A mozdonyvezetőknek mindent szabad?

"......feltűnt, hogy a mozdonyvezetők meg sem próbálják elkerülni az ütközést."

Igazad van, komam. Az a lokott mozdonyvezeto igazan elkanyarodhatna jobbra vagy balra, hogy elkerulje az utkozest a szegeny, artatlan, piroson athajto autossal. Sot, meg kellene tudnia allni ot meteren belul, elvegre nincs meg ezer tonna sem (szerinted).

Szerintem a kerdes provokativ, ennyire buta ember nincs a foldon.

#14 whehehehehehe :DDDD

Ide kívánkozik:

"A vonat síneken jár, nem mehet be az erdőbe, hogy eltévedjen...láttatok már erdei vonatot?"

Kedves Kérdező!

Rengeteg különböző vasúti jármű létezik, csak pár példát mondanék:

A legelterjedtebbek közül legkisebbként a Bzmot jut eszembe, ami 19 tonna.

[link]

Csak összehasonlításképpen Magyarország közútjain maximum 40 tonnás jármű(szerelvénye)k közlekedhetnek, külön figyelmeztető jelzés (hatósági engedély), esetleg kíséret nélkül.

Ez említésre sem méltó egy kisebb villanymozdony (V43) 80, vagy egy nagyobb dízelmozdony (M62) 116,5 tonnája mellett, amik ritkán járnak gépmenetben (személykocsik vagy tehervagonok nélkül).

Egy négy tengelyes teherkocsi átlagosan 15-20 méter hosszú, tengelyenként 20 tonnával terhelhető és ilyen vonatokból akár 800 métert is összeállíthatnak nálunk, Magyarországon is, tessék utána számolni! (de a crash videók nem mind tőlük származnak, Amerika egyes részein nem tiltott többkilométeres tehervonatok összeállítása és közlekedtetése sem).

Ezt követően, mint a szakmában jártas személy elárulok egy kis kulisszatitkot a vasúti járművek fékrendszereivel kapcsolatban, próbálom ezt közérthető módon tenni.

Egy átlagos (régebbi) személyvonat esetében egy intenzív fékezés megkezdésekor (ha autó esetében tövig benyomod a fékpedált) az első 200-300 méteren belül ki sem alakul a fékhatás (pl.: a hazánkban igen elterjedt tuskófékes kocsiknál, a tárcsafékeseknél valamivel hamarabb), tehát nem csökken a sebesség (a motorfék (ha egyeltalán van) hatása elhanyagolható már többszáz, főleg többezer tonnánál) és feloldani is sokáig tart (pl.: egy 7 kocsis tuskófékkel ellátott személyvonat esetében már kb. 40 km/h-nál "teljesen fel kell engedni a fékpedált" ahhoz, hogy az utasok ne fejeljék le az elöttes ülés háttámláját, mire a vonat megáll.

Jelenleg Magyarországon legkorszerűbbnek számító FLIRT motorvonatok gyorsulási és fékezési görbéi (azaz hány méter szükséges nekik bizonyos sebességet elérni és arról lefékezni) a legkedvezőbbek, sokan emiatt villamosnak csúfolják. A német mozaikszó fordításban nagyjából ennyit jelent: Fürge-Légkönnyű-Innovatív-Regionális-motorvonaT. (az utolsó szó a triebzug -mielőtt valaki felismeri, hogy a T nem stimmel)

A légkönnyű a 124 tonnát jelenti: ( [link]

Ezek a korszerű elővárosi motorvonatok 4 különböző fékrendszerrel rendelkeznek, az üzemi fék az átlagostól eltérően nem a légfék, hanem "villamosfék vagy villamos-ellenállásfék". Itt a mozdonyvezető egy ún. kombinált menetszabályzó segítségével, ha a fék felé mozdítja a kart egyből kialakul a fékhatás (akár bizony elég nagy) és oldáskor egyből meg is szűnik az. Sajnos nem tudok pontos adattal szolgálni, hogy 120 vagy 160 km/h-ról hány métert szükséges megtennie vészfékezéssel. A 4 fékrendszer egyike csupán az állva tartást szolgálja (rugóerőtárolós fék), mert a villamosfék nem képes állva tartani a légfék feloldása pedig több időbe telik, a villamosféket átbeszéltük, légfék minden vasúti járműre kell, azt is használhatja menet közben. És a negyedik (egyben szerintem legérdekesebb) fékrendszere a mágneses sínfék. Úgy képzeld el, mint egységenként 6 db nagyjából 1-1,5 méter hosszú vas tömböt, ami a sínszál fölött van a motorvonat aljához rögzítve, ezt a mozdonyvezető vezérlésére a sínszálra préseli és bekapcsolódik egy nagyon erős elektromágnes. Mindenki az első ajtón száll le...

Ezt fékpróba során bármelyik indulóállomáson megfigyelheted.

Remélem segítettem. :-)

A vasúton létezik az un. általános fékúttávolság. Ez az a távolság, amelyen belül a vonat a számára engedélyezett sebességről meg tud állni. A vonatra engedélyezett sebességet (a páylára és a vonatban futó járművekre engedélyezett max. sebesség figyelembe vételével) úgy határozzák meg, hogy a szerelvényt

-mellékvonalon 400,

-max. 80 km/h engedélyezett sebességű fővonalon 700,

-80 km/h feletti engedélyezett sebességű fővonalon 1000

méteren belül gyorsfékezéssel (azaz a fékezőszelep maximális állásában) meg lehessen állítani.

Röviden: A Magyarországon közlekedő vonatok esetén 1000 méteres maximális fékúttávolsággal számolunk.

Az 1000 méter más, európai jellegű vasútüzemekre is jellemző, ugyanakkor az amerikai, orosz és más, "nagyobb méretekkel" dolgozó vasutak az Európában szokásostól jóval nagyobb fékúttávolságokkal üzemelnek.

Vizuális típusoknak

Fékútmérés 120 km/h-ról egy 118 tonnás, vonat nélkül közlekedő mozdonnyal:

http://www.youtube.com/watch?v=OZ1lhZ1ZXxg

Vagy troll vagy nagyon sötét.

A válaszok valóban jók.