A Flirt vonatok miért szokták váltogatni az áramszedőjüket menet közben?

Nem váltogatja a szedőket, csak a főmegszakítót kikapcsolja a vezér, lehúzza a szedőket, majd felengedi azokat és visszakapcsolja a főmegszakítót. De ezt minden vonatnál így teszik, csak a Flirtön jobban hallani.

Az ok: a felsővezeték szakaszokra van bontva, hogy ha ki kell kapcsolni valamiért, akkor ne az egész országban álljon meg az élet, hanem csak az adott szakaszon. (És persze a betáplálás is egyszerűbb így.) Ezeken a szakaszhatárokon lehúzott szedővel kell átgurulni, nehogy a szedőn keresztül áthúzás jöjjön létre, ami akaratlanul feszültség alá helyezheti a következő szakaszt, ha az ki volt kapcsolva. Ez nyilván életveszélyes lenne a kikapcsolt szakaszon munkát végzőkre. Ez olyannyira fontos, hogy szakaszhatárok előtt van egy olyan elem beépítve a felsővezetékbe, ami gyakorlatilag leszakítja a szedőt a vonatról. Mivel ez nyilvánvalóan nagy kárt okoz, a szakaszhatárok táblákkal vannak előjelezve és nem nagyon szokás elfeledkezni róluk.

Hát második hozzászóló, azért ez így ebben a formában nem igaz...

A felsővezetékbe a betáplálást az alállomás biztosítja, amely két fázison kapja az országos villamoshálózatból a 120 kV váltakozó áramot. Az országos villamoshálózat egyenletes terhelése érdekében az egyes alállomások nem ugyanazon fázisokból vannak betáplálva. Az alállomás ezt a két fázist letranszformálva két irányba táplálja a hozzá tartozó két szakaszt (egyik irányba és másik irányba). A két szakaszt mivel különböző fázisról táplálja, eltérő a bennük folyó áram fázishelyzete, ezért a két szakaszt villamosan el kell választani egymástól, ez az alállomási fázishatár.

Minden fázishatár kötelező eleme a semleges szakasz. A semleges szakasz áramszedővel járható! Tévedés, hogy fázishatáron le kell ereszteni az áramszedőt, mert nem kell. Fázishatárhoz közeledve vagy segédsodronyos megoldással, vagy Flury típusú szakaszszigetelőkkel elválasztva érkezünk a semleges szakaszhoz, mely alá már kikapcsolt főmegszakítóval kell érkezni. Áthaladva a semleges szakaszon (ez általában olyan 60 méter körüli) érkezünk a másik szakaszra, ahol a főmegszakító ismét bekapcsolható.

A semleges szakasz mint a nevében benne van, nincs áram alatt, de a villamos üzemirányítót felkérve bármikor áram alá helyezhető, ha éppen valamilyen rendkívüli ok miatt ott állt meg a mozdony, és nem lehet más módon (pl. másik áramszedővel) kijönni alóla.

A másik típusú fázishatár az, amikor két eltérő alállomásról betáplált szakasz találkozik, az eljárás ugyanaz.

Akkor kell leeresztett áramszedővel áthaladni a fázishatáron, ha több áramszedővel közlekedik a vonat, pl. csatoltan közlekedő FLIRT motorkocsik, szinkronüzemben közlekedő 2 Taurus mozdony, vonat végén kísért, üzemben lévő mozdony, vagy csak simán egy vonómozdonnyal és előfogat mozdonnyal közlekedő vonatnál. Ekkor az E.1. Utasítás szerint csak a leghátsó mozdony haladhat be felengedett áramszedővel, kivéve, ha a jármű szoftvere a fázishatár gomb kezelése esetén másképp jár el.

A FLIRT-en a főmegszakító működését hallani nagy csattanással. FLIRT esetében kétféle elv alkalmazható:

-ha az üzembe helyező kapcsolót főmegszakító ki állásba helyezzük, akkor a főmegszakító kikapcsol, ez csak egyedül közlekedő FLIRT esetében járható út a fázishatáron történő áthaladásra;

-ha az üzembe helyező kapcsolót áramszedő lent állásba helyezzük, akkor minden egység főmegszakítója kikapcsol és áramszedőjük lejön - csatolt FLIRT-ek esetében ez az egyik opció a fázishatáron történő áthaladásra;

-használjuk a fázishatár nyomógombot, amely automatikusan, távolságmérésen alapulva lekezeli a fázishatárt egyedül közlekedő és csatoltan közlekedő FLIRT-eknél egyaránt. Megnyomod a fázishatár közvetlen kezdeténél a gombot, és onnantól kezdve megoldja a számítógép: minden vonatban lévő motorkocsi főmegszakítója kikapcsol, csak az első egység áramszedője marad fent. Megfelelő távolság után az első részen visszakapcsol a főmegszakító, adott távolság megtétele után a második egységé is (+áramszedőt felengedi), és legvégül megfelelő távolság megtétele után a harmadik egységen is felmegy az áramszedő és bekapcsol a főmegszakító.

Minden FLIRT motorkocsi 2 áramszedővel rendelkezik, ezek közül a menetirány szerinti hátsót szabad használni vonatközlekedés esetén. A számítógép menetiránytól függően automatikusan kiválasztja a helyes áramszedőt, így pl. 3 darab csatolt FLIRT 2-2-2 áramszedője közül csak a 3 megfelelő van minden esetben fent.

A főmegszakítót pedig azért kell a semleges szakaszra való ráhaladás előtt kikapcsolni, mert ahogy a feszültségmentes semleges szakaszra behalad, szép ívet húz, van róla videó is: https://www.youtube.com/watch?v=1PZxY-IodC0 (0:15, az 1:16 különösen látványos). Ez az ív pedig tönkreteszi a felsővezetéki elemeket.

Az áramszedőt azért kell leereszteni több áramszedővel közlekedő vonatok esetében, mert ha nem így tennénk, villamosan összezárhatnánk két eltérő fázishelyzetű árammal táplált szakaszt, és fáziszárlat keletkezne.

Ajánlott irodalom: [link]

"Ez olyannyira fontos, hogy szakaszhatárok előtt

van egy olyan elem beépítve a felsővezetékbe, ami

gyakorlatilag leszakítja a szedőt a vonatról. Mivel

ez nyilvánvalóan nagy kárt okoz, a

szakaszhatárok táblákkal vannak előjelezve és

nem nagyon szokás elfeledkezni róluk."

Ja, ekkora baromságot meg már rég nem olvastam. Ha elfelejt kikapcsolni, legrosszabb esetben is csak egy kis tüzijáték vagy több áramszedő esetében fáziszárlat lesz, áramszedő-törés nem. Ilyen védelmi berendezés nem is létezik, persze, majd összetöri azt a több millió Ft-os áramszedőt, ami a korszerű járműveken van...