Az újlatin nyelvű országokban miért nem használják a metrómegállók neveinél a közterületjelző-neveket?

Szerintem az lehet a felfogás, hogy a metróállomás is azt a nevet veszi fel, amit felette a tér/utca, de közvetlenül, nem pedig a térrel együtt áttételesen. Tehát az a "Dózsa György" állomás.

Van benne ráció, sokszor kicsit nyakontekert megoldások vannak nálunk. Például a "Rákospatak utca" megállóhelyet mért ne lehetne simán "Rákos-patak" megállóhelynek hívni? Az utcát is azért hívják annak, mert közepén folyik. Embernévnél valóban furcsán hangzik - nekünk -, de meg lehetne szokni.

Valamikor az is abszurd volt, hogy utcákat, intézményeket, szervezeteket, díjakat, stadionokat, vonatokat... emberről nevezzenek el. (Egyszerűen röhejesen hangzott, de aztán megszokták.) Ma már lassan a fogpiszkálónak is többtagú embernevet adnak, és ez elfogadott. Iskolákat is elnevezték. Például a Petőfi Sándor Utcai Általános Iskola felveszi egy híres ember nevét. Vajon kit is? Petőfi Sándor Általános Iskola. Gyakorlatilag annyi változás történt, hogy kihagyták az utcát. Na, hát ők már nevet adtak a metrómegállóiknak is.

Amúgy valószínű, hogy csak lustaságból és helyhiány végett (feliratok) idővel elhagyták. De igazuk van, nem is előnyös, ha egy megállónak hosszú, bonyolult neve van, úgyis lerövidítik az emberek. Ez olyan kb., mintha a "Blaha Lujza térből" simán "Blaha" lenne.

Mikor nem fér ki összenyomják az egész feliratot kis betűkkel, ami nem előnyös. Én még el bírom olvasni, de az átlag ember már nem. Vagy amikor a digitalis táblán csak két "felvonásban" fér ki a következő megálló neve, hát az valami röhej.

(A Vörösmarty térnek volt már jó néhány neve, ez csak egy aktuális együttállás.)