A nyugdíjasok mégis mit képzelnek magukról?
Ma volt az az utolsó csepp, amikor csak a nyugtattó tartott vissza attól, hogy bemenjek a BKK-hoz és kiverjem a balhét. Mi az, hogy az ő felfogásukban egy fiatalnak (mint nekem, akinek 2-essel kezdődik az életkora) nincs joga soha, évek óta leülni egy nyomorult buszon, villamoson? Egyszer, csak egyszer merészkedtem ilyenre, lábműtét után, ami persze így kívülről nem látszik, de nem ragozom, mivel szenvedek hetek óta. Úgy förmedt rám az a nő, hogy mégis mit képzelek magamról, hogy képzelem, hogy lefoglalom az ő, az ő helyét (megvette, vagy mi?), hogy nem szégyellem magam, mikor itt vannak az idősek, hiszen nem ráérek egész nap. Mi a f van? Úgy szaladt ki éppen előtte a piacról, hogy Usain Bolt is megirigyelné. És mi az, hogy ráérek egész nap? Bssza meg, dolgozni megyek reggel, hogy őt eltartsam, és még én érek rá egész nap? Más dolga sincs, mint piacról piacra járni, amikor kedve van. Aztán meg, hogy "állandóan ezek a fiatalok, nincs tőlük helyem, miért nem képesek máskor menni?" Dolgozni, tanulni időre kell menni, a piac estig nyitva, de tudom, nehogy a szomszéd Gizike vigye el nyitáskor a legszebb káposztát.
Múltkor este mentem haza, üres volt a járat, én álltam, egyetlen egy hely volt foglalt az egész buszon, az sem elől. Felszáll egy idős pár, a nő rögtön rákezd, "én csak oda ülök, az az én helyem, ha nem kel fel, nem ülök le, inkább megdöglök".
Valaki árulja már el, hogy mégis mi ez a modor? Ha én így visszaszólok, az egész járat nekemesik, hogy hogyan merek egy időssel így beszélni, de az, hogy ők rendszeresen ilyenek a fiatalabb korosztállyal, az teljesen oké? Hol élünk? Egyelőre még én fizetek az utazásért, én tartom el őket az adómmal, és még nekik áll feljebb? Hol van az kiírva, hogy a tömegközlekedés csak a nyugdíjasok számára vehető igénybe?
Amikor nem képes szólni, hogy leszállna és álljak odébb, mert persze nem ülhetek le, akkor is inkább végighúzza rajtam a tankját. Ha én meg bokán rúgom?
Fusztrált vagyok és krvra elegem van belőlük, hogy elvárnak mindent, de közben megkeserítik az ember életét, nem adnak a társadalomnak semmit, csak elvesznek, de azt bőven, és még én vágjak ehhez jópofát?
Kiírtam és jól is esett. Facebookon végül azért engedtem el leírni, mert rögtön letámadna 3 ezer vénlány, hogy ez így van jól és éppen elég napközben hallgatnom élőben. Mint írtam, egészségügyi oka van, hogy éppen használni kényszerültem a tömegközlekedés adta lehetőséget, egyébként a sétában hiszek. Az másik, hogy mivel a saját lakás fontosabb, az autó még várat sajnos. De mindig, újra és újra megtapasztalom, hogy a BKK valójában a nyugdíjas piacjárat, ahol le nem ülhetsz, de ne is állj, mert nem fér el tőled, ha le-fel akar szállni.
A kedvencem, ami sajnos megtörtént, hogy egy 25 körüli vak fiú, akivel egy házban lakom, egyszer leült és a nénike őt is felzavarta, hogy csak azért, mert nem vak, állni még tud a lábán.
A gyerekbe belenevelik, hogy a nyugdíjas szent tehén, add át a helyed, engedd előre, stb. És persze van pár mami, aki erre rá is játszik és kihasználja. Mindig eszembe jut,amit egy nyugdíjas ismerősöm mondott párszor: a kor csak egy állapot, nem érdem...
Cserébe leírom az én esetem:
Néhány éve, azon ritka vasárnapok egyikén, mikor sikerült dél előtt feltápászkodnom, eltekertem a sütiboltba. Még az udvarban láttam egy mamit, ahogy a banyatankját igazgatta. Benn a sütiboltban beálltam a sorba és nézelődtem. Egyszer ahogy előrepislantok, hát ott áll előttem a mami! De tényleg, ez valami teleportálás volt (vagy jauntolás, ha Alfred Bester módszere felől közelítjük). Egész addigi életemben - ahogy mindenki más - én is követtem a gyerekkorban bevésett kondicionálást: a mamikat mindig előre kell engedni, átadni a helyet, stb. De ott és akkor leomlott ez a fal és fennhangon kértem számon a mamit, hogy mit képzel. A szokásos mantrákat hozta fel, hogy ő nyugdíjas, meg siet a franc tudja hová és különben is ő volt itt előbb (?). No, a szóváltás után mérgelődve beállt a sor végére. A sütiboltban a többiek csak lestek ám! Ilyet meg nem hallottak, hogy lekúrják a tolakodó öregasszonyt!
Nade a lényeg utána jött: kristálytisztán éreztem, ahogy belül leomlott ez a gyerekkorban emelt fal és szó szerint felszabadulásként éltem meg azokat a perceket és azóta is biztosan érzem, hogy már nem hat rám ez a gyermekkori varázs.
Előző, te hol tartasz?
(Évikével igazad van...)
Nagymamám is sokat buszozott, de mindig egy későbbi járatot nézett ki magának (8:20-kor indult a faluból), hogy ne azzal menjen, amivel a diákok vagy dolgozó emberek.
Nagyon ritkán fordult elő, hogy a korai buszon (6:30) idősek utaztak volna, ahogy a 8:20-ason sem volt sok a fiatal.
Mindenki tudta, hogy a koraival iskolába és dolgozni járnak, ezért az azzal próbál menni, tumultus lest. Inkább megvárta, hogy ez lecsengjen.
Nem értem, hogy Pesten ez miért nem tud működni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!