Hogy vezessek kezdőként?

Az első pár hétben lehetőleg üljön melletted egy rutinos sofőr.

Mehetsz a gyerekekkel, ha nem zavarnak nagyon.

3 éve vezetek, és ha nem szól a zene vagy nincs utasom utálok vezetni, zavar a csend, akkor magam dalolok, de az idegesít mert hamosan dalolok, tüzelnivaló hangom van.

Lehet néked jobb ha egyedül vezetsz, lehet nem. Csak Te tudhatod, próbáld ki a gyerköcökkel. Nem kell aggódni, semmi baj nem lesz, ügyes vagy! :)

Nem egyformák az igényeink, mások legetnek a szokásaink.

Írta valaki, hogy utál csendben vezetni, én meg úgy szeretem, ha nem szól a rádió, és nem hallgatok zenét sem vezetés közben.

Kezdő vezetőnek fontos a fokozatosság, le kell tesztelni mi az, ami nem túlzottan kimerítő.

Ezt csak te tudod felmérni.

Az egyedül vagy valakivel kérdésnél még az is fontos, hogy ki az a valaki, olyan ne üljön melléd aki hajszolni akar, tanácsokat adhat, de ne akarja, hogy rögtön rutinos vezetöként haladj.

Magam is kisgyerekes szülő vagyok, nem tudom mekkorák a tieid. A tanácsom: szemed az úton legyen! Tudom, hogy a gyerek a legfontosabb, de ne forgolódj mint a vetési varjú, előre nézz! A feleségemet is mindig erre intem.

Tudom, rossz ha sír a gyerek, miért sír, jaj, hányt a kocsiban, bármi. Az utat figyeld, az első, hogy biztonságban odaérjetek. Ha gond van, félre kell állni, nem az út közepén, meg kell oldani a problémát és tovább.

Az első időkben jó ha van segítő, aki kicsit figyel a gyerekekre.

Ha csak "gyakorlás" miatt ülnél leginkább autóba, akkor az a tanácsom, hogy ne vidd magaddal a gyerekeket (ha megteheted). Kezdőként szinte minden el tudja vonni a figyelmed a vezetéstől, ez 1-2-3 gyerek mellett hatványozottan igaz.

Ahogy előttem is írták: elsődleges szempont mindig az autó úttesten való tartása, ne forgolódhatsz közben össze-vissza. Utastérből pakolj el mindent, ami: elgurulhat, odébb csúszhat, leeshet, mert ezek mind elvonják a vezetéstől a figyelmed.

Amint már kicsit rutinosabb leszel (úgyis érzed, mennyire vagy magabiztos), akkor már ezek reflexből is működni fognak, vagyis hogy nem kapkodsz össze-vissza.

Nekem annak idején egy "mentorom" úgy mondta: ha berepül egy darázs, akkor is az legyen az elsődleges, hogy biztonságosan félre tudj állni az autóval. Utána csapkodhatsz, sikoltozhatsz, pánikolhatsz, de vezetés közben ezeket felejtsd el.

Első 2 napba kettesbe (7 hónaposan terhesen) kocsikáztam szét magam , miután férjem haza ért a munkából és figyelt a másik 2 gyerekre. A soha nem szeretett részeket jártam be többször is. Harmadik napon már a gyerekekkel. Férjemmel sokáig nem szerettem úgy,hogy én vezettek,nem mond soha semmit,de az arcára van írva. Jobban zavart mint a buli amit a gyerekek rendeztek néha hátul. Nekik is kellett idő mire megszokták,hogy anya menet közbe nem adogat hátra semmit,nem fordul hátra mert ezt nézzem meg azt stb

Úgy vezess az elején ahogy te jónak gondolod és ahogy nyugodtabb vagy :)