Mi az az S-Bahn? Miben különbözik a magyarországi, esetleg budapesti nagyvasúttól? Miért lenne jó, ha nálunk is ilyen lenne?

A nagypályaudvarainkról is indulnak helyközi vasutak, de beilleszkednek az országos hálózatba is.

Nálunk a HÉV váltja ki azokon a helyeken, melyek nincsenek bekötve az országos hálózatba.

Nem jobb a német, hanem más. Miért kellene másolni?!

🤦‍♀️

Az S-Bahn az a Schnellbahn, azaz gyorsvasút rövídítése. Műszaki paramétereiben igazából egy klasszikus vonat. Sok helyen osztozik más vonatokkal a síneken.

Annyi a jelegzetessége, hogy nagyvárosi agglomerációt szolgál ki, illetve, hogy ütemes és jellemzően viszonylag sűrű menetrend van rajta. A további részletek városonként változóak.

Nem is az elnevezés itt a lényeg. Hanem az, hogy Budapesten ma szinte minden vonat a keleti/nyugati/déli fejpályaudvarok közül érkezik valamelyikre. Ezeknek a kapacitása szűkös. Illetve sok idő fordítani őket. Ezzel szemben az átmenő állomásokon egy vonatnak nem kell fordulni, gyakorlatilag nettó másfél perc alatt megáll, megtörténik az utascsere, majd megy tovább. Célszerű lenne, ha a városban ilyen megállók lennének, aztán forgatnák valahol egy elővárosban, ahol van hely bőven. Ezt Budapesten a legkézenfekvőbben egy Kelenföld-Nyugati közti (főleg föld alatt vezetett) vonallal lehetne megoldani. Így létrejöhetnének olyan vonalak, mint pl Vác-Székesfehérvár, ami lehetővé tenni, hogy mind az elővárosokból (Göd, Dunakeszi, Érd stb), mind a külvárosokból (Kápmegyer, Tétény, Budafok stb.), gyorsan és közvetlenül be lehetne jutni a központba. De pl Dél-Buda és Észak-Pest is kb 15-20 perc lenne.

"Az S-Bahn az a Schnellbahn, azaz gyorsvasút rövídítése."

Ezt hittem én is 7 évesen Berlineben 84-ben. Amúgy Stadtbahn. Schnellnek semmikép sem schnell, mert majdnem mint a villamos, megáll minden sarkon.

"Schnellnek semmikép sem schnell"

Schnellnek csak annyira schnell, hogy annál gyorsabban semmivel nem fogsz odaérni Bécs egyik pontjából a másikba.

Ahogy Kőbánya-Kispestről Kelenföldre sem fogsz semmivel gyorsabban odérni mint vasúttal.

Ahány város, annyi szokás.

Berlinben például jobban hajaz a metróra, viszont alapvetően a felszínen közlekedik.

Más német és osztrák (vagy akár svájci) városokban pedig nagyban hasonlít a budapesti elővárosi személyvonatokra: egy nem túl távoli (20-40 km) vidéki végállomás, a városon belül pedig számos megállóhelyet és állomást kiszolgál. Jobb helyeken fejpályaudvar helyett minimum a város szélén, vagy akár egy másik, szintén vidéki városban van a másik végállomása. Budapesten leginkább az S36 / G43 páros hasonlít rá: sok Budapesten belüli megálló, és fejpályaudvar helyett valamilyen szinten a várost is átszeli. Ha mondjuk Kőbánya-Kispest helyett Monoron lenne a végállomása, akkor mindkét vége vidéken lenne, rendkívül jó budapesti kiszolgálás mellett.

Amikor pedig a budapesti S-Bahn rendszerről vízionálunk, akkor lényegében ennek a párosnak (és részben az S76-nak) a teljes elővárosi hálózatra történő kiterjesztésére gondolunk. Például Gödöllő - Pilisvörösvár, Sülysáp - Vác, Délegyháza - Veresegyház, vagy éppen Tatabánya - Lajosmizse viszonylatokban. Ehhez kell egy sűrű (legalább csúcsidőben 10-15 perces) követési idő, számos fővárosi megállóhely (lásd: 40a vonal Budapest-Kelenföld, Budafok, Háros, Budatétény, Barosstelep, Nagytétény-Diósd mind Budapesten belül, és ehhez jönne még Albertfalva). A korszerű motorvonatoknak köszönhetően a menetidő a sok-sok megállás mellett is bőven elviselhető marad, cserébe a városon belül is rendkívül jól használható viszonylatok jönnek létre. Arról nem is beszélve, hogy nő a versenyképesség, hiszen például a Körvasút beruházásnak köszönhetően Tárnok (vagy Százhalombatta) felől akár kilenc budapesti célállomás (Nagytétény-Diósd, Barosstelep, Budatétény, Háros, Budafok, Budapest-Kelenföld, Nádorkert, Közvágóhíd (Danubius), Kőbánya-Kispest).