Nok!! Ti parotok is allandoan beleszol a vezetesetekbe?

Most lehet hogy máshogy gondolod, de én már átéltem. Nagyon meggondolom mostmár, hogy előzök-e, hosszan belátható szakaszon szoktam csak ha nem jön semmi és akkor is vissza 1-2 fokozat és nyélgáz. Saját hibáimból tanulva. Friss jogsisként nagyon nem éreztem az előzés veszélyét, ezért húzós szitukba is kerültem már. Nem is egybe. Azóta nagyon megnézem nincs-e veszélyforrás. Kibírok inkább országúton 50-nel cammogást egy ideig, amíg teljesen tiszta lesz a terep.

Ha nem ezzel van a baj, akkor ültesd hátra, mond meg neki, hogy nyomkodja a telefonját, vagy beraksz neki valami filmet, vagy hangos zene stb. és akkor nem fog beleszólni. Hidd el úgy nyugodtabb lesz utad.

Nekem ez a “szűkös volt, de bőven befértem” kicsit furcsa, tekintve hogy két ellentétről van szó. A leírásodból az sincs kizárva hogy volt alapja a kiabálásnak és nem válik károdra ha kicsit elgondolkozol. Persze nem voltunk ott, nincs kamera felvétel, nem tudhatjuk.

A feleségem nem megy ki a városból, városon belül pedig csak a patkanyomokat gyűjtögeti és nem, nem parkolásnál hanem menet közben. Először próbáltam olyanokra tanítani mint pl motorfék, de egyre lejjebb adtam az igényekből, mostmár inkább csak a telefont nyomkodom hogy ne lássam mi történik. Városban nem megy akkora sebességgel amivel megölhetné magát, a futóműalkatrészeket pedig cserélgetem ha kell…

Ha szoros egy előzés az már nem jó és inkább bele se szabad fogni.

Mert jöhet olyan dolog amit nem látsz előre és akkor vége mindennek.

Mi van ha az elkezdi nyomni neki a gázt, még úgy is hogy észre se veszi hogy előzik vagy szándékosan szívatásból.

Úgyis te leszel a hibás.

Meg aztán ez valahogy olyan dolog hogy a mazsoláknál minden áron előzni kell a kamiont.

DE miért??

Igaz a sógornőm is ilyen, tiszta ideg ha van előtte kamion vagy valami nagyobb autó, akkor depressziós lesz ha nem előzheti meg.

Holott ha egy kicsit számolnának akkor megtudnák hogy pár másodperc vagy egy két perc lesz csak az előnye ha megelőzi.

Elárulom, ez 99%, hogy egy olyan szitu volt, ahol az előzött és a szembejövő jármű is jó nagyot fékezett, hogy te "simán beférj"

Kezdőknél gyakori, hogy nem tudják felmérni az előzést. Inkább magadban kéne a hibát keresni.

Én nem nagyon engedtem, hogy a párom beüljön mellém. Eleinte azért, mert feszélyezett a jelenléte. 2 év után meg már azért, mert ő nyugisan és ráérősen vezet, én meg szeretek haladni. "Minek hajtod azt a szegény autót?" Miközben csak a megengedettel megyek az M0-n... Egyébként már látta, hogy körültekintően vezetek, szóval nem szól bele, csak ilyen vérmérsékleti különbség van közöttünk. De inkább én unom el az életem az ő autójában, mert én nem szólok be érte, hogy miért 90-nel döcögünk 110 vagy 130 helyett. (Tudom, üzemanyagot spórolunk.)

Az előzéshez meg annyit, hogy én amikor újrakezdőként vezetni kezdtem, 1 évig nem is mertem előzni. Utána fokozatosan jött hozzá az önbizalmam, de most 4 év és rengeteg kilométerrel később, ha kicsit is rizikósnak érzem az előzést, inkább visszakozok. Nem jó dolog ijesztgetni a szembejövőket, akkor sem, ha én tudom, hogy meglenne a lendületem befejezni egy szorosabb előzést. De ha a szembejövő megijed, elrántja a kormányt és árokba borul, az attól még az én felelősségem is.