Ha fázisceruzát érintenék a vasúti felsővezetékhez akkor is agyoncsapna az áram?

21 kV/cm-nek szokták venni a levegő átütési szilárdságát.

Tehát a levegőben kb. 1 centit tudna átütni.

A fázisceruza kis glimmlámpáját valószínűleg simán átütné.

"Villamosnál, HÉV-nél túlélheted, mert az csak 600 V"

Hülyeséget ne terjessz! Simán kinyír az is!

Ráadásul az egyenfesz, úgyhogy még halálosabb...

A normál fázisceruzák 1000V-ig vannak méretezve. Elég hamar elpárologna 25kV-tól.

Vannak olyan fázis "ceruzák" amikkel lehet ekkora feszültséget is tesztelni, azzal piszkálhatnád. De földi halandónak 2 méter a megközelítési távolság, annál közelebb nem szabad menni. Szakembereknek jóval kevesebb, talán fél-1 méter, erre már nem emlékszem

"olyan 1,5 méterre lehetett a vezetéktől."

Akkora távon biztos nem húz át a 25kV, még nedvesebb levegőben sem. A tartány teteje lehetett annyira, nem az ember a vezetéktől, vagy nem láttad azt a vezetéket ami közelebb volt és ahonnan áthúzott. Sok helyen jóval közelebb vannak a 25kV alatt álló berendezések egy másikhoz ami fölpotenciálon van mint 1,5 méter. Nézz csak megy egy mozdony tetejét! Ott a tetőberendezések mind feszültség alá kerülnek amikor valamelyik áramszedőt felengedik, mégsem húz át a tetőre. Pedig a mozdonyszekrény több helyen is földelt a kerekeken keresztül. A mozdony gépterében is a főtrafóig menő vezetékek sok esetben nem szigeteltek, mégsem húznak oda sehova.

Szóval ez az 1-2 méterről áthúz, meg "beránt" az ilyen urban legend. A filmekben csinálnak ilyent. A rendész sokkal közelebb volt a vezetékhez mint 1,5 méter. Vagy pedig durva köd vagy valami hasonló körülmény volt ami miatt esetleg már 20-30 centiről árhúzott. De 1,5 méter átütéséhez komoly feszkó kell, nem 25kV.

Nem szeretném neked részletezni, miben más egy mozdony felépítése ahhoz képest, amit itt leírtál. Lényeg hogy eleve az áramszedő földelve van a gépszekrényhez képest mert eleve az a cél, hogy a felvett feszültséget célirányosan a transzformátorba irányítsa, ne pedig a teljes gépszekrény vegye fel. Gondold, viccből vannak azok a kerámia szigetelések az áramszedőnél? Ennek szerintem nézz utána, utána gyere vissza, hogy urban legend.

Egy pici doksi az áramszedőről, hogy mennyire bonyolult szerkezetről beszélünk:

[link]

„A tartályvagon tetején olyan 1,5 méterre lehetett a vezetéktől.”

Annak idején a képcsöves tv-kben a képcső anódfeszültsége 20-25 kV is volt, mégsem hallottunk olyan esetet, hogy valakit megcsapott volna, aki 1,5 m-nél közelebb merészkedett a tv-hez.

Ezen a képen:

[link]

Jól látható, hogy a tetőn feszültség alatt álló berendezések és a földelt gépszekrény között közel sincs 1,5 m, mégsem jön létre átütés, átívelés.

„Nem szeretném neked részletezni, miben más egy mozdony felépítése ahhoz képest, amit itt leírtál.”

Igen más, de itt nem az a lényeg, hogy más, hanem az, hogy mekkora távolság van a feszültség alatt álló részek (ember-felsővezeték vagy gépszekrény-feszültség alatt levő részek) között.

„Lényeg hogy eleve az áramszedő földelve van a gépszekrényhez képest mert eleve az a cél, hogy a felvett feszültséget célirányosan a transzformátorba irányítsa, ne pedig a teljes gépszekrény vegye fel.”

Ez így egy baromság, az áramszedő nem földelve van a gépszekrényhez képest, hanem el van szigetelve attól. A gépszekrény, hogy venné fel a feszültséget, az le van földelve, ha arra kerülne a felsővezeték feszültsége, akkor rövidzárlat lenne.

„Egy pici doksi az áramszedőről, hogy mennyire bonyolult szerkezetről beszélünk”

Igen, bonyolult szerkezet, de jelen esetben semmi köze a kérdéshez.

Kis logika.... Az áram a legrövidebb utat keresi, az áramszedő leeresztett állapotban is közelebb van a felsővezetékhez mint maga a szekrény, innentől kezdve, ha át is húzna az áramszedő felé menne, az áramszedő meg szigetelve van ugye a szekrénytől.

"Annak idején a képcsöves tv-kben a képcső anódfeszültsége 20-25 kV is volt, mégsem hallottunk olyan esetet, hogy valakit megcsapott volna, aki 1,5 m-nél közelebb merészkedett a tv-hez."

Alap fizika, a feszültség csak az egyik tényező....

"Nem szeretném neked részletezni, miben más egy mozdony felépítése ahhoz képest, amit itt leírtál."

Pedig jó lenne, mert láthatóan semmit nem tudsz a témáról.

Magyvasúti villamos járműszerelő technikus végzettségem van és dolgoztam is 15 évet a szakmában.

"az áramszedő földelve van a gépszekrényhez képest"

Tudod mit írtál?

Ha így lenne akkor elég nagy tüzijáték lenne belőle...

"mert eleve az a cél, hogy a felvett feszültséget célirányosan a transzformátorba irányítsa, ne pedig a teljes gépszekrény vegye fel."

Ezt írtam...

"Gondold, viccből vannak azok a kerámia szigetelések az áramszedőnél?"

Ezzel ütöd az előző mondatodat. Most akkor szigetelve van az áramszedő a mozdony védházától, vagy földelve? Na melyik?

"Ennek szerintem nézz utána, utána gyere vissza, hogy urban legend."

Hát urban legend. Elhiheted.

"Egy pici doksi az áramszedőről"

Van itthon kb 60 könyvem erről a témáról, ez is megvan eredetiben.

Amúgy nem bonyolult. Pont az adja a nagyszerűségét, hogy sok-sok évtizede gyakorlatilag nagyobb változtatások nélkül teszik a dolgukat ezek a szerkezetek. Néhány cső, néhány csapágy, flexi átvezetés, egy jó paletta és egy pát rugó és gyakorlatilag önműkörő a cucc.