Szabálytalan jobbról megelőzni kétsávos országúton az alárendelt útról balról a belsőbe bekanyarodó tartálykocsit?

#20: Értemezési nehézségekkel küszödsz, vagy nem ismered a szabályt? Mióta tilos forgalmi okból megálló, bekanyarodáshoz felkészülő jármű mellett elhaladni, ha nincs ott gyalogátkelőhely is?

Egyébként nem szokás csak úgy két sávos úton egyszerűen a belsőt kinevezeni kanyarodónak hanem rendszerint kanyarodóként van kialakítva. És mióta szabályos alárendelt útról bekanyarodva nem jobbra besorolni? A kettőt ne mosd már össze.

21!

A kanyarodásról úgy rendelkezik a KRESZ, hogy jobbra kis ívben, balra nagy ívben. És ezt sokan tévesen értelmezik. Ugyanis az jelenti, hogy a menetirány szerinti oldalra.

Tehát ha van egy kétszer kétsávos út, ha rákanyarodsz balra, akkor nem az elsőbe, nem a másodikba, hanem a harmadikba vagy a negyedikbe.

A jobbra kanyarodásnál ugyanígy. Vagy az elsőbe, vagy a második, nem a harmadikba, nem a negyedikbe.

Tényleg mennyire fogalmatlanok egyesek....

Számtalanszor van az autópályán, hogy a belső sáv lassabban halad, mint a külső. Ilyenkor sem előzés az, ha a külsőben szépen halad a forgalom (gyorsabban), mint a belsőben...

#24

"ez per definitonem NEM előzés volt!"

Ez per definitonem ELŐZÉS volt.

Itt van a KRESZ-ben a definíció (ahogy a 16-os hozzászólásban már leírtam):

"c) Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek."

A második mondatban szereplő "folyamatos haladás" sajnos a KRESZ-ben nincs definiálva. De a józan ész és a bírósági gyakorlat szerint csak az tekinthető folyamatos haladásnak, ha a jármű feltehetően a jövőben is még egy darabig ott fog haladni. Ennek van jelentősége az esetleges ütközés szempontjából.

És arról a járműről, amelyiknek jobbra tartási kötelezettsége van, nem tételezhető fel, hogy továbbra is a belső sávban fog haladni. Ismétlem: ez a jogszabály bírósági gyakorlat szerinti értelmezése.

A 25-ben mondott példád éppen a jobbra tartási kötelezettség hiánya miatt minősül folyamatos haladásnak:

"(5) Ha a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávokban összefüggő járműoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezető bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni."

Nem mindenki fogalmatlan, akit Te annak gondolsz.

A kérdezőnek semmi köze nincs ahhoz, hogy a belső sávban lévő autó mit csinál. Még akkor se, ha az ott nem szabályosan közlekedik. (Legfeljebb odafigyel, hogy mi lesz ebből, kell-e pl. fékeznie.)

Ő folyamatosan haladt a sávjában. Nem tudhatta, hogy a tartálykocsi vezetője nem a belső sávból akar-e nyugdíjba menni. Nem álltak meg ezt megbeszélni, nem hívta fel telefonon, de még csak egy kartonpapírra írt feliratot se mutogatott a másik sofőr.

Ennél fogva, mivel a kérdező folyamatosan haladt, és úgy tűnt, hogy a tartálykocsi meg a belső sávban fog folyamatosan haladni (mert semmi nem utalt másra), ennél fogva ez nem minősült előzésnek.

A folyamatos haladásnak nem kell hosszú időn át tartani, csak egy bizonyos ideig, aminek hosszát esetről esetre lehet eldönteni (legrosszabb esetben bíróság által). Valamint van neki eleje is, és onnan kezdve az már folyamatos haladás. A tartálykocsi nem indexelt, tehát még arra utaló jel se volt, hogy majd sávot akar váltani.

A józan ész és a bírósági gyakorlat szerint csak azt tekintjük előzésnek, amikor valaki elhagyja a sávját, majd a lassabban haladó jármű elé kerülve visszatér a sávjába. A szóban forgó eset neve elhaladás, számtalan netes cikket olvashatsz a témában.

Még akkor is elhaladás, ha a belső sávban haladva utolérsz egy másik belső sávban haladó járművet, ezért kimész a külsőbe, és ott haladsz tovább. Ez egy sávváltást követő elhaladás, nem előzés, mert a sávváltással elkezdődött egy folyamatos haladás a külső sávban.