Miért nem törlik el nálunk is a műszaki vizsgáztatást?

Valóban jó indoknak tűnik az, hogy nem sok baleset történik műszaki hiba miatt. De én - bevallom őszintén - nem hiszek a statisztikáknak. Egy balesetet szenvedett autó részletes műszaki vizsgálata problémás folyamat. Sokba kerül és sokáig is tart, márpedig a rendőrségnél nem sok mindenre jut pénz és idővel is rosszul állnak. Éppen ezért könnyen lehet, hogy nem is járnak utána mindennek nagyon részletesen. Kálmán bácsi kiesik a kanyarban, beborul az árokba, megnézik, aszfaltrajz, méricskélnek, beírják, hogy relatív gyorshajtás, aztán mehet az iktatóba. Kálmán bácsi megkapja a figyelmeztetést, aztán mehet mindenki a dolgára.

Ha viszont széjjelkapnák az autót és kiderülne, hogy kicsit lóg a kerékcsapágy, még egy kicsit a gömbfej és a toronycsapágy, ehhez hozzátesz a szilent, a kormánymű holtjátéka meg csak kicsit nagyobb a kelleténél, a futómű pedig vélhetően teljesen lehetetlenül volt beállítva és kővé keményedett, de amúgy még megfelelő profilmélységű, csak túl kemény gumik feszültek a kerekeken, akkor lehet, hogy az lenne a dolog vége, hogy egyébként meglett volna a kanyar 60-nal, de a műszaki hibák miatt az autó már nem volt képes ennyire.

Na de ki akar egy ilyen "pofonegyszerű, kézenfekvő" helyzet nyomán egy hónapig vizsgálódni? Ki akarja kifizetni a szakértő méricskélését? Na és hogyan magyarázzák meg Kálmán bácsinak, hogy a körben kicsit horpadt autóján egy hétig dolgozik a szakértő, mikor "nincs annak semmi baja, csak felborult"?

Na, ugye, hogy senkinek sincs kedve túlbonyolítani a dolgot. Az igazságügyi szakértők bevonása túl drága egy ilyen fajsúlyú ügyhöz. Csak így az egyébként műszaki okokra visszavezethető baleset a "gyorshajtás" oszlopban jelenik meg.

Nem feltétlenül óvodáscsoportokon fék nélkül átszáguldó autókra kell gondolni, hanem ilyenekre is. Lehet, hogy az autópályán a sor végére becsapódó autós meg tudott volna állni, ha jobban tapadnak a gumik. Lehet, hogy az út menti árkot meglátogató sofőr észrevette volna az előtte álló vadat, ha a fényszórója nem a lökhárítót világítaná. Vagy mondjuk az is előfordulhat, hogy az oldalt elkapott autóból az utas a saját lábán szállna ki, ha ép lenne a küszöb - de mivel rozsdás, és összecsuklik, nem támasztja meg a B-oszlopot, az utasnak meg eltörik a karja. Lehet hozni még több ilyen példát is, de nem biztos, hogy érdemes.

Egyik baleset sem jelent tragédiát, de mindegyik olyan, hogy a műszaki állapotnak van köze hozzájuk és előfordulhat, hogy jobb műszaki állapotú autóval elkerülhetőek lettek volna vagy kisebb lett volna a sérülés (persze ezek csak képzeletbeli balesetek, de talán értelmezhető a dolog így, éjjel fél 12 felé). És bármennyire az emberélet a legfontosabb és legértékesebb, a javítási számla vagy a kórházi kezelés sem elhanyagolható.

A jól működő műszaki vizsga így tudja fokozni a biztonságot. Az, hogy nálunk nem működik jól, más kérdés, a hiba nem ott van, hogy van műszaki vizsgánk. De azt hiszem, felelőtlenség az "én figyelek az autóra" hozzáállásra bízni a megfelelő műszaki állapotot, mert nagyon sok hibát a szakember jóval korábban, könnyebben javítható, kisebb veszélyt jelentő állapotában észlel. Például a fékhatásmérő pad olyan eltéréseket is mutat, amit a sofőr még nem vesz észre, de már utalhat fékezés után "lustán" visszatérő munkahengerre, vetemedő féktárcsára. A károsanyag-kibocsátást meg eléggé nehéz otthon ellenőrizni (a "füstöl vagy nem" kategóriánál sokkal pontosabb mérésre van szükség).

Nem baj tehát, ha az autóknak bizonyos időközönként hatósági, egységes műszaki vizsgát kell tenniük. Bár igazából ez akkor lenne jó, ha ez amolyan rutinfeladat lenne, nem abból állna az autók fenntartása, hogy 2-3 évente gyorsan összelapátolják őket, hogy átmenjenek vizsgán, aztán a tulajdonos csak hajtja a járművet, amíg bírja. Ha nem lennének csak jattal levizsgáztatható bontószökevények, sokkal kevesebb baja lenne a vizsgahelyeknek, az NKH-nak és az egyszerű autósoknak is.