Télen mennyit késnek a vonatok?

Mégis hol? Dél-Olaszországban vagy Norvégia északabbi részén kb. ugyanannyit, mint nyáron. Magyarországon pedig igen sok tényezőtől függ. A jó állapotú, felújított vonalakon csak durvább hófúvások esetén vannak késések, de azok elég komolyak tudnak lenni. Villamosított vonalakon a felsővezeték jegesedése vagy a kidőlt fák okoznak szintén jelentős késéseket, ónos eső vagy jelentősebb havazás közben és után. Kidőlt fa igazából lehet villamosítatlan vonalon is probléma. Ahol sok az emelkedő, ott a tél legelején a falevelektől csúszós pálya okoz lassabb közlekedést. A rosszabb állapotú vonalakon oedig aztán bármi lehet, főleg váltóállítási nehézmény, a váltóba kerülő hó ellehetetleníti a váltó állítását és minden egyes vonat után ki kell takarítani. Persze ahol működik a váltófűtés, ott ez nem gond. És persze te lehet, hogy felújított vonalon utaznál, de a vonatod előtte valami lepattantabb vonalról érkezik és emiatt is rizikós a késés.

A legfontosabb tapasztalatom az, hogy ónos eső és nagyobb havazás idején komoly késésekkel kell számolni, majd néhány órával, fél nappal a csapadék elvonulása után helyreáll a rend. Kivéve, ha fúj a szél, mert amíg fúj, addig késik sok minden.

Fontos: mindig legyen nálad tartalék élelem, plusz pulóver, mert adott esetben órákra fűtés nélkül maradhat a vonatod a puszta közepén. Víz többnyire hó vagy eső formájában van, persze az sem baj, ha viszel.

A hogyan írták, fel kell rá készülni, de kiszámíthatatlan.

Munkába-járásnál attól függ, hogy a munkád mennyi késve kezdést bír el, a munkáltató mennyire fogadja el ezeket.

Bizonyára komolyabb késések miatt aggódsz, és nem tudom, mennyire van tél, de pl. éppen most:

Balassagyarmat → Ipolytarnóc: 29 perc késés,

Kecskemét ↔ Budapest: 4 vonat, 20-22 perc késés,

Sopron → Pécs 14 perc késés,

Budapest → Győr 15 perc késés,

Budapest → Szeged 13 perc késés,

Pécs – Szombathely 12 perc késés.

Csatlakozás lekésése esetén ezek, az utas számára, órás, többórás késést is okozhatnak.

Ez igazából előre kiszámíthatatlan. Napi szinten rengeteg a rendkívüli esemény, amik zavarokat okoznak a kötött pályás közlekedésben. Ez nem egyedi jelenség, a világ minden táján így van. Kötött pálya esetében nehéz beszélni kerülő útirányról.Elakad egy villamos a körúton, leáll az egész rendszer, pótlóbuszok stb.

Sok ok lehet, amit az időjárás vált ki, havazás miatti váltóállítási problémák, sok csapadék zavart okoz a műszaki berendezésekben, nyáron a hőtágulás miatt "megnyúlnak" a sínek, télen "összehúzódnak", gyakorlatilag sin szempontjából az ideális a +15 Celsius. Ez azért ritka.

Sok a baleset, gázolás, felsővezeték meghibásodás(szélvihar, jegesedés,áramszedő törés), egy-egy "fekve maradt" mozdony.

A lényeg, hogy előre ezek előre kiszámíthatóak, és rengeteg szervezést, és munkát igényel az elhárításuk. A közlekedés már csak ilyen. Főleg a főváros környéki vonalaknál probléma, hogy a kapacitás teljesen a csúcson mozog, nagy a zavarérzékenység.Ez olyan mint a dominó, egy borul, és viszi az egész sort.

Viccesen el lehet mondani, hogy a vasútnak 5 ellensége van: a négy évszak, és az utasok :-).