Túlságosan konfliktuskerülő vagyok a közlekedés terén, ezt hogyan lehet fejleszteni?
Sokszor van olyan eset, amikor össze akarnak törni engem. Jó, én sem vagyok álszent, mert 3 év alatt 2x-3x én is teremtettem már elő dynomen helyzetet, de ebből még nem volt gond, mert egy bocsival elintéztem.
Viszont múlt héten például az egyik kereszteződésben nem adták meg az elsőbbséget. Én az út egyik oldaláról egyenesen akartam tovább haladni, míg aki velem szemben állt az balra akart kikanyarodni a főútra, tehát engem el kellett volna engedni azonban egyszerre elindultunk. Hirtelen a fékre léptünk mindketten, én azonban nem dudáltam és anyáztam, hanem azonnal visszatolattam és szó nélkül elengedtem a szabálytalankodót.
Aztán tegnap meg egy szupermarket parkolójában várakoztam a bevásárlást végző családtagra amikor a mellettem parkoló autós tulaja kijött a boltból, bepakolt a kocsiba, majd az ajtaját neki nyitotta a kocsim oldalának és elment. Nem volt erős a behatolás, minimális festék leverődés sem keletkezett, azonban mégis annyival letudtam, hogy k**va anyáztam egyet magamban és el is felejtettem, hogy bármi történt. Pedig nem arról volt szó, hogy egy 120 kilós izomagyról lett volna szó és okosabbnak láttam annyiban hagyni, mert egy 80 év körüli nagyapó volt, egyszerűen csak nem éreztem késztetést arra, hogy kiugorjak a kocsiból és jól leb**szam a fejét.
Ez mitől lehet, hogy ennyire konfliktus kerülő vagyok és hogyan lehet fejleszteni? Tényleg soha egy dudát nem eresztettem még el, helyette a baleset elkerülésére összpontosítottam és ennyi.
Gondolom a leírásomból arra következtettetek, hogy nő vagyok, de nem.
Csak a közlekedés terén ? Szerintem ha tippelnem kéne, akkor nem.
Ha így van, akkor tök egyszerű, önbizalom probléma, és/vagy némi szorongás.
Innen érdemes elindulni.
#1 Szerintem nem olvastad el/nem értelmezted a leírtakat.
Nem a vezetéstől félek, sőt még csak nem is félek, hanem kerülöm a konfliktust, a balesetveszélyes helyzeteknél igyekszem azon lenni, hogy baleset ne történjen, nem pedig azt tartom prioritásnak, hogy megkapja a magáét a vétkes fél.
Ez már azt jelentené, hogy alkalmatlan vagyok a közlekedésre?
Mert szeretnék ezen javítani, szeretnék késztetést érezni arra, hogy megálljak ilyenkor az út közepén, kiszálljak az autóból és elkezdjek ordítozni a másikkal, de ettől függetlenül az nem merült fel bennem, hogy ezen tulajdonság hiányában alkalmatlan lennék a közlekedésre.
#2 Az egyetemen volt már problémám abból, hogy megbuktattak szerintem jogtalanul a vizsgán én meg 10 percen keresztül fennhangon kritizáltam az oktatómat.
Szóval igen, azt mondanám, hogy inkább ilyen téren jellemző, de persze kedv függő is. Vannak napok amikor alapból semmi nem tud felcseszni.
#3 Azért az ajtónyitogatós szituációnál illett volna legalább kérdőre vonni a másik felet :D
Számtalanszor előfordult, hogy kihajtottak elém, én meg fékeztem és még csak nem is villantottam.
Nem érzem magam szorongónak, egyszerűen megoldás-centrikus vagyok. Ha egyszer lefékeztem, akkor megoldottam a problémát, és ezzel túl is lépek rajta.
Rászokhatsz a kakaskodásra, de nem tudom, mit nyernél vele.
Amúgy nem tudom ki pontozgat le titeket, én senkit nem pontoztam le, igaz fel sem.
#6 Igen, ez a "megoldás-centrikus" szép kifejezés :D
Gratulálok!
Te vagy az egyik a Magyarországon lévő sofőrökből, akik igazán tudnak vezetni, és helyén van az eszük. Becsülendő, mert nem sok ilyen ember van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!