Motorféket mekkora fordulatszámíg tartományig lehet vagy egészséges használni? Kárt tesz a hajtásban vagy a motorban ha magas fordulatszámon huzamosabb ideig motorfékezek, esetleg gyorsabb kopást eredményez?
Nyílván az autót mondjuk az enyém esetében 6500-ig lehet pörgetni mert úgy lett megtervezve, legfeljébb gyorsabban kopnak benne az alkatrészek emiatt de ez akkor lenne érvényes ha hosszútávon folyamatosan ezt csinálnám.
Viszont nem vagyok biztos benne, hogy ugyanez lenne a helyzet motorféknél is, hiszen akkor fordítva terhelem a motort és nem a dugattyúk forgatják a forgattyús tengelyt és a motorból az erő hajtja, hanem a motor fordulatszámához képest lassabban forog a tengely és emiatt a dugattyúkat fogja meg és húzza ez az erő mivel viszont nem történik ilyenkor befecskendezés a hengerbe mivel nem nyomom a gázpedált ezért a motorból meg a vákum tart ellen a dugattyúnak és lassítja a mozgását ezzel fékezve az autót.
De pont emiatt viszont szerintem ezzel nagyon nagy terhelésnek teszem ki a főtengelyt és minden más hajtáselemet, de mindenképpen nagyobb terhelésnek mintha csak haladnék az autóval, hiszen egyszerre kettő erő akarja széttépni két oldalról a hajtást, mindkettő az ellenkező irányba húzza és nyílván amelyik erősebb vagyis a motor az nyer emiatt lassúl az autó.
Ez 2000-2500 fordulatszámíg rendben van, de azért mondjuk 1.8 benzin motornál például a Balatoni úton befele 90-nél 4-esbe legurulni és 3000-es fordulatszámon motorfékezni hosszú ideig nekem úgy érződik, hogy ezzel túlzottan terhelem a hajtást, vagy sok esetben ha Budán hegyről jövök le, akkor az úton végig lefele 3-asba gurulok 50-55-el szintén 3000 körüli fordulatszámon.
Gyorsításkor nem érzem, hogy bármit is ártanék vele a motornak, motorfékezésnél viszont valamiért bennem van, hogy már ekkor nem tesz jót az autónak.
Megalapozott az aggodalmam és van egy határ ami felett nem ajánlott motorféket huzamosabb ideig használni, vagy csak nem értem a fizikáját az autónak és ugyanúgy semmi baja nem lenne ha 6000-es fordulatszámíg motorfékeznék?
Ezért mondtam csak, hogy tegyük fel de legyen akkor 15%-os lejtő. A lényeg csak, hogy hosszútávon nagy terhelésnek van kitéve a motorfék.
De akkor ezekszerint 3-4-5ezres fordulatszámon motorfékezni ugyanannyi mint 3-4-5ezres fordulatszámon pörgetni a motort nincs jelentős különbség terhelésben csak fordítottan van terhelve a motor és húzza a hajtást és próbálja megállítani ahelyett hogy tolná és hajtaná.
válasza:nyugodtan lehet 4-5000-ig is elengedni a motorféket.
meredek hosszú lejtőn simán van hogy 2-ben kell leereszkedni, és még a fékkel is bele kell nyúlni néha.
a lényeg az, hogy a kuplungról sose ugorj le, hanem dinoman engedd fel, csúsztasd amennyit kell.
válasza:Kedves kérdező!
Miért lenne motorfékkel fordítva terhelve a motor?
Normál működés: szív - sűrít - gyújt (keverék hirtelen kitágul) munkát végez - kipufog.
Motorfék: szív - sűrít - gyujt (mivel csak összenyomott levegő van a hengerben nincs robbanás, munkavégzés) csak az összenyomott levegő végez minimális munkát - kipufog (gyakorlatilag nincs minek kipufognia, mert ugyanannyira tágult ki, mint amikor beszívta).
HOL VAN ITT NAGY/FORDÍTOTT TERHELÉS?
Őszintén nem értem miből hiszed azt, hogy a motorfék túlzottan igénybe veszi a motort...
Kétütemű motoroknál persze más a helyzet, ott az üzemanyagba van keverve a kenőolaj (ezért hívták keveréknek), és ott valóban káros a hosszú (üzemanyag nélküli járatás) motorfék (persze valójában ott nincs is, hiszen azért van szabadonfutó a legtöbb típusban).
Pont ezért gondolom úgy, hogy fordított terhelés van, mert alapesetben van robbanás ami elindítja lefelé a dugattyút, viszont motorféknél nincs robbanás tehát nem a hengerből az erő nyomja le a dugattyút hanem a hajtás mentén van a hengerből lefelé húzva a dugattyú és bár négyütemű motornál valóban ekkor is van olajzás, mégis itt így fordítva van terhelve.
Én úgy képzelem el, hogy a hengerben lévő dugattyút alapesetben úgy mozog fel le, hogy fentről nyomom le, viszont motorféknél pedig lentről a főtengely felől húzom le.
Tehát alapesetben szívás-sűrítés-tágulás-kipufogás, motorféknél viszont szívás-sűrítés-szívás-kipufogás, mivel nincs minek tágulni mert nem robban be üzemanyag ezért nem hat semmilyen erő a dugattyúra a felső holtpontból.
De hogy mégjobban próbáljam megértetni az elképzelésem a dologról.
Összekötünk két autót egy vontatórúddal. Az első körben az első autó gurul a lejtőn míg én mögötte nyomom a gázt és tolom le, de ha lejtőn felfele csinálom ezt akkor sincs igazán különbség.
A második esetben az első autó gurul a lejtőn, én pedig mögötte fékkel próbálom lassítani és megállítani, ekkor a vontatórudat egyik oldalról az első autó ereje húzza a másik oldalról pedig az én autóm ereje húzza és két oldalról próbáljuk széttépni a vontatórudat míg az első esetben az egyik oldalról az első autó húzza a vontatórudat míg én a másik autóval mögötte tolom a vontatórudat így a rúd arányosan van terhelve.
válasza:"Én úgy képzelem el, hogy a hengerben lévő dugattyút alapesetben úgy mozog fel le, hogy fentről nyomom le, viszont motorféknél pedig lentről a főtengely felől húzom le."
A szívó ütemnél mindenképp a főtengely "húzza" lefelé a dugattyút. Szóval ha ez olyan rohadt káros lenne, akkor az elméleted szerint motorfékezés nélkül is szét kellene hullania a motornak.
Különben is, ha a motorfékezés káros lenne, akkor az összes gyártó rakna az autóba valamilyen berendezést, ami megakadályozza a motorfékezést, pl. egy szabadonfutót. Sőt beleírnák a kezelési útmutatóba, hogy tilos motorfékezni. Mivel egyik sincs, ezért azt kell feltételeznem, hogy a tervezők tudják mit csinálnak és a motorfék nem károsítja a motort.
A vonórudas példádra:
Ha a gyorsítás és a lassítás ugyanolyan mértékű, akkor a vonórúdban ugyanakkora erő ébred mindkét esetben. Az erő iránya ellentétes, aminek lehet jelentősége (pl. egy kötélnél), de egy merev testnél (vonórúd) mindegy.
Köszönöm a hasznos válaszokat, abban mindenképpen igazat adok, hogy a mérnökök akik az autót tervezték valószínűleg mindannyiunknál jobban tudják mi miért és hogyan kell hogy működjön.
Emelett azért a főtengely, a kardántengely, a váltóban a fogaskerekek azért erősebbek annál mintsem könnyedén szét lehessen őket tépni vagy törni. Legfeljébb akkor, ha menet közben visszaváltok nagyobb sebességnél 1-esbe(money-shift).
Akkor ha 4000-5000-ig is motorfékezhetnék amire nagyon nincs lehetőségem meg szükségem igazából semmilyen úton itt Budapesten semmilyen helyzetben, akkor 3000 esetleg 3500 meg se kottyan az autónak.
válasza: válasza: válasza:Ha egyedül vagyok/ nem zavar a motor hangja, akkor nagy lejtőkön a leszabályzási fordulat környékéig is elengedem a motorféket, ami nálam a 6500-as fordulatszám.
Természetesen üzemmeleg motornál. Visszaváltogatni pedig szép puhán tudok gázfröccsökkel. Érezni se lehet elmondás szerint.
Így használom az autót már 180 ezer km-en keresztül, és a 10 ezer km alatt 1 liter olajfogyasztáson (még pont nem kell rátölteni) kívül semmi egyéb gond. A motor szinte egy pöccintés alatt elindul. Fékbetéteket mióta nálam van egyszer kellett cserélni, kuplungot még nem.
205 ezerrel vettem, most 395 ezer van benne. Benzines, 23 éves.
válasza:Kérdező, nem volt türelmem végigolvasni a képzelgéseidet, mert a tények attól még tények maradnak, hogy te miket képzelsz. Bele-beleolvastam, de folyamatosan azon rugózol, hogy motorféknél nagyobb a terhelés, mint haladáskor. Elárulok egy titkot: minden, amit te "motorféknek" érzékelsz, haladáskor is "benne van" a motorban, pont ezért olyan szar a belsőégésű motor hatásfoka, amilyen. hadoválsz össze-vissza mindenféle erőkről, miközben a dugattyút is, hajtórudat is folyamatosan változó irányú erők érik, attól függ hogy épp melyik ütemnél tart az adott henger. Ja, és ha nincs robbanás, akkor sem kell "húzni" lefelé a dugattyút, nyomni fogja azt lefelé az összesűrített levegő.
A vonórudas példád is hülyeség. Akármit csinál a két autó, a vonorúd két végén hajszálpontosan ugyanakkora erő lesz, a rúdon se nem vész el, se nem keletkezik erő.
Szóval barátkozz meg azzal a ténnyel, hogy a motorfék jóval kevésbé veszi igénybe a motort, mint ha ugyanakkora fordulatszám mellett nem fékezne, hanem hajtana. Egyszerűen úgy működik, mint egy dugattyús kompresszor, csak kicsit rossz a hatásfoka, mert van benne két, ilyenkor felesleges ütem is, a sűrítés és az ezt követő, munkát éppen nem végző munkavégzés ütem.
Ha belefér a piros vonal alá, akkor motorfékezni egy fokozattal alacsonyabb fokozattal kell, mint amelyikben az autó fel tud menni ugyanott. Így akár teljesen el is lehet kerülni az üzemi fék használatát. Egy időben gyakran jártam a Gyöngyös - Parád útvonalon, ha az ember már tudja előre mi van a kanyarok mögött, szinte fékezés nélkül végig lehet menni rajta mindkét irányban. Igaz, 3500 alatt nemigen jár a fordulatszámmérő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!