Mekkora sebességgel halad az áram a felsővezetékekben? Ez az érték mitől függ? Igazából milyen részecskék haladnak?

A vezetékekben a jel nem terjed fénysebességgel:

[link]

Kábele válogatja, de tipikusan a fénysebesség 70-80%-val terjed a jel.

A fény vákuumban terjed fénysebességgel, mindenhol máshol lassabban. A kábelek egyedi geometriájú hullámvezetők, nem triviális megmondani hogy milyen gyorsan terjednek bennük/körülöttük a jelek.

#3 - légszigetelésű (értelemszerűen vasúti) "felsővezetékről" volt szó, amin az elektromágneses változások gyakorlatilag a vákuumbéli fénysebességgel terjednek.

A legtöbb zárt mezejű kábel esetén gyakorlatilag a szigetelő relatív permittivitása határozza meg az elektromágneses hullám rövidülési tényezőjét, ami nem függ a vezeték geometriájától. Csak a vezeték hullámimpedanciáját határozza meg a geometriai a szerkezet.

Az energiát a fémes kötésben résztvevö ún.: “szabad” elektronok szállítják.

Viszont, amit én tudok az olyan, hogy elvileg az elektronok soha nem hagyják el a fémes kötésük helyszínét, tehát a “mozgás” szerintem inkább csak vibrálás (váltakozó áram esetén).

Ez már inkább csak elméleti fizikai okfejtés, mert ugye a hálózat szempontjából, illetve felhasználás szempontjából teljesen mindegy, az energia amúgy sem a vezetékben, hanem a vezeték körüli elektromos térben halad. Vicces dolgok is ezek, a komolyabb elméletet épp csak kóstolgatom én is.

"Mekkora sebességgel halad az áram..."

Akkor kellene az áramnak "haladnia", ha egyenáramú rendszereket használnánk. De NEM egyenáramú rendszereket használunk, hanem váltakozó feszültséggel üzemeltetjük a készülékeinket. A túloldalon a generátor 50 Hz frekvenciájú hálózati feszültséget generál (ez "rángatja" oda-vissza az elektronokat - nem kell haladniuk kilométereket a vezetékben) és erre a hálózati 50 Hz-es váltakozó feszültségre csatlakoztatjuk a készülékeinket. Az energiát ez a "rángatás" továbbítja.

#7-es vagyok. A lentebbi link egy jó összefoglaló az áram vezetésről. Én is nem véletlenül inkább úgy fogalmaztam, hogy ne áramról, hanem feszültségről beszéljek. A feszültség ugyanis a munkavégző képesség. Amikor a szivattyúmat üzemeltetem, hogy locsoljak, nekem tulajdonképpen nem áramra van szükségem, hanem munkára. És eleve így van definiálva a feszültség, hogy az egységtöltés hogy jut A-ból B potenciálú helyre.

[link]

Nekem egy pdf-et tölt le egyből C-re a download könyvtárba, (most is) és új fülön megnyitja. A google találatokból jobb-egérgomb, link másolásával másoltam ki, mert nyilván helyi meghajtóról nem tudok megosztani...

De ha nem nyitja meg, akkor próbálom másképp megoldani, Pannon Egyetemi covid alatti oktatási anyag.