek alatt szenvedünk ki magunkból valami nagyon szűk szakterületen eredményeket.
Szintén aki előttem írta, hogy Amerikában egy neves egyetemen, üzleti együttműködéssel, hadiparral, technológiai cégekkel karöltve már megint más PhD-zni mint itthon, de úgy overall elmondható, hogy maga a piac nem fogja értékelni többnyire azt, hogy egy 30-35 éves szakmai tapasztalat nélküli ember egész életében csak tanult. Pont ezért mennek a legtöbben aztán tanárnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!